Nívós folyóiratban jelent meg győri kutatók által is jegyzett tanulmány

Pintér Bence 2020-04-17 06:09:00
A Cities folyóiratban publikálta egy magyar kutatócsoport a dr. Szigeti Cecília és dr. Koppány Krisztián részvételével készülő tudományos munkát. A szerzők az ökológiailábnyom-számításra dolgoztak ki egyedülálló módszert .

Mint amikor az olimpián döntőbe jut egy élsportoló – ilyen léptékű sikert értek el kollégáikkal a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar docensei, dr. Szigeti Cecília és dr. Koppány Krisztián, akiknek a kutatását nemrégiben publikálták a Cities című folyóiratban, amelyet a szakterület tudományos lapjainak palettáján a világ három legjobbja között jegyeznek – írja az egyetem honlapja.

A „Measuring the impacts of suburbanization with ecological footprint calculations” (A szuburbanizáció hatásainak mérése ökológiai lábnyomszámításokkal – a szerk.) című munkájuk azt mutatja meg, miként lehet kétféle módszerrel kiszámolni egy várostérség ökológiai lábnyomát (EF). A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek vannak Budapest és a hozzá kapcsolódó várostérség lakosságának fogyasztási ökológiai lábnyoma között.

„Hároméves kemény munka eredménye ez a siker, amelyért extrém erőbedobással dolgozott Prof. Dr. Kovács Zoltán (Szegedi Tudományegyetem) vezetésével létrejött kutatói csapat. Cikkünk – mint egy doktori disszertáció – több mint száz tudományos hivatkozást tartalmaz, de megérte a lelkesedés, hiszen eredményünk azt is megmutatta a világnak, hogy a magyar kutatók ezen a területen a világ élvonalába tartoznak. Számunkra nagy büszkeség, hogy a Széchenyi Egyetem munkatársaiként részt vehetettünk a kutatásban” – mondta dr. Szigeti Cecília, a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék vezetője.

Miért érdekes az ökológiai lábnyom kutatása?

Az egyetemi docens elmondta az ökológiai lábnyom ismerete azért érdekes, mert lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Ami pénzzel mérhető, az ökológiai lábnyomban is kifejezhető, de itt a fogyasztásnak van objektív felső korlátja, a természet eltartóképessége.

Dr. Szigeti Cecília hangsúlyozta, kutatásuk többek között azért is hasznos, mert e mentén a környezetünkről kialakított képet árnyalni tudják. „Sokan gondolják úgy, hogy az agglomerációban környezetbarátabb életet élhetnek a belvárosinál. Kutatásunk azonban azt mutatja, ez egyáltalán nem biztos. A sok utazás, a magasabb fűtésköltségek felül tudják írni az esetleges természetközelibb életmód előnyeit” – emelte ki a kutató, aki arra is rámutatott, modelljük mentén újra lehet azt is gondolni, hogyan segíthetnék elő leginkább a fenntarthatóbb életformát a döntéshozók.

„Nehézséget jelent, hogy a buszjáratok, a HÉV, a villamosvonalak sűrűsége nem igazodik az agglomerációs igényekhez, az ingázók számához, ezért a legtöbben személyautókkal közlekednek – szennyezve a levegőt, túlterhelve ezzel az úthálózat kapacitását. Látható, a belvárosok kompakt életmódja egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb fenntarthatósági szempontból, mint az agglomerációba való kiköltözés” – következtetett a kutató, aki most publikált módszerükről hallgatóinak is beszél kurzusain, a doktori képzésben pedig ajánlott tananyagként szerepelteti a tudományos munkát.

A győriek a GDP és az ökológiai lábnyom kapcsolatát vizsgálták

A tanulmányban a két győri kutatóa bruttó hazai termék (GDP) és az ökológiai lábnyom kapcsolatát elemezte. „Tudjuk, hogy a fogyasztás és a környezeti terhelés nagyjából együtt jár: azaz minél nagyobb jövedelme van egy bizonyos gazdasági egységnek, annál nagyobb esélye van arra, hogy sokat fogyasszon. Tehát nagy jövedelemmel nagy fogyasztást várhatunk, éppen ezért az ökológiai lábnyom és a GDP között egy közepesen erős korreláció igazolható. Korábbi kutatásaink szerint a GDP és az EF között statisztikailag kimutaható kapcsolat van és ezt a függvényt alkalmaztuk is, azonban a nehézséget az jelentette, hogy ugyan megvolt a GDP és az ökológiai lábnyom közötti kapcsolat, csak nem tudtuk meghatározni hozzá a helyi GDP nagyságát” – mondta el a cikkben dr. Koppány Krisztián.

Amint azt kifejtette: egy olyan eljárás kifejlesztésére törekedett, amely nem csupán a konkrét, budapesti városrégióra vonatkozó esetben, hanem bármely tetszőlegesen lehatárolt hazai területi egységre használható. „Célom egy olyan többváltozós statisztikai modell kidolgozása volt, amellyel ez a feladat megnyugtatóan végrehajtható. A kidolgozott eljárás segítségével valójában egy olyan idősoros települési GDP-adatbázist állítottam elő, amely alapján a hazai gazdasági teljesítmény területi eloszlása dinamikusan, nagy felbontásban elemezhető” – pontosított az oktató, akinek a közreműködésével végül meghatározhatták az egy főre eső ökológiai lábnyom nagyságát, ez pedig előttük még senkinek sem sikerült. A makrogazdasági adatokból származó eredményeket így össze lehet hasonlítani a fogyasztási adatokból kalkulált értékkel.         

Szólj hozzá!

Úristen, very big! Szombathely 2 métert vert karácsonyfa magasságban Győrre

A legnagyobb felállított fa idén is az ország karácsonyfája, 16 méter magas. Viszont ez is eltörpöl Szeged 20 méteres mamutfenyője mellett.

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.