Hétfő híre volt, hogy kirúgták állásából Rác Gábort, azt a hegedűtanárt, aki a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában tanított. Rác hozta nyilvánosságra azt az esetet, mikor is Pulay Teréznek, az iskola igazgatóhelyettesének mestervizsgáján saját kérésére, bírálóként részt vett Czenek László, az iskola igazgatója is. A három tagú vizsgáztatói testületből ketten kiváló minősítést adtak Pulaynak, Czenek azonban lepontozta a saját kollégáját, ezzel pedig sikertelen a vizsga.
Ez ellen emelt szót Rác. A hegedűtanárral menesztésének másnapján, kedden beszélgettünk.
Mikor tudta meg, hogy ki van rúgva?
Hétfő reggel szóltak, hogy fél kettőre menjek a tankerületi igazgatóhoz, Fodor Istvánhoz.
Számított rá, hogy ki fogják rúgni?
Arra nem. Azt hittem, hogy kapok egy ejnye bejnyét, és azt, hogy többet ilyet ne csináljak. De én kaptam három lehetőséget, amik közül választhattam. Az egyik, hogy részmunkaidőben egy másik iskolában folytathatom a tanítást, a másik, hogy közös megegyezéssel távozom az iskolából, a harmadik pedig, hogy kirúgnak. Én kértem gondolkodási időt, de nem, azt mondták, hogy ezt azonnal el kell döntenem. Akkor kértem, hogy legalább a feleségemet hadd hívjam fel.
Szóval Ön döntött úgy, hogy akkor rúgják ki?
Nézze én szeretek, vagyis szerettem dolgozni a Bartók Béla Zeneiskolában. Én nem akartam máshol dolgozni, én nem akartam közös megegyezést, hiszen az sem lett volna következetes. Azt mondtam a tankerület vezetőjének, hogy ha ki akar rúgni, akkor tegye meg, rúgjon ki, de én nem fogom elhagyni az általam szeretett intézményt.
Mi volt a pontos indok?
A tankerület és a zeneiskola igazgatója korábban nem engedte, hogy titkos bizalmi szavazást tartsunk az igazgató támogatottságáról. Később pedig azt nyilatkoztam, hogy az ügy végeredménye sajnálatos, de az erkölcsi győzelem a miénk. Az indok az volt, hogy ezzel a kijelentéssel megsértettem a tankerületet, kétségbe vontam az ítéletét, és rossz hírét keltettem a zeneiskolának. Én pedig úgy gondolom, hogy a véleményemet közöltem, és ott tartunk ma Magyarországon, hogy egy vélemény alapján rúgnak ki embereket.
Komoly ellentétről, vagy ellentétekről van szó?
A tanárok többsége hasonlóan gondolkodik, mint én.
Akkor miért csak Ön hallatta a hangját?
Nekem nincs veszteni valóm. A gyerekeim felnőttek, hitelem nincs, nem félek a munkától. Sok esetben én mondtam a kollégáknak, hogy felesleges kockáztatnunk, hiszen ez egy teljesen egyértelmű ügy. Hát most úgy látszik, hogy mégsem az. A korábbi kérdésre visszatérve pedig nem is ellentétet mondanék, hanem feszültséget. Az elmúlt két évben 4 igazgatóválasztás volt az iskolában. Az első kettőn Czenek László és Pulay Teréz is elindult. Döntően Pulayt támogatta a tantestület. Ennek ellenére kétszer NEM, szerepelt a neve mellett a minisztériumból megküldött excel táblázatban. Czeneknek a négy választáson hármon nem volt meg a vezetőképzős papírja. Így a harmadik választáson például hiába indult egyedül, így sem lett befutó. Negyedjére kapta meg a vezetői széket.
Ön szerint miért kell ennyire védeni Czenek Lászlót?
