Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírták: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott - írja a lap. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében.
Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba.
2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy „az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással” megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.
„A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni”
- áll a határozatban.
A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni.
Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti.
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseikre a Mészáros-cég fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben.
A helyi hatóságok finoman fogalmazva nem erőltették meg magukat a valós tényállás kinyomozása közben: a területileg illetékes rendőrkapitányság saját maga kérte a környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozásból való kizárását arra hivatkozva, hogy ők végzik az akkor még szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű fegyveres biztonsági őrségének képzését, ellenőrzését.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseik helytállóak voltak.
Az viszont azóta sem került nyilvánosságra, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a problémát, és honnan, hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Egészen mostanáig, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Átlátszó birtokába került friss határozata teljesen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben.
A „Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése” tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat indoklása szerint
- A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó eddigi több évtizedes üzemelése során a vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint korábban nem volt tapasztalható vízminőség romlással kapcsolatos panasz, soha sem volt szükség a tarozó kényszer-leeresztésére.
- A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó vizét a 2019 július 22-én érkezett panaszbejelentést követően több alkalommal vészleeresztés kereteben szabályozottan le kellett engedni, tekintettel arra a Mátrai Erőmű Zrt. a tározóból nem tudta kielégíteni a kéntelenítő üzemének vízigényét a kialakult gázképződés és vízminőség romlás miatt.
- A felhasználásra alkalmatlan szennyezett vizet – a befogadóra gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében hígítóvíz hozzávezetésével – a víztározót üzemeltető Mátrai Erőmű Zrt. leeresztette az elsődleges befogadó Nyiget-patakba.
- 2019.07.22 és 2019.08.28 között összesen 135.150 köbméter mennyiségű, 2019.11.13 és 2019.12.03 között 79.054 köbméter mennyiségű szennyezett tározóvíz került a befogadóba.
- A leeresztett szennyezett vizek szennyezőanyag tartalma után a Mátrai Erőmű Zrt.-t mindkét alkalommal rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az Igazgatóság.
- A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által 2019 decemberében vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei alapján a Viresol telephelyén lévő 440-es jelű épület melletti csapadékvíz kifolyóból vett vízmintából a telephelyről kifolyó víz jelentős, szervesanyag általi szennyezettsége volt megállapítható. (KOIk: 792 mg/l).
- 2020. január 15-én telefonon ismételt bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől az Igazgatóságra, amely szerint éjjel komolyabb üzemzavaruk volt, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba. Nagyjából 10 és 50 köbméter közötti becsült mennyiség.
A dokumentum tanúsága szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről „rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba”, továbbá hogy
„egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye”.
Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy
„a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába.”
Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság ebben a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy
„a Viresol Kft. vízilétesítményeinek műszaki átalakításával biztosítani kell, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. Az üzemelő műszaki megoldások átalakításával – ideértve új vízilétesítmény létrehozását, illetve vízimunka végzését is – ki kell zárni, hogy a Viresol Kft. Telephelyéről elvezetett tiszta, valamint szükség szerint tisztított csapadékvizek, illetve tisztított szennyvizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi tározójába juthassanak. Mindezeket követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni.”
A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében „a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást”, ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította.
Bár a Mátrai Erőműben történt gázszivárgások és rosszullétek nagy közfelháborodást okoztak, a hatóságok nyilvánosan nem nevezték meg a felelősöket. A most ismertetett határozatot is titokban tartották, nem hivatalos forrásból került az Átlátszóhoz. A határozatot jegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közérdekű adatigénylésben kértük, hozza nyilvánosságra a vizsgálata eredményét.
Kép: Átlátszó
Forrás: Átlátszó
