A mai nappal újabb fordulatot vesz a magyar közigazgatás elnevezéseinek története: 2026. október 1-jétől megszűnik a főispán és a vármegye hivatalos megnevezés. A megyei kormányhivatalok vezetőit mostantól ismét kormánymegbízottnak nevezik, a jogszabályokban pedig a „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezések váltják fel. Az Országgyűlés szeptember 8-án fogadta el az ehhez szükséges törvénymódosításokat.
Fotó: Wikipédia
Ezzel lényegében visszaáll a 2023 előtti szóhasználat. Az előző, Fidesz-KDNP vezette parlament 2022-ben döntött arról, hogy 2023. január 1-jétől a megyéket vármegyéknek nevezzék, a kormánymegbízottak pedig főispáni címet kapjanak. Az akkori indoklás az ezeréves magyar államiság hagyományainak továbbélésére és a nemzeti összetartozás erősítésére hivatkozott.
A változtatás elsősorban terminológiai és jogtechnikai jellegű, vagyis nem rajzolják át a megyehatárokat, és nem változnak meg emiatt a kormányhivatalok feladatai vagy hatáskörei sem. A mostani törvény indokolása szerint a cél az egységesebb és közérthetőbb fogalomhasználat megteremtése volt. A változást ugyanakkor rengeteg jogszabályon, hivatalos elnevezésen, dokumentumon és informatikai rendszeren kell átvezetni; a kormány korábbi hatásvizsgálata 577 millió forintra becsülte az átnevezések költségvetési költségét.
A változással a hétköznapokban is fokozatosan eltűnik végre a „vármegye” szó, az intézmények elnevezései mellett például a vármegyebérletből is megyebérlet lesz, a korábban megváltott bérletek azonban természetesen az érvényességi idejük végéig használhatók. A több mint három és fél évig tartó historizáló kitérő tehát október 1-jével véget ért: Magyarország közigazgatásában újra megyék vannak, a kormányhivatalokat pedig főispánok helyett kormánymegbízottak vezetik.
