A kormányzati kommunikációval olykor ellentétes magyar, egyes területeken jelentős munkaerő-hiánnyal küszködő valóságban égető kérdésként jelentkezik a munkavégzéssel kapcsolatos migráció. Míg a magyar munkavállalók jelentős része a külföldi munkavállalásban látja boldogulását, addig a munkáltatók a belföldi sikertelen toborzások hatására – egyfajta „keleti nyitásként” – olyan országok felé fordulnak, ahol a magas munkanélküliségi ráta és a gazdasági kényszer miatt nagyobb tömegek vállalnának munkát külföldön.
Ennek egyik példája Mongólia. A mongol-magyar kapcsolatok történetében nem újkeletű az ilyetén „lakosságcsere”, ugyanis az akkori szocialista baráti országok közötti testvéri együttműködésnek köszönhetően több alkalommal is érkeztek hozzánk Mongóliából munkavállalók 1950 és 1989 között. Magyarország és Mongólia 1950. április 28-án vette fel először a diplomáciai kapcsolatot. A két ország közötti baráti viszonyt őrzi többek között a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emléke, de több ipari nagyváros, így Dunaújváros is több alkalommal fogadott ipari üzemeiben vendégmunkásokat mongol területről.
Mongol munkás a dunaújvárosi ruhagyárban
Kevéssé közismert, hogy Mongóliában már 1924-ben kikiáltották a népköztársaságot, a Szovjetunió 1917-es megalakulását követően a világon másodikként deklarálta magát szocialista államként, Horlógin Csojbalszlan államelnök vezetésével. A rendszerváltást és az úgynevezett szocialista blokk felbomlását követően azonban a két ország közötti pozitív kapcsolat intenzitása alábbhagyott. 1991-től az ország neve Mongol Köztársaság, politikai rendszerükre a kvázi kétpártrendszer a jellemző, a Mongol Demokrata Párt és a Mongol Néppárt váltja egymást a hatalmon. Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.
Habár a magyarországi mongolok – leginkább Budapesten – egy jól behatárolható közösséget képeznek számuk több ázsiai néphez mérten elenyésző. (2007-ben 1057 fő, 2013-ban 880 fő, 2017-ben 838 fő mongol állampolgár élt Magyarországon). Több magyarországi település is rendelkezik mongol testvérvárossal, ezek közül kiemelkedik a bács-kiskun megyei Szank, amely 2009-ben a mongóliai Erdene településsel épített ki kapcsolatokat. Sok mongol dolgozott a józsefvárosi „Kínai piacon” is, ahol textiláruk kiskereskedelmével foglalkoztak, kínai társaikhoz hasonló módon.
A jelenlegi kapcsolatokat azonban már nem a szocialista testvériség, hanem a gazdasági szükségszerűség fejleszti tovább. Az elmúlt időszakban egyre többet olvashatunk arról, hogy magyarországi cégek mongol munkaerővel kívánják pótolni kiesett magyar munkásaikat. Ebben láthatóan élen jár Fejér megye, amelyben több cég, köztük a móri, pusztavámi és dunaújvárosi gazdasági társaságok is ezt a módszert alkalmazzák. Kiemelkedik ebből a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft, ahol egyes beszámolók szerint már a 100 fő közelében van a mongol munkavállalók száma.
A mongol munkavállalók foglalkoztatásának indoka egyszerű. A származási országukban tapasztalható szegénység miatt hazájukat elhagyni kényszerülők vállalják a megnövekedett túlórákat, nem mennek táppénzre, szorgalmasak, csendesek, barátságosak. Olykor az otthon maradt család egzisztenciája múlik néhány itt dolgozón.
Vélhetően tehát a fenti vándorlási tendenciák erősödésével egyre több közel és távol keleti munkavállaló fog érkezni Magyarországra. Bevándorlási szakértőként csupán bízhatom abban, hogy hazánkban megtalálják számításaikat. Hiszen – mint ahogy azt egy mongol közmondás is tartja – „aki a sapkáját nálunk leteszi, az már a mi emberünk”.
Szólj hozzá!
Információink szerint Orbán Viktor is a városba látogat.
A TISZA elnöke emlékeztet: ugyanazért kritizálnak most, amit Orbán Viktor maga is követelt 2008-ban.
A kormány a rendkívüli januári hideg miatti többletfogyasztás terheit vállalja át, a kedvezmény gázra, áramra és távfűtésre is igénybe vehető.
Hét üres praxis a Győr 02-es körzetben, miközben az orvosok jelentős része már 70 év feletti - a TISZA szerint ez már nem kezelhető félmegoldásokkal.
A Haladás NB III-as meccseinek költségét jelenleg az állam fizeti ki.
A helyi ítélőtábla megsemmisítette az életfogytiglanról szóló ítéletet, az ügy visszakerült elsőfokra.
Ahogy az a hírekből is kitűnik, az időjárás Európa-szerte elkényezteti idén a havas sportok kedvelőit.
A polgármester és a három alpolgármester 1 millió forintot ad bele a költségekbe, ami 16 millió forintot tesz ki.
Magyar Péter szerint a kistelepüléseken élőknek is hallaniuk kell, mit mondott a miniszter a romákról.
Az útkezelő 75 kátyút javít ki a felüljárón, a városvezetés azonban teljes rekonstrukcióban gondolkodik.
A tervek bemutatása az érintett településeken tavaly már elkezdődött.
Egyeztettünk, folytatódik - ezt üzente a győri politikus.
Mekkora szerepet játszik számodra a kerítés otthonod körül?
Sűrű volt az évvége a cégnél, december 31-én még száradt a tinta a lemondó nyilatkozaton.
Mutatjuk az érintett osztályokat.
Reagált a polgármester.
A láz csillapításával kapcsolatban olykor egymással homlokegyenest eltérő tippeket, tanácsokat kaphatunk, olvashatunk. Ebben a zavaros helyzetben nehéz kibogozni, melyiket is érdemes követni.
A testületi többséget adó Változást a Városért szerint fontosabb lenne utakra és járdákra költeni a város pénzét.
