Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
Mivel Győrben a többi önkormányzattól eltérően nem kerültek fel online a vagyonnyilatkozatok automatikusan, ezért telefonon kerestük Nagyné dr. László Edit jegyzőt, akitől azt próbáltuk megtudni, hogy mikor kerülnek ki a honlapra a friss adatok
– írtuk mai, február 3-i cikkünkben.
A jegyző asszony titkársága végül azt közölte, hogy idén bizony ezeket nem szeretnék mindenki számára nyilvánosan elérhetővé tenni, hanem azt lehet csinálni, hogy
bemegyünk, és személyesen nézzük át az anyagokat
– derült ki aztán.
Ismét el akarja sunnyogni a vagyonnyilatkozatok közzétételét a győri önkormányzat
Február elseje az az időpont, amikor a különféle választott képviselők előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatai nyilvánossá válnak: a legtöbb városban, illetve a parlament esetében ezek a bevallások felkerülnek digitálisan egy honlapra, ahol bárki átnézheti őket. Ez - bár csak az adott képviselőé nyilvános, a rokonaié nem - ad némi transzparenciát, amelyen keresztül az újságírók és az állampolgárok ellenőrizhetik politikusaikat.
Ez pont ugyanaz a módszer, amivel a győri önkormányzat évek óta próbálja elérni, hogy ne értesüljön a szélesebb közönség a vagyonnyilatkozatok tartalmáról, és amellyel kapcsolatban az Átlátszó pert nyert a győri önkormányzat ellen.
Tavaly már egyszer jeleztük az önkormányzatnak, mikor ugyanezzel próbálkoztak, hogy jogerős ítélet van, ami kimondja, hogy digitális formátumban is kötelesek megküldeni az adatigénylőnek a vagyonnyilatkozatokat – amelyeket ezután inkább kitettek a honlapra.
Azóta a tavalyi nyilatkozatokat leszedték, az ideieket pedig ugyebár fel se rakták.
Jómagam, még azt Átlátszó győri tudósítójaként, 2020. február 17-én, 14 óra 30-ra fáradtam be Csörgits Lajos akkori aljegyző titkárságára, hogy megtekintsem a képviselői vagyonnyilatkozatokat.
Melyekről semmiféle fénymásolatot, elektronikus rögzítést, fotót nem lehetett csinálni. Hanem XIX. századi módon, pennával kellett lekörmölni. Ami nyilván sokszor annyi időbe került, mint simán lekopizni, beszkennelni vagy kifotózni.
Az pedig még kevesebb időbe kerülne (és sokkal egyszerűbben, mindenféle újságírói közreműködés nélkül hozzáférhetne bármelyik állampolgár) ha fent lennének a város honlapján.
Szóvá is tettem ezt Csörgits Lajosnak, de ő azt mondta, ez teljesen jogszerű, és kész, ezt csak így lehet.
Ekkor már Dézsi Csaba András volt a polgármester. Ezért a 2020. július 31-én megjelent, vele készült Átlátszó-interjúban neki is feltettem a kérdést.
Ön a kampányban nyitott városházát ígért….
– indítottam a témát.
Ön azért van most itt, például
– felelte a kormánypárti városvezető, aki akkor még tényleg válaszolt a független és ellenzéki újságírók kérdéseire, előlem se próbált úgy elmenekülni, mint tavaly októberben, amikor a parkolásról és a Győr-Szol-nál történt személycserékről akartam volna kérdezni.
"Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról" - interjú Dézsi Csaba András győri polgármesterrel | atlatszo.hu
Az Átlátszónak ritkán ad ilyen részletes, hosszú interjút országosan ismert Fidesz-politikus. Dézsi Csaba András, az idén januárban, Borkai Zsolt lemondása után megválasztott győri polgármester azonban válaszolt a kérdéseinkre. - Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy valójában csak mostantól, az ön megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben.
Azt kérdeztem hát: nem lehetne-e a nyitott városháza része az is,
hogy az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata az interneten bárki által megtekinthető legyen, és ne kelljen érte mondjuk személyesen bejönni a polgármesteri hivatalba, és ilyen huszadik századi vagy tizenkilencedik századi módon, papíralapon megnézni, ha már XXI. századi városról beszélünk.
Az Ön kihívója, Pollreisz Balázs online közzétette a vagyonnyilatkozatát. Nem lehetne, hogy ezt minden győri politikus megtegye?
Dézsi Csaba András válasz helyett visszakérdezett:
Ön ezt fontos kérdésnek tartja ebben az interjúban?
Azt gondolom, igen
– feleltem. S ekkor Dézsi (aki az interjú korábbi részében azt mondta: „harminc éve újságíróként is dolgozom, tehát mi kollégák vagyunk”) átvette a szerepem, újabb kérdést téve fel.
Tehát Ön úgy gondolja, hogy az én vagyonnyilatkozatom nem hozzáférhető, és nem ismert mindenki számára, aki erre kíváncsi?
– faggatott, mire én:
Én nem ezt mondtam
– válaszoltam, de feleletem nem elégítette ki a polgármestert, újabb kérdést tett fel.
Ön be tud menni, ki tudja kérni, közzé tudja tenni. Meg is teszi ezt minden minden évben a Kisalföld megyei napilap.
Vagy Önnek ez fárasztó?
– kérdezte.
Itt nem rólam van szó, mondtam én.
Ám csak jöttek az újabb és újabb polgármesteri kérdések:
De miért kéne nekem ezt nyilvánossá tennem, amikor nekem nincs ilyen igényem, hogy nyilvános legyen? Önnek van ilyen igénye, tegye nyilvánossá az én vagyonnyilatkozatomat. Mi itt a probléma?
