Szombathelyen már 30 millió forint fölött van a családi házak átlagára

Bazsó Bálint 2020-09-16 15:10:00
De Nyugat-Magyarországon Sopron az igazi sztár.

Magyarország két, egymástól legtávolabb eső nagyvárosa áll az ingatlanpiaci árlista élén, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb felméréséből, amelyben a cég elemzői a fővároson túli települések téglalakásainak és családi házainak árait hasonlították össze.

A keleti országrész központja és a nyugati határszél kapuja vezeti az ingatlanpiaci árlistát: az Otthon Centrum felmérése szerint a téglalakások átlagos négyzetméterára a nagyobb városokban 331 ezer forint volt idén. Az idei eladások alapján Debrecen bizonyult a legdrágábbnak (457 ezer Ft/m²), amelyet Sopron követ (420 ezer Ft/m2-es árral), míg a harmadik legdrágább város Veszprém (392 ezer Ft/m²). Ugyanakkor a listavezetők mögött azért hasonló fajlagos árak voltak jellemzőek még Szegeden, Kecskeméten és Székesfehérváron is.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

A négyzetméterárak mellett az abszolút árak is sokatmondóak: ebben a tekintetben is Debrecen a legdrágább, itt átlagosan 26 millió forintot fizettek egy téglalakásért, ámbátor ezt az átlagárat Székesfehérvár és Veszprém is megközelítette. Ugyanakkor Sopronban egy lakáshoz ennél valamivel olcsóbban, 24 millió forintos középértéken is hozzá lehetett jutni. Kecskeméten és Szegeden átlagosan 21 millió forintba került egy lakás.

„Debrecen és Sopron listavezető helye nem meglepetés: előbbi az ország második legnépesebb városa, amelyik az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Az autópálya, a vasútvonal és a repülőtér fejlesztése egyaránt felfelé srófolta az ingatlanárakat, és erre erősített rá a BMW városba tervezett hatalmas gyára is. Sopron pedig a nyugat kapujaként fekvésének köszönheti népszerűségét, hiszen a várostól napi ingázással elérhető Bécsújhely, valamint Bécs, ami a meglévő munkaerőpiaci lehetőségeket szélesíti”

– kommentálta a felmérés eredményét Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a panellakások átlagos négyzetméterára 308 ezer forint volt idén. 

A legdrágább városok között a panellakásoknál kisebb különbség mutatkozott, mint a téglalakások esetében. Ebben a szegmensben Székesfehérvár lett az első (412 ezer Ft/m²), Sopron a második (405 ezer Ft/m²), míg Debrecen csak a harmadik (396 ezer Ft/m²). A dobogó után Győr, Kecskemét és Veszprém a sorrend (350 ezer Ft/m²).

Az eladási árakat tekintve kissé módosul a lista: a legtöbbet átlagosan Sopronban fizettek egy panellakásért (22,5 millió forintot), csak kicsivel olcsóbb Debrecen (22 millió) és Székesfehérvár (21 millió). A többi városban 20 millió forint alá esett a panelek középértéke (19-17 millió forint).

A családi házak átlagos négyzetméterára idén 242 ezer forint volt. Ez a legalacsonyabb fajlagos árat jelenti a három használt lakástípus közül. Ebben a szegmensben ugyancsak Sopron a legdrágább (450 ezer Ft/m²), de az ezüstéremre bejelentkezett Érd (370 ezer Ft/m²), amit Debrecen követ (324 ezer Ft/m²) az átlagárak terén. A többi nagyobb város ezektől az értékektől jelentősen elmaradt.

„Bár a családi házak a fajlagos ár alapján olcsónak tűnnek, a nagyobb alapterület miatt mégis inkább drágábbak”

– árnyalta a lista adatait az elemzési vezető. Soóki-Tóth Gábor elmondta, Érden átlagosan 41 millióba került egy családi ház, míg Sopronban 38 milliót fizettek ezért. De Szegeden, Szolnokon és Szombathelyen is meghaladta az átlagos vételár a 30 millió forintot.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Érdekesség, hogy ezen a listán Debrecenben nem szerepel olyan előkelő pozícióban, ott 27 millió a középértéke egy családi háznak, mivel az értékesített családi házak alapterülete kisebb volt más városokban lévőknél.

Szólj hozzá!

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.