A borsodi időközi választás után azt írta Facebook-oldalán, hogy "készül a bukta", vagyis ez az ellenzéki eredmény egy országos választáson még kevesebb szavazatot jelentene, mint ezen az időközin. Mire alapozza ezt a kijelentést?
Nagyon egyszerű. Aki már végigvitt jó néhány választást, az pontosan tudja, hogy egy időközi választás során egyetlen körzetre kell koncentrálni egy pártnak, sőt, konkrétan az egész ellenzéknek. Magyarul sokkal több erőforrást tudnak összpontosítani egyetlen választókörzetre. Ilyenkor kiegyenlítettebb - de korántsem egyenlőek - az erőviszonyok, akár az anyagi, akár az emberi erőforrás tekintetében.
Több száz aktivista tudott részt venni az ellenzék részéről a kampányban, az ország számos pontjáról tucatjával utaztak a segítők. És persze pénz is rendelkezésre állt, hiszen a Jobbik sincs már csődközeli helyzetben, mint az én elnökségem alatt hiszen a Jobbik még az én elnökségem alatt visszafizette a kampánytartozásokat és a Domokos László-féle Állami Számvevőszék által kirótt elképesztő büntetés jelentős részét. És persze ne felejtsük el, hogy a többi ellenzéki párt is bele tudott adni a kampányba. Például Tiszaújvárosban kifejezetten a szocialisták aktivistái vitték a kampányt.
Ők viszont nem a legsikeresebben, mert pont Tiszaújvárosban volt az egyik legalacsonyabb a részvétel.
Nyilvánvalóan ez a nehézsége még mindig a teljes körű összefogásnak. A baloldali vagy liberális szavazók még mindig nehezebben mozgósíthatóak, ha a Jobbikra kell szavazni, és fordítva, a Jobbik szavazói sem biztos, hogy könnyedén voksolnának a Demokratikus Koalíció jelöltjére.
2022 nincs messze, ez probléma lehet akkor is?
Ezzel számolni kell, és ezért kellene sokkal okosabbnak lennie az ellenzéki pártoknak, hogy milyen módszerekkel induljanak. Erre van megoldás. Az teljesen egyértelmű, hogy az egyéni körzetekben egy jelöltnek kell megmérkőznie a kormányzó párttal, ez nem is kérdés.
Az viszont már nem mindegy, hogy teljes körű összefogás, sőt, összeolvadás valósul meg - ami jelenleg körvonalazódik az ellenzék részéről - vagy egy szoros együttműködés.
Ez mit jelent pontosan?
Az együttműködés - szemben a Jobbik jelenlegi vezetése által hangoztatott szövetséggel - azt jelenti, hogy míg az egyéni jelöltek személyében megegyeznek az ellenzéki pártok, ám az elvek feladása nélkül megőrzik az ellenzéki pártok a karakterüket. Így nem egy listán indulunk, hanem kettő, vagy akár három listán.
Teljesen egyértelmű, hogy az egy lista a Demokratikus Koalíciónak és Gyurcsány Ferencnek kedvez, nem véletlen, hogy a nyilvánosság előtt és a médiában is ők a közös lista legfőbb támogatói. A többi pártnak viszont már nem, vagyis véleményem szerint ezért kéne több listát is indítani. Akár egy jobbközép, egy liberális és egy baloldali listát.
Ha feltételezzük, hogy több lista lesz, akkor a most független képiselők hol találhatják meg a helyüket?
Természetesen attól függ, hogy milyen listák lesznek és kik szerepelnek rajta. Szerintem addig amíg nem dől el, hogy hány lista lesz, vagy ki lesz a miniszterelnök-jelölt, addig nehéz az egyéni körzetekről beszélni. Nyilvánvalóan sok olyan politikus van, akik feltételekkel indulnának csak el. Amíg nem világosak a körülmények, addig ők sem tudnak biztosat mondani.
És persze függ a pártoktól is. A Jobbik például az önök esetében kijelentette, hogy a kilépett képviselők indulását nem támogatja.
