A kormányzati kommunikációval olykor ellentétes magyar, egyes területeken jelentős munkaerő-hiánnyal küszködő valóságban égető kérdésként jelentkezik a munkavégzéssel kapcsolatos migráció. Míg a magyar munkavállalók jelentős része a külföldi munkavállalásban látja boldogulását, addig a munkáltatók a belföldi sikertelen toborzások hatására – egyfajta „keleti nyitásként” – olyan országok felé fordulnak, ahol a magas munkanélküliségi ráta és a gazdasági kényszer miatt nagyobb tömegek vállalnának munkát külföldön.
Ennek egyik példája Mongólia. A mongol-magyar kapcsolatok történetében nem újkeletű az ilyetén „lakosságcsere”, ugyanis az akkori szocialista baráti országok közötti testvéri együttműködésnek köszönhetően több alkalommal is érkeztek hozzánk Mongóliából munkavállalók 1950 és 1989 között. Magyarország és Mongólia 1950. április 28-án vette fel először a diplomáciai kapcsolatot. A két ország közötti baráti viszonyt őrzi többek között a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emléke, de több ipari nagyváros, így Dunaújváros is több alkalommal fogadott ipari üzemeiben vendégmunkásokat mongol területről.
Mongol munkás a dunaújvárosi ruhagyárban
Kevéssé közismert, hogy Mongóliában már 1924-ben kikiáltották a népköztársaságot, a Szovjetunió 1917-es megalakulását követően a világon másodikként deklarálta magát szocialista államként, Horlógin Csojbalszlan államelnök vezetésével. A rendszerváltást és az úgynevezett szocialista blokk felbomlását követően azonban a két ország közötti pozitív kapcsolat intenzitása alábbhagyott. 1991-től az ország neve Mongol Köztársaság, politikai rendszerükre a kvázi kétpártrendszer a jellemző, a Mongol Demokrata Párt és a Mongol Néppárt váltja egymást a hatalmon. Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.
Habár a magyarországi mongolok – leginkább Budapesten – egy jól behatárolható közösséget képeznek számuk több ázsiai néphez mérten elenyésző. (2007-ben 1057 fő, 2013-ban 880 fő, 2017-ben 838 fő mongol állampolgár élt Magyarországon). Több magyarországi település is rendelkezik mongol testvérvárossal, ezek közül kiemelkedik a bács-kiskun megyei Szank, amely 2009-ben a mongóliai Erdene településsel épített ki kapcsolatokat. Sok mongol dolgozott a józsefvárosi „Kínai piacon” is, ahol textiláruk kiskereskedelmével foglalkoztak, kínai társaikhoz hasonló módon.
A jelenlegi kapcsolatokat azonban már nem a szocialista testvériség, hanem a gazdasági szükségszerűség fejleszti tovább. Az elmúlt időszakban egyre többet olvashatunk arról, hogy magyarországi cégek mongol munkaerővel kívánják pótolni kiesett magyar munkásaikat. Ebben láthatóan élen jár Fejér megye, amelyben több cég, köztük a móri, pusztavámi és dunaújvárosi gazdasági társaságok is ezt a módszert alkalmazzák. Kiemelkedik ebből a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft, ahol egyes beszámolók szerint már a 100 fő közelében van a mongol munkavállalók száma.
A mongol munkavállalók foglalkoztatásának indoka egyszerű. A származási országukban tapasztalható szegénység miatt hazájukat elhagyni kényszerülők vállalják a megnövekedett túlórákat, nem mennek táppénzre, szorgalmasak, csendesek, barátságosak. Olykor az otthon maradt család egzisztenciája múlik néhány itt dolgozón.
Vélhetően tehát a fenti vándorlási tendenciák erősödésével egyre több közel és távol keleti munkavállaló fog érkezni Magyarországra. Bevándorlási szakértőként csupán bízhatom abban, hogy hazánkban megtalálják számításaikat. Hiszen – mint ahogy azt egy mongol közmondás is tartja – „aki a sapkáját nálunk leteszi, az már a mi emberünk”.
Szólj hozzá!
Völgyi Péter pedig a lányok szövetségi kapitánya maradt.
Hiába a minden eddiginél szigorúbb védekezés, a járvány terjed. Pedig még durrogtatást is bevetnek.
Fantomcégekhez szerződtettek közel kétezer munkavállalót.
Máshogy kívánnak emléket állítani a győri keksznek, a balettnek, és a textiliparnak.
A rendbontót vasárnap bilincsben vitték el.
Jön Farkasházi Réka és a Tintanyúl, zenél a Koprive, és a Zabszalma.
Az egyesület friss közleményében a szombathelyi önkormányzattól kér további anyagi támogatást, és átláthatóságot ígér.
"Kocsifutással" fizették ki a dolgozók bérét.
A Győri Művészeti és Fesztiválközpont agóniája kapcsán forrt fel a hangulat a Városháza Dísztermében.
Fának ütközött a kocsikkal.
Nem is olyan régen úgy gondoltuk, hogy a modern technológia nem léphet be a szülői élet mindennapjaiba.
Nem ilyen vendégeket vár az ember.
A rendőrök hiába kérték, nem igazolta magát a férfi.
Manapság online megjelenés nélkül nem igazán tud talpon maradni egy vállalkozás. Az internetes jelenlét egyszerre hatalmas lehetőség és veszélyforrás is: ha jól csináljuk, rengeteg emberhez eljuthat a termékünk vagy szolgáltatásunk, ám egy rossz stratégiával örökké a konkurensek árnyékába szorulhatunk.
A bőrápolási rutinok egyik kedvelt összetevője, a hialuronsav, nemcsak a nedvességmegtartásért felelős, de a bőrt is feszesebbé teszi. Tehát miért ennyire népszerű az arcápolásban? Nem csoda, hogy sok bőrápolási termékben megtalálható ez a hatásos anyag. Derítsük ki, milyen előnyei vannak, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az arcbőrön!
Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend és Szombathely az állomások között.
Szombaton lesz az országos csúsztatás.