Nem ő az érdekes, hanem az, hogy ő az, akit valaki ellen lehet használni. Szinte bárki jelentkezhetett volna igazgatónak, a lényeg az volt többeknek, hogy ne Pulay Teréz legyen a befutó.
Beszéltünk arról, hogy a kollégákat Ön is védte attól, hogy kiálljanak a nyilvánosság elé. De azért egy egész iskola tanári karát nem lehet kirúgni, a közös erőben nem hittek?
Volt arról szó, hogy levelet írunk a minisztériumnak. De számoltuk azzal az eshetőséggel is, hogy mi van akkor, ha a miniszter továbbítja a levelet Czenek Lászlónak. A retorzióra ebben az esetben is van lehetőség. Én most arra vagyok kíváncsi, hogy egy ilyen súlyos igazságtalanságból mit lehet kihozni. Ezt tényleg elnyeli az ország?
Lesz most megélhetési problémája?
Nem hiszem, hogy bajba kerülhetek. Nem mondom, hogy nem lesz komoly érvágás, de meg kell oldani ezt a problémát.
Mit lát jelen pillanatban a rendszer, már az iskolarendszer legnagyobb hibájának? És itt most a hierarchiára gondolok.
A minisztériumi kézi vezérlést. Azt, hogy hiába akarta a tantestület, a város oktatási bizottsága, a tankerület korábban Pulay Terézt igazgatónak, a minisztérium egyszerűen elintézte ezt egy nemmel. Egyértelmű, hogy egy több száz kilométerre lévő, az iskola napi dolgait nem ismerő minisztérium nem tud racionális döntést hozni. A mostani helyzet nagyban erre vezethető vissza. De legalább mára véget ért az a felesleges munka, hogy a tantestületet hosszú menetben véleményezéssel dolgoztassák meg. (Nekünk ezt még meg kellett tennünk.) Végre felvállalták a minisztériumban, hogy valójában nem kíváncsiak a tantestületek véleményére. Amikor aztán kiderült, hogy Czenek László lesz az igazgatónk, én voltam az első, aki azt mondta, hogy támogatni kell őt az iskola érdekében. Aki pedig nem így tesz, az hagyja el az intézményt.
Nem ellentmondás ez?
Nem. Egy célja kell, hogy legyen egy közösségnek, ez esetben a tanároknak, az, hogy az iskolát minél jobban vigyük előre, ehhez pedig csapatmunka kell. Ezért tartottam felháborítónak, hogy később Czenek ellentmondva minden józan észnek, beül Pulay Teréz mestervizsgájára és lepontozza őt, akkor, amikor a két szakvizsgáztató szerint kiválóan teljesített Pulay. Hogyan dolgozhat valaki a saját alkalmazottja ellen? Hogyan tehet valaki a saját intézménye ellen? Ezzel ugyanis Czenek megfosztotta az általa vezetett intézményt is egy mesterpedagógustól.
Miért nem jelentett Pulay összeférhetetlenséget?
Nem szerette volna, hogy a köztük lévő feszültség még tovább nőjön. Pulay egyébként meg tudta védeni a dolgozatát, és a fellebbezését elfogadta az Oktatási Hivatal, ami mutatja, hogy súlyosan nem volt igaza az igazgatónak. Hamarosan újra mehet vizsgázni.
Ön hova tud fordulni az igazáért?
A bíróságra. Érezve az igazságtalanságot, Czeglédy Csaba felajánlotta ügyvédi irodájának ingyenes jogsegélyét. Azt hiszem, az igazságnak győznie kell, és ennek szerves része, hogy nyerjünk a tankerület ellen. Pulay Teréz semmi hibát nem vétett, abszurd, hogy lefokozták, neki feltétlen pert kell nyernie, de nekem is!
Ha most vissza lehetne csinálni az egészet, újra neki kezdene? Újra kiállna az igazáért?
Ez egészen biztos. Ha újra kezdhetném, akkor is szóvá tenném az igazságtalanságot.