Igen, ezt a nyáron tette nyilvánvalóvá a Jobbik, vagyis egyelőre egyedül a Jobbik jelenlegi vezetése az egyetlen kerékkötője a teljes körű ellenzéki együttműködésnek és sikeres szereplésnek. Hiszen csak ha azt nézem, hogy mennyi embert zártak ki a Jobbikból, vagy hagyták ott a pártot az elmúlt hónapokban akkor körülbelül egy tucatnyi olyan választási körzet van, ahol a volt jobbikos, vagy a párthoz korábban valamilyen szinten kötődő jelölt lenne a legesélyesebb.
Nem is egyeztettek a volt pártjával?
Utoljára a nyár folyamán, az időközi választás kapcsán keresett meg a Jobbik elnöksége.
Miért? Nem váltak el túl szépen.
Engem is meglepett. Igen, nem volt egy túl elegáns, ahogyan kizártak vagy ahogyan a parlament alelnöki pozíciójából próbáltak elmozdítani. Azért kerestek meg, mert az időközi előtt egy kicsit elkéstek azzal, hogy a téli tisztújítást követően bejegyeztessék Jakab Pétert a párt elnökeként, így viszont tudvalevő volt, hogy a Jobbik nem indulhat az időközi választáson jelölő szervezetként.
Igen, ezt a bíróság nem vezette át, hónapokon keresztül.
Így van. Igaz, hogy nagyon sok tapasztalt jogász hagyta el a pártot, de azért van még ott egy-két szakértő, aki nyárra azért rájött, hogy ezt meg lehet oldani valahogy, legalábbis felgyorsítani a folyamatot, méghozzá úgy, hogy megkeresik a volt alelnököket és személy szerint engem is, hogy a fellebbezési jogunkról mondjunk le.
Ezáltal gyorsabban bejegyezték volna a párt új vezetését?
Igen. Ez még bőven az időközi választás előtt volt, a jelölő időszakban. Ekkor jeleztem nekik, hogy természetesen nyilatkozom, ne múljon ezen a jelölés. Cserébe mindössze annyit kértem, hogy a Jobbik ne akadályozza azon pártból kilépett politikusok indulását, akik eséllyel indulhatnak a kormánypárttal szemben.
Döntött a Kúria: Nem állíthat jelöltet a Jobbik az időközi választáson
A legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága közleményében felidézte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megüresedett mandátum betöltésére az NVB október 11-re tűzte ki az időközi választást. A Jobbik augusztus 18-án kérelmezte, hogy vegyék nyilvántartásba jelölőszervezetként.
Ismerve az azóta eltelt időszakot, és hogy a Jobbikot nem indulhatott jelölőszervezetként, nem fogadták el a kérést.
Így van, a Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy inkább nem fontos számára az, hogy ott szerepeljenek jelölőszervezetként a szavazólapon. Ahogyan az sem, hogy mi, Heves megyei aktivisták is segíthessünk a kampányban.
Mentek volna?
Abszolút, így terveztük. A saját választókörzetemben mintegy 150 volt jobbikos aktivistám van, akár minden nap több autót is megtudtunk volna tölteni.
A többi ellenzék párt erről az egyeztetésről, illetve elnökségi döntésről tudott? Hiszen azért nem kis kockázatot vállaltak a baloldali és liberális formációk azzal, hogy Bírót - de iure - végül ők indították.
Azt gondolom nem tudtak arról, hogy a Jobbik jelenlegi elnöksége olyan döntést hozott, hogy ne legyen ott a Jobbik logója a szavazólapon. Elképzelhetetlennek tartom, hogy tudtak erről, hiszen a logika és a választási matematika is azt diktálta, hogy ott legyen a logó a szavazólapon.
És persze ne felejtsük el, hogy a vereséggel "hivatalosan" már nekik kell elvinni a balhét.
Apropó, saját körzete. Hogy tervezi, indul 2022-ben?
Azt tervezem, igen. Természetesen a körülmények befolyásolják ezt az elképzelést, így az előbb említett egy lista, több lista kérdése is, de két éve több mint 35 százalékot szereztem, míg a baloldal közös jelöltje nyolc százalékot, ennek fényében úgy gondolom, hogy jó eéllyel indulnék újra.
