A kormányzati kommunikációval olykor ellentétes magyar, egyes területeken jelentős munkaerő-hiánnyal küszködő valóságban égető kérdésként jelentkezik a munkavégzéssel kapcsolatos migráció. Míg a magyar munkavállalók jelentős része a külföldi munkavállalásban látja boldogulását, addig a munkáltatók a belföldi sikertelen toborzások hatására – egyfajta „keleti nyitásként” – olyan országok felé fordulnak, ahol a magas munkanélküliségi ráta és a gazdasági kényszer miatt nagyobb tömegek vállalnának munkát külföldön.
Ennek egyik példája Mongólia. A mongol-magyar kapcsolatok történetében nem újkeletű az ilyetén „lakosságcsere”, ugyanis az akkori szocialista baráti országok közötti testvéri együttműködésnek köszönhetően több alkalommal is érkeztek hozzánk Mongóliából munkavállalók 1950 és 1989 között. Magyarország és Mongólia 1950. április 28-án vette fel először a diplomáciai kapcsolatot. A két ország közötti baráti viszonyt őrzi többek között a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emléke, de több ipari nagyváros, így Dunaújváros is több alkalommal fogadott ipari üzemeiben vendégmunkásokat mongol területről.
Mongol munkás a dunaújvárosi ruhagyárban
Kevéssé közismert, hogy Mongóliában már 1924-ben kikiáltották a népköztársaságot, a Szovjetunió 1917-es megalakulását követően a világon másodikként deklarálta magát szocialista államként, Horlógin Csojbalszlan államelnök vezetésével. A rendszerváltást és az úgynevezett szocialista blokk felbomlását követően azonban a két ország közötti pozitív kapcsolat intenzitása alábbhagyott. 1991-től az ország neve Mongol Köztársaság, politikai rendszerükre a kvázi kétpártrendszer a jellemző, a Mongol Demokrata Párt és a Mongol Néppárt váltja egymást a hatalmon. Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.
Habár a magyarországi mongolok – leginkább Budapesten – egy jól behatárolható közösséget képeznek számuk több ázsiai néphez mérten elenyésző. (2007-ben 1057 fő, 2013-ban 880 fő, 2017-ben 838 fő mongol állampolgár élt Magyarországon). Több magyarországi település is rendelkezik mongol testvérvárossal, ezek közül kiemelkedik a bács-kiskun megyei Szank, amely 2009-ben a mongóliai Erdene településsel épített ki kapcsolatokat. Sok mongol dolgozott a józsefvárosi „Kínai piacon” is, ahol textiláruk kiskereskedelmével foglalkoztak, kínai társaikhoz hasonló módon.
A jelenlegi kapcsolatokat azonban már nem a szocialista testvériség, hanem a gazdasági szükségszerűség fejleszti tovább. Az elmúlt időszakban egyre többet olvashatunk arról, hogy magyarországi cégek mongol munkaerővel kívánják pótolni kiesett magyar munkásaikat. Ebben láthatóan élen jár Fejér megye, amelyben több cég, köztük a móri, pusztavámi és dunaújvárosi gazdasági társaságok is ezt a módszert alkalmazzák. Kiemelkedik ebből a rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft, ahol egyes beszámolók szerint már a 100 fő közelében van a mongol munkavállalók száma.
A mongol munkavállalók foglalkoztatásának indoka egyszerű. A származási országukban tapasztalható szegénység miatt hazájukat elhagyni kényszerülők vállalják a megnövekedett túlórákat, nem mennek táppénzre, szorgalmasak, csendesek, barátságosak. Olykor az otthon maradt család egzisztenciája múlik néhány itt dolgozón.
Vélhetően tehát a fenti vándorlási tendenciák erősödésével egyre több közel és távol keleti munkavállaló fog érkezni Magyarországra. Bevándorlási szakértőként csupán bízhatom abban, hogy hazánkban megtalálják számításaikat. Hiszen – mint ahogy azt egy mongol közmondás is tartja – „aki a sapkáját nálunk leteszi, az már a mi emberünk”.
Szólj hozzá!
Kisgyermekeknek szánt játékokat, USB-töltőket és nyakláncokat vizsgáltak meg.
2017 óta alelnöke volt a szervezetnek.
Az épületben kikapcsolták a gázt, az egyik korábbi bérlő halmozott fel komoly tartozást.
A Révai és a Kazinczy ismét a legjobb magyar iskolák között van – az önkormányzat sem hagyja magára az intézményeket.
2031. január 31-ig kapott mandátumot a régi-új direktor.
Anyagi gondjai vannak a focicsapatnak. Nemény András azt mondta, az önkormányzat nem fog tudni plusz pénz adni a klubnak.
Egy alkalommal azzal is megfenyegette a nőt, hogy rágyújtja a házat és leüti.
Dobrev Klára megszólaltatta a Szőlő utcai intézet volt dolgozóját.
Akár már pénteken dönthet róla az illetékes bizottság, hogy pénzt különít el a kopóréteg cseréjére.
A 2 millió forintos költséget a Falco fizette ki.
De aztán kiderült, hogy kamuzott.
Az azonban egyelőre még titok, hogy hova kerül és mekkora lesz.
A párt igazgatója a szombathelyi jelöltbemutatón beszélt erről.
Több mint 3 millió forintot osztanak szét a „kezdeményezések kerete” terhére.
Pintér Bence szerint le vagyunk maradva más nagyvárosokhoz képest – a Zechmeister-terv a szociális szféra és az oktatási intézmények megerősítését is célozza.
Elindult az őszi zöldhulladék szezon Győrben – 100 kilogrammig díjmentesen lehet leadni a fásszárú hulladékot.
Az akut légúti tünetekkel járó megbetegedések számának emelkedése az indok.