Az idén nyáron az Egis Körmendhez igazoló, eddig 3 mérkőzésen 10.7 pontot, 3.3 lepattanót és 1.7 gólpasszt (11 VAL) átlagoló Mócsán Bálint adott interjút a BB1.hu-nak, melyben az itthoni bajnokság erősségéről, az amerikai évekről és a vállsérüléséről is beszélt.
Mit gondol arról, ami eddig a bajnokságban történt?
Örülhetünk, hogy elkezdődhetett a pontvadászat. Szerencsére már mindegyik csapatnak sikerült pályára lépnie. A bajnokság szervezőinek nincs könnyű dolga, de nekik köszönhetően én is és a többi játékos is pályára tudtunk lépni, aminek nagyon örülök.
Az USA-ból tért vissza Magyarországra. Milyennek élte meg a kint töltött időt?
Az amerikai éveim alatt sokat tanultam a kosárlabdáról és emberként is fejlődtem. Hatalmas élmény volt számomra és sokat tanultam, amit kamatoztatok is a játék során, diplomát is szereztem kint. Nem bántam meg hogy kimentem, újra megtenném.
Miben különbözik az amerikai egyetemi bajnokság a magyar bajnokságtól?
Nagyjából ugyanannyi mérkőzésből áll egy szezon, de rövidebb ideig tart. novembertől márciusig. Heti kétszer játszottunk mérkőzést, de volt, hogy akár hármat is kellett. A két bajnokság erőviszonyát nehéz összehasonlítani, hiszen az ottani ligában amatőr játékosok játszanak, míg itthon az élvonalban profik. Jóval fiatalabb játékosok szerepelnek az egyetemi bajnokságban, mint az európai élvonalbeli csapatoknál; ebből következik az, hogy a tapasztalatlanabbak s. A különbség talán annyi, hogy a kinti játék pörgősebb, gyorsabb és atletikusabb; ez adódik abból, hogy kevésbé játszanak szervezett kosárlabdát, mint itt Európában. Két különböző kultúráról beszélünk, ezért gondolom azt, hogy nem könnyű összehasonlítani a két bajnokságot.
Az Amerikában töltött időszak alatt volt egy vállsérülése. Mit gondol, így utólag jobb volt, hogy kint kezelték a sérülését; és hogy kiülte a szezont amelyben visszatérhetett volna?
Mindenképp újra kiülném a 2019/20-as szezont, melyben visszatérhettem volna, azonban ezt azért tettem, mert úgy gondoltam ilyen fiatalon jobb, ha teljesen egészséges vagyok, hiszen nem lenne jó sérülten elkezdeni a profi pályafutásomat. Szerencsére amíg itthon játszottam komolyabb sérülésem nem volt, így kezelésre sem volt szükség, de azt hiszem itthon is megfelelő ellátást kaptam volna. Kint minden adott volt, nagyszerű doktorok végezték el a műtétemet és a rehabilitációm is sikeres lett.
Mindenképp haza akart jönni, vagy benne volt a külföldi folytatás lehetősége is?
A terv az volt, hogy még egy évre visszamegyek játszani, mivel a szabályok szerint még egy évet biztosítottak volna nekem. Utána külföldön szerettem volna maradni, főképp Európában gondolkodtam, mert számomra ez az otthon. A vírushelyzet borított mindent, azt tartottam jó döntésnek, ha hazajövök. Az európai tervekről nem mondtam le, de van még miben fejlődnöm.
Mit gondol az Egis Körmendről? Meddig juthatnak el a piros-feketék, egyáltalán milyen most a hangulat a csapatnál?
A csapat – a szakmai stáb és játékosok is – nagyszerű, remek a hangulat, jól kijövünk egymással. Furcsa szezon lesz a válogatott szünet után, de úgy gondolom, hogy jó esélyeink vannak. Sok új játékosunk van, elég nagy a rotációnk is. Az edzők mindent megtesznek, hogy felkészítsenek bennünket mindig a következő mérkőzésre. Jó sokáig eljuthatunk a bajnokságban, természetesen az a cél, hogy aranyérmet szerezzünk.
A kosárlabda pályafutása után a kint szerzett diplomájával helyezkedne el?
Pszichológia szakon végeztem, legjobban a sportpszichológia tetszett. Igazából ezen még nem gondolkoztam, főleg a kosárra fókuszálok. Az életben kialakítok kapcsolatok is befolyásolhatják, mihez kezdek majd. Egy biztos, a kint szerzett nyelvtudás és a kinti diploma biztos előnyt jelent a későbbiekben is.
Címlapfotó: BB1.hu / Bálizs Zsuzsa