Az ön körzetében (Heves megye 3. számú választókerülete) a Fidesz-KDNP jelöltje, Szabó Zsolt viszont abszolút többséggel, 50,75 százalékkal győzött. Ennek fényében mennyi esélyt lát a győzelemre?
A katasztrofális borsodi időközi eredmények fényében óvatosságra intenék mindenkit. Ugyanakkor azért az jól látható, hogy nem a legjobban kezeli az Orbán-kormány a pandémiát, főleg annak második hullámát. A nem megfelelő járványkezelés, a gazdasági visszaesés és persze az elmaradt válságkezelés azt is jelentheti, hogy az olyan billegő körzetekben, mint a hatvani, esélyesként indulhat az ellenzék.
Ön katasztrofális eredményt említ, miközben az ellenzék részéről inkább elégedett nyilatkozatokat lehetett hallani.
Fenntartom, ez az eredmény katasztrofális. A már említett erőforrás kérdés mellett ne felejtsük el azt sem, hogy ez egy olyan körzet volt, ahol erős és szervezett az ellenzék, azon belül is inkább a Jobbik. Szerintem az egész országban összesen ha 6, talán 8 olyan körzete lehet a pártnak, ami még hasonlíthat a tiszaújvárosi körzethez. Ennek fényében ez bizony egy komoly vereség. Ha egy ilyen körzetben sem tudnak profitálni a szervezettségből, akkor mi történik majd máshol?
Persze lehet érvelni azzal, hogy a Fidesz vásárolja a szavazatokat, akár krumplival, akár máshogyan, de ez nem újdonság, még csak nem is a Fidesz csinálta először. Ezt sajnos bele kell számítani ma Magyarországon, a választási matematikába és tegyük hozzá, így lesz ezután is.
Sok kritika érte a jelölt személyét is. Ön szerint nem volt jó jelölt Bíró László?
A jelölt személye alapvetően nem volt rossz. Bíró egy valódi szervező egyéniség, ismeri a körzetét, őt is ismerik a helyiek. Az persze engem is meglepetéssel töltött el, amit a szociális szövetkezet kapcsán olvastam, már csak azért is, mert annak idején a jobbikos önkormányzati képviselők fórumain többször is elmondtam, hogy ezekkel a szövetkezetekkel vigyázni kell, hiszen kódolva van bennük a visszaélés lehetősége.
Főleg Mengyi Roland körzetében.
Főleg ennek fényében, persze erről nyolc évvel ezelőtt még nem lehetett tudni. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy sokkal jobb jelöltet nem tudott volna állítani az ellenzék. Biztos vagyok benne, ha lett volna egy előválasztás, akkor azt Bíró László nyerte volna meg.
Támogatja az előválasztást?
Abszolút. Ezt egy jó ötletnek tartom, Budapesten például megmutatta, hogy ez jó módszer arra, hogy a megfelelő jelöltet állítsuk ki a kormányoldallal szemben.
Ugyanakkor több kritika is éri az előválasztást, így többek között az, hogy rengeteg erőforrást emészt fel, illetve manipulálható is, főleg a nagyobb ellenzéki pártok részéről. Nem fél attól, hogy például az ön körzetében is élnek majd ezzel?
Természetesen megtörténhet ez, semmi sem tökéletes, csak a Jóisten, ugyanakkor ez mindenképpen jobb, hiszen így nem budapesti pártközpontokban dől el, hogy ki induljon a körzetekben.
Az önkormányzati választás mutatta meg, hogy az ellenzéki együttműködés igenis sikeres, hiszen számos településen, városokban is ellenzéki jelölt győzött. A Jobbik számára katasztrofális EP-választást követően sikerült talpra állítani a pártot, ez is mutatja, hogy az ellenzéki együttműködés lehet a kulcs.
Hozzáteszem, épp a legutóbbi választás mutatta meg leginkább a közös lista hátrányát. Azokban a megyékben ugyanis, ahol a Jobbik közös listán indult a baloldali pártokkal, ott mind a baloldal, mind a Jobbik szavazatokat vesztett. Így pont Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol az ellenzéknek a 2014-es tizenégy képviselői szék helyett már csak tizenegy jutott a megyei közgyűlésben.
