Tegnap startolt el az Egyesült Államokban az Amerikai Horror Sztori kilencedik évada. Mivel a sorozat többnyire valamikor Halloween környékén indítja útjára a legújabb szezonját, mindig kedvem támad belenézni az első részekbe, ha később még le is maradok velük.
Idén azonban félve kezdtem neki az új évad legelső részének, hiszen az előző két etap elég nagy csalódás volt számomra. Igaz, a nyolcadik évadnak voltak jó jelenetei, az első néhány epizód kifejezetten jól sikerült, aztán az utolsó három részre kifogyott a gőz, és a sorozat egyik legfrusztrálóbb lezárását sikerült összehoznia az íróknak.

Az AHS-ben viszont az a szép, hogy minden lejtmenet után van esélyük korrigálni a készítőknek, hiszen antalógiáról van szó, az évadok alig kapcsolódnak egymáshoz. Reménykedtem, hogy idén is így lesz, az 1984-re keresztelt, a slasher horrorra fókuszáló kilencedik évad elég biztatónak is tűnt. Aztán megnéztem az első részt, és úgy voltam vele, hogy
A slasher érzését igencsak jól eltalálták a készítők, teljesen jó döntés volt a nyolcvanas évekbe helyezni a sztorit. Az ekkor készült, klasszikusoknak számító horrorfilmekre is ki-kikacsintgattak, de ennél többet nem sikerült belegyömöszölni az első negyven percbe, elmaradt az az érdekfeszítő felvezetés, ami az AHS-re jellemző.
de még a sztori főbb elemeit is más filmekből emelték át a készítők. Az elmegyógyintézetben játszódó jelenet például egy az egyben megegyezett az eredeti Halloweenban látotakkal, a táboros jelenetek meg bármelyik Péntek 13. filmből jöhettek volna, annyira sterilre sikerültek. Ha valaki azt mondja, hogy a készítők egy teljesen más sorozatát nézem éppen, még hittem is volna neki, annyira eltér ez az évad az eddigiektől.

Egy szó mint száz, az Amerikai Horror Sztori kilencedik évada eddig elég lapos, hiányzik belőle a kreativitás, az első rész sokkal inkább az elcsépelt klisék modern kori átültetéséről szólt, mint a történetvezetésről. Azért kíváncsian várom, hogy innen hova megy a történet, és csak reménykedni tudok abban, hogy valami újat is mutatnak a készítők, nem csak a régi horrorok történeteit mesélik el más szereposztással.
Szólj hozzá!
A kormánypárti politikusok szerint a március 15-i felvonulás történelmi lesz, csak az a kérdés: honnan tudják ezt előre?
A honvédelem érdekében huzamos időn át végzett eredményes tevékenységét ismerték el.
Az utcát lezárják, tessék dugóra számítani.
A kosárcsapat támogatása is a költségvetéstől függ.
Egy ritka genetikai rendellenessége van ennek a madárnak.
Állítja Magyar Péter.
Nagy István agrárminiszter “sohavégetnemérős” sztorija az el nem készülő projekttel.
Egyelőre nem tudni mennyi pénzbe is kerül ez az adófizetőknek.
Pintér Bence szerint a 2026-os büdzsé jelentős többletforrást biztosít a város kulturális intézményeinek és programjainak.
Kósa Roland a történelmi helyszínre hívja a győrieket, ahol egész napos családi programokkal idézik fel az 1848-as eseményeket.
Március közepétől koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket a város több pontján.
Igencsak befolyásosak a Sárváriakért Egyesület tagjai, ha ezt el tudják intézni.
A kutasoknak ráadásul fel kell jegyezniük a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, az adatokat pedig a NAV felé is továbbítani kell.
A város több intézménye is megnyitja kapuit a szülők és a gyerekek előtt.
Forradalmi történetek, költészet, művészet és vallási emlékek.
Torna- és tantermek illetve eszközök korszerűsítésére jutott támogatás több intézményben, a tavaly sikeres program idén is folytatódik.
A TISZA elnöke a választások előtt komoly lejárató kampányra számít a kormány részéről.
