A kormányzati kommunikációval olykor ellentétes magyar, egyes területeken jelentős munkaerő-hiánnyal küszködő valóságban égető kérdésként jelentkezik a munkavégzéssel kapcsolatos migráció. Míg a magyar munkavállalók jelentős része a külföldi munkavállalásban látja boldogulását, addig a munkáltatók a belföldi sikertelen toborzások hatására – egyfajta „keleti nyitásként” – olyan országok felé fordulnak, ahol a magas munkanélküliségi ráta és a gazdasági kényszer miatt nagyobb tömegek vállalnának munkát külföldön.
Ennek egyik példája Mongólia. A mongol-magyar kapcsolatok történetében nem újkeletű az ilyetén „lakosságcsere”, ugyanis az akkori szocialista baráti országok közötti testvéri együttműködésnek köszönhetően több alkalommal is érkeztek hozzánk Mongóliából munkavállalók 1950 és 1989 között. Magyarország és Mongólia 1950. április 28-án vette fel először a diplomáciai kapcsolatot. A két ország közötti baráti viszonyt őrzi többek között a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emléke, de több ipari nagyváros, így Dunaújváros is több alkalommal fogadott ipari üzemeiben vendégmunkásokat mongol területről.
Mongol munkás a dunaújvárosi ruhagyárban
Kevéssé közismert, hogy Mongóliában már 1924-ben kikiáltották a népköztársaságot, a Szovjetunió 1917-es megalakulását követően a világon másodikként deklarálta magát szocialista államként, Horlógin Csojbalszlan államelnök vezetésével. A rendszerváltást és az úgynevezett szocialista blokk felbomlását követően azonban a két ország közötti pozitív kapcsolat intenzitása alábbhagyott. 1991-től az ország neve Mongol Köztársaság, politikai rendszerükre a kvázi kétpártrendszer a jellemző, a Mongol Demokrata Párt és a Mongol Néppárt váltja egymást a hatalmon. Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.
Habár a magyarországi mongolok – leginkább Budapesten – egy jól behatárolható közösséget képeznek számuk több ázsiai néphez mérten elenyésző. (2007-ben 1057 fő, 2013-ban 880 fő, 2017-ben 838 fő mongol állampolgár élt Magyarországon). Több magyarországi település is rendelkezik mongol testvérvárossal, ezek közül kiemelkedik a bács-kiskun megyei Szank, amely 2009-ben a mongóliai Erdene településsel épített ki kapcsolatokat. Sok mongol dolgozott a józsefvárosi „Kínai piacon” is, ahol textiláruk kiskereskedelmével foglalkoztak, kínai társaikhoz hasonló módon.
A jelenlegi kapcsolatokat azonban már nem a szocialista testvériség, hanem a gazdasági szükségszerűség fejleszti tovább. Az elmúlt időszakban egyre többet olvashatunk arról, hogy magyarországi cégek mongol munkaerővel kívánják pótolni kiesett magyar munkásaikat. Ebben láthatóan élen jár Fejér megye, amelyben több cég, köztük a móri, pusztavámi és dunaújvárosi gazdasági társaságok is ezt a módszert alkalmazzák. Kiemelkedik ebből a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft, ahol egyes beszámolók szerint már a 100 fő közelében van a mongol munkavállalók száma.
A mongol munkavállalók foglalkoztatásának indoka egyszerű. A származási országukban tapasztalható szegénység miatt hazájukat elhagyni kényszerülők vállalják a megnövekedett túlórákat, nem mennek táppénzre, szorgalmasak, csendesek, barátságosak. Olykor az otthon maradt család egzisztenciája múlik néhány itt dolgozón.
Vélhetően tehát a fenti vándorlási tendenciák erősödésével egyre több közel és távol keleti munkavállaló fog érkezni Magyarországra. Bevándorlási szakértőként csupán bízhatom abban, hogy hazánkban megtalálják számításaikat. Hiszen – mint ahogy azt egy mongol közmondás is tartja – „aki a sapkáját nálunk leteszi, az már a mi emberünk”.
Szólj hozzá!
Szófiai és törökországi szakemberek érkeztek Győrbe – a kétnapos programon a geotermikus energiától a kerékpáros közlekedésig több témával is foglalkoznak.
Tárlatvezetések, várostörténeti séták, kötetbemutató és új kiállítás is szerepel a programban.
A 2002-es megnyitás óta Schmidt vezette az intézményt, amelynek kiállítását most tartalmilag átvilágítják.
A külföldi sofőr a vád szerint előbb letolta volna az előtte haladót, majd jobbról megelőzte, végül ráhúzta a kormányt.
A 60 éves győri festőművész jubileumi tárlata pályájának különböző korszakait idézi meg. A kiállítás október 11-ig látogatható a Magyar Ispitában.
Az utóbbi években a mesterséges intelligencia szinte észrevétlenül vált a mindennapok részévé.
A bőrápolás napjainkban már messze túlmutat a régi egyszerű kencéken.
Szeptember végén befejezi a Hotel Benedict üzemeltetését a Hunguest Hotels, miközben a szállodalánc átveszi a felcsúti Hotel Pancho működtetését.
Magyar Péter három új főispánt nevezett ki, akiket október 1-től újra kormánymegbízottnak hívnak.
Felfüggesztett börtönbüntetést is kaphat.
A korszerű építészet egyik legérdekesebb újdonsága a dermesztett beton technológia.
Ötven arckép, melyeket a zene és annak interpretálása kapcsol össze: szeptember 18-tól a Richter Teremben.
Mind az öt jelölt nyolc igen szavazatot kapott a kilenctagú bizottságban.
A munkálatok miatt délelőtt sávlezárásra és torlódásra kell számítani, az új berendezés egyszerre akár 64 járművet is képes követni.
Az ivóvízvezeték-rekonstrukció miatt naponta 8 és 16 óra között akadozhat a szolgáltatás.
Szombathely volt parlamenti képviselőjét, nyugdíjba küldött alkotmánybírót egy pódiumbeszélgetésen hallgathatta a fideszes szűk elit.
Végrehajtandó börtönbüntetést kértek rá.
A több milliárd forint közpénzből felújított „Kis Hiltont” tehetségközponttá alakítanák – a Győri Tankerületi Tanács támogatta az indítványt, így a javaslat a kormány elé kerülhet.
Az egyik férfi mindkét lábát kirúgta, egy másikat pedig ököllel arcon ütött – garázdaság miatt emeltek vádat ellene.
Évelők, cserjék, ültetőközeg és fenyőmulcs is járt a „Közösen a zöldebb Győrért” pályázat nyerteseinek, akik vállalták, hogy az elültetett növényekről hosszú távon gondoskodnak.