Évek óta hangoztatja a parlamentben és azon kívül is a férfiak kedvezményes, 40 év munka utáni nyugdíjazásának lehetőségét. Számolja még, hányszor szavazta le ezt a Fidesz?
Nem igazán számolom, persze tudjuk, hogy Dunát lehetne rekeszteni a Fidesz által leszavazott jobbikos vagy ellenzéki javaslatokból. A legemlékezetesebb számomra az erről szóló vitanap volt. Jellemző, hogy a Fidesz a részéről ez annyira alacsony színvonalú volt, hogy volt olyan szakszervezeti vezető, aki elsírta magát.
Azóta is szoros a kapcsolatunk a szakszervezetekkel, annak ellenére, hogy kizártak a Jobbikból. Sőt, talán még szorosabb is: Azt tapasztalatom, hogy a szakszervezetek nyitottabbak a független képviselők felé. Ez talán természetes is, hiszen egy ellenzéki párttal szemben a kormánypártok is elutasítóbbak, a függetlenek esetében ez talán kevésbé van így.
A Fidesz szerint viszont fenntarthatatlanná tenné a nyugdíjrendszert a férfiak korábbi nyugdíjazása, sőt, a kormánypárt egy korábbi állásfoglalása szerint "a férfiaknak a legnagyobb megbecsülés a munka és az, ha szükség van rájuk. Azt szeretnénk, hogy amíg tudnak, dolgozhassanak".
Érdekesek a korábbi nyilatkozatok, mert például a parlamenti folyosón azért már más véleményeket hallani, sőt, már jóval kritikusabbak a saját pártjukkal szemben is. Tisztában vannak vele, hogy milyen gyorsan értéktelenednek el a nyugdíjak, és sokkal nyitottabbak a korai nyugdíjazással kapcsolatban is. Egyik jele volt ennek a változó politikának, hogy most visszaállítják a 13-ik havi nyugdíjat. Ezt én magam is felvetettem korábban, úgy tűnik a Fidesznél most jutottak el odáig, hogy lássák, a nyugdíjasok milyen nehézségekkel kell, hogy megküzdjenek.
Azért foglalkozom továbbra is ezzel a kérdéssel, mert abban bízom, hogy ahogyan az orvosi béreket is megemelik, úgy hasonló szituáció előállhat a korai nyugdíjazás kérdésében is. Főleg, ha meggyengül a kormánypárt és minden szavazatra szükségük lesz, mert ebben az esetben változtathatnak ezen a rideg és kegyetlen állásponton.
Orbán: Mindenki nyugodjon meg, jövőre utaljuk a 53. heti nyugdíjat
A koronavírus okozta gazdasági nehézségek sem állják útját a tervnek, a következő években pedig jön a maradék összeg is, így lesz teljes a 13. havi nyugdíj. A Facebookon tett bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök, aki elmondta, hogy "a nemzeti konzultációban kapott válaszokra is támaszkodva" a koronavírus második hulláma miatt nem fog leállni az ország.
A 13-ik havi nyugdíjat azért sokan kritizálták is, így például azért, mert ez is magasabb nyugdíjat kapóknak kedvez, a kisnyugdíjasokon alig segít valamit. Osztja ezt a véleményt?
Teljesen egyetértek, a teljes nyugdíjrendszert át kéne alakítani. Egyértelműen hibának tartom a nyugdíjjárulék plafon eltörlését, vissza kell hozni, hiszen ezáltal nem történhet meg az, hogy valaki több millió forintos nyugdíjat kapjon pár éven belül, lesz aki pedig 100 ezer forintot. Óriási feszültség keletkezett ezáltal a rendszeren belül, ezen mindenképpen változtatni kell.
Ha már orvosok: több kritika is érte az orvosi béremelést, így például azt, hogy rengeteg szakembert távozhat a közegészségügyből.