– kérdezte, s most rajtam volt a visszakérdezés sora:
Nem lenne egyszerűbb, ha a vagyonnyilatkozat már eleve fenn van a honlapon?
– passzoltam vissza a labdát. De hiába próbáltam a dolgot függetleníteni magamtól, Dézsi Csaba András továbbra is velem foglalkozott válaszában, ami végül ismét visszakérdezésbe torkollott.
Ja, hogy Önnek akkor nem kellene befáradnia a városházára. Hát nézze, én a munka híve vagyok.
Önnek az a dolga, hogy tájékoztassa az embereket a vagyonnyilatkozatomról, ha úgy gondolja, hogy ez sok embert érdekel. Be kell jönni, le kell közölni. Meg van rá a lehetősége, ezt hívják úgy, hogy demokrácia.
Miért gondolja, hogy ez az online közzététel ilyen fontos?
– kérdezte, én pedig már kezdtem úgy érezni: ő készít velem interjút, hát legyen.
Én csak azt gondolom, hogy a közlés módja a huszonegyedik században egy online felület is lehet. Tehát nem kéne ezt papír alapon
– mondtam. S végre jött egy hosszabb válasz.
Akkor tessék ezt valamiféle módon a döntéshozók elé terjeszteni, hogy a képviselők legyenek kötelesek online is közzétenni. Higgye el, be fogjuk tenni a vagyonnyilatkozatunkat az online rendszerbe, ha ez szükséges
– mondta Dézsi Csaba András.
Jelen pillanatban a törvényi kötelezettségnek megfelelően járok el a vagyonnyilatkozatomnál. Ha én a jelenlegi ellenzék provokációinak felülnék, és ezzel foglalkozva tölteném a napomat, akkor az felesleges időtöltés lenne. Tehát az, hogy az Ön által említett úr (Pollreisz Balázsról van szó) egy kampányban éppen mit művelt, az engem nem érdekel.
Én a kampányban sem az ellenzékkel foglalkoztam, hanem Győr városával. És a jövőben is ezt teszem
– fejtette ki.
Semmi titkolni valóm nincsen.
Elérhető a nyilatkozatom Ön számára, ha Ön ezt fontosnak tartja, akkor tudja publikálni. Úgyhogy ezt én egy rendkívül kamu kérdésnek tartom. Nem az Ön részéről, mert Ön újságíró, tehát feltehet egy ilyen kérdést, hanem az ellenzék részéről
– mondta el győr polgármestere.
Hát mi azóta mást sem teszünk, mint a döntéshozók elé terjesztjük az igényt, hogy legyenek online is hozzáférhetőek a vagyonnyilatkozatok.
Elég világos, hogy amennyiben Dézsi Csaba András fel akarná tenni a honlapra, Faceboook-ra a vagyonnyilatkozát, könnyen megtehetné, s erre rávehetné frakciótársait is.
De valamiért nem akarja.
Nem igazán értem Dézsi Csaba Andrást. Hiszen azt sem várja el, hogy az önkormányzat közgyűlésére, illetve az ő sajtótájékoztatóira, nyilvános megjelenéseire az újságírók, illetve az érdeklődő állampolgárok mind személyesen menjenek oda.
Nem mondja azt, hogyha nekik ez a fárasztó, akkor magukra vessenek. Hanem élő Facebook-videóban követhetik az eseményt.
Illetve szinte minden, a tevékenységével kapcsolatos dolgot, közleményt megoszt a polgármesterünk a közösségi oldalán.
Azt sem mondhatjuk, hogy ez valami személyes ellenszenv diktálta bosszú lenne. Hogy a polgármester megharagudott ránk, és azért nem publikálja ezt.
Hisz amikor még „jóban voltunk”, s készségesen nyilatkozott, akkor sem volt hajlandó az online közzétételre. (Amihez egyébként semmiféle törvényi változás nem kell, hisz a saját nyilatkozatát, az önmagára vonatkozó adatokat bárki bárhol megoszthatja - mint tette ezt Pollreisz Balázs önkormányzati képviselő is a Facebook-oldalán.)
Az online közzétételtől való elzárkózás nem is valamiféle központi ukáz, országos Fidesz-politika következménye, hisz a kormánypárti parlamenti képviselők, önkormányzati politikusok, városvezetők zöme gond nélkül feltöltötte vagyonnyilatkozatát.
Még azt se állítható, hogy ez valami örök időktől meglévő helyi hagyomány. 2014. december 13-án Politikusok vagyonleltára címmel a Kisalföld közölt riportot.
„Állandó kérdéssort készítettünk a formális vagyonnyilatkozatok helyett, ezekre kértünk választ a megye legnagyobb városainak elöljáróitól”
– írták.
S mint ott kiderült, Dézsi Csaba András "A jobboldali frakció egyetlen tagja volt, aki nemet mondott a Kisalföld által összeállított kérdéssorra. Azt mondta, ő más kérdéseket tart az életben fontosnak, de a vagyonával kapcsolatos összes adatot megtaláljuk a vagyonnyilatkozatában”
Nehezen felfogható: ha valóban semmi titkolni valója, akkor miért áll ilyen, még a Fideszen belül is kirívóan merev, rugalmatlan módon a vagyonosodása online közzétételéhez, illetve az azzal kapcsolatos kérdésekhez Dézsi Csaba András?
Nem akarunk találgatni, az olvasóra bízzuk a döntést.
Csak annyit kérdezünk: önök szerint Dézsi Csaba András hozzáállása a vagyonosodása nyilvánosságának mikéntjével kapcsolatban növeli vagy csökkenti az iránta táplált közbizalmat?
