Ennek következménye, hogy a szociális szektorban dolgozók nagy része közeledik a nyugdíjas korhoz és többezer betöltetlen álláshely van ezen a területen. Ez azt jelentheti, hogy pár éven belül lehetetlen lesz akár az alapszintű szociális szolgáltatásokat is nyújtani Magyarországon. Ungár Péter LMP-s képviselő szerint a kormánynak sürgősen tennie kell valamit, hogy ne alakuljon ki komoly válság az elöregedő munkaerőhiány következtében a szociális szférában.
Ungár három kérdést tett fel Prof. Dr. Kásler Miklósnak a tisztánlátás kedvéért:
1.) Mennyi betöltetlen álláshelyet prognosztizál az EMMI 2030-ra, 2040-re és 2050-re a szociális szférában?
2.) A következő tíz esztendőben hány szociális szektorban dolgozó megy nyugdíjba az EMMI számításai szerint?
3.) Mit kíván tenni a kormány a válság elkerülése céljából?
A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, bár nem tért ki az összes kérdésre és arról sem sikerült beszámolniuk, mik a terveik a jövőre nézve.
"A szociális ágazatban dolgozók létszáma a KSH OSAP adatok alapján 2010 és 2017 között emelkedett. Míg 2010-ben 87 217 fő került foglalkoztatásra a területen, addig 2017-re ez a szám 99 312 főre bővült. A 99 312 fő tartalmazza az önkormányzati, az állami, az egyházi és a civil intézményekben, szolgálatokban foglalkoztatottak létszámát, függetlenül attól, hogy szakmai vagy technikai munkakörben került foglalkoztatásra az adott közalkalmazott/munkavállaló.
A megfelelő utánpótlás érdekében is a Kormány 2014 óta a szociális ágazatban dolgozók bérének növelésére 250 milliárd forint költségvetési többletforrást biztosított. 2012 évhez képest 2018-ra 65 százalékkal emelkedtek a bérek a szociális ágazatban. Két éven belül, 2017 és 2018-as eddigi adatok alapján, átlagosan mintegy 47 800 forinttal nőtt az ágazatban dolgozó munkavállaló illetménye.
Írtak még a 2014-ben bevezetett szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben bevezetésre került szociális ágazati pótlékról, amely átlagosan 8800 forinttal emelte az ágazatban dolgozók bérét. Azt nem árt hozzátenni, hogy a pótlák mértéke az alapbérezés arányában változik. Szó volt arról is, hogy 2010 óta mennyit emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum és hogy a diplomásoknak és régóta a pályán dolgozóknak magasabb a fizetése.
"A szociális szektorban dolgozók munkáját a Kormány megbecsüli, értékesnek tartja, ezért az intézkedései során a jövőben is arra törekszik, hogy a területen foglalkoztatott kollégák anyagi és erkölcsi megbecsülését tovább növelje, ezáltal a szociális ágazati karriert vonzóbbá téve. Az Országgyűlés 2016 decemberben döntött arról, hogy november 12-ét, a Szociális Munka Napját munkaszüneti nappá nyilvánítsa. Ezen anapon ráirányítjuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat."
Sajnos épp a lényegről nem esett szó a válaszokban, hisz azt sem sikerült megtudni, hányan készülnek nyugdíjba és arra sem jött konkrét választ, hogy milyen terve van a Kormánynak a pályakezdők motiválásában.