Túlságosan leegyszerűsítő, egy kaptafára készült el ez a béremelés, ezen mindenképpen javítani kell. A szokásos fideszes munkatempót látjuk, belevágunk a lecsóba, ez mindenhova szétfröccsen, aztán majd szépen lassan letörölgetjük a különböző foltokat. Ezt szinte mindig így csinálják, így volt ez például a családi adókedvezménynél is.
A szociális dolgozók esetében viszont sürgősen cselekedni kéne. Egyértelmű, hogy a szociális dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben. Csoda, hogy még egyáltalán hajlandóak elvégezni ezt az áldozatos munkát.
Nem véletlenül szólaltam fel annyiszor az érdekükben, és nagyon örülök, hogy Ungár Péter az LMP részéről is folyamatosan napirenden tartja a témát. Azt gondolom, hogy az élet - ahogyan az orvosok esetében is - ki fogja kényszeríteni, hogy végre lépjen a Fidesz.
Szociális dolgozók: már a kormány is elismeri az igazságtalanságot
Közlemény jutatott el szerkesztőségünkhöz Ungár Péter, a Vas megyei LMP országgyűlési képviselője. Ezt most változtatás nélkül közöljük: Simon Attila, az EMMI helyettes államtitkára tegnap egy konferencián úgy fogalmazott, tudják, hogy komoly feszültségek vannak, és a minisztériumban „dolgozunk azon, hogy a szívből jövő köszönöm mellé anyagi megbecsülést is tudjunk a szociális ágazatban dolgozóknak juttatni."
Az Országgyűlés alelnöke volt, így első kézből láthatta, tapasztalta a látványpolitizálás összes elemét: molinó, táblák, hangos beszélők vagy akár krumplis zsákok formájában. Utóbbi esetén arányosnak tartja Jakab Péter kéthavi bérét, vagyis a 4,4 millió forintos bírságot?
Úgy gondolom, hogy ez a fajta, performanszra épülő politika kényszerű rossz. A mediatizált világunkban igenis fontosak a figyelemfelhívó, kampányok, performanszok, ugyanakkor veszélyes terep is, hiszen sokszor visszaüthet. Ha túlzásba visszük, akkor a politikai szereplőnek saját magának és pártjának is árt vele.
És persze vannak, akik eltakarják azt, ami nincs mögötte, mondjuk ki: a valós munkát. Ha pedig nincs mögötte valós tartalom, akkor az úgy fog kipukkanni, mint Torgyán József és egykori pártja. Ne feledjük el, Torgyán Józsefnek is volt 50 ezer rajongója az utolsó másodpercig, majd az utolsó választásukon egy százalékot kaptak.
Ugyanakkor ha van mögötte munka, tartalom, akkor egy hasznos tevékenység is lehet. Ebben az esetben akár még tolerálható is lehet ez a házelnöki pozícióból szemlélve, hiszen akkor látszik, hogy ez nem egy üres magamutogatás, öncélú balhézás, hanem egy tartalommal megtámasztott üzenet.
Önök is rendszeresen éltek ezzel, például 2013-ban, a földtörvény megszavazásakor a Jobbik frakció a házelnöki emelvényt is eltorlaszolta annak érdekében, hogy ne lehessen megszavazni a törvényt. Abban volt tartalom?
Mondhatjuk azt, hogy akkor egy erőtől duzzadó Jobbik mozdult meg. Egy olyan kérdésben, az akkori megítélés szerint is történelmi helyzetben egy olyan törvényt igyekeztünk megakadályozni, ami a véleményünk szerint a külföldiek és a hazai oligarchák kezére játszotta volna a magyar termőföldet. Történelmi helyzet és történelmi szituáció volt, hiszen nem tudtuk megakadályozni a szavazást. Azóta pedig látjuk a nagybirtok- és az oligarcha-rendszerek kialakulását. Ennek összes negatív hatása már most, de a jövőben még inkább érezhető lesz a hazánkban.
Visszakanyarodva a kérdésére, egy ilyen esetben teljesen érthető és politikailag indokolt egy ilyen megmozdulás. Hogy egy választási vereséget követően, választási csalást emlegetve is érdemes-e, az már egy másik kérdés.
