Támogatta a Fidesz-KDNP kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában Volner János azon, a választási törvény újabb tervezetéhez benyújtott módosító javaslatát, amely tovább szigorítja az országos listaállítás feltételeit - tájékoztatta a Telexet Sebián-Petrovszki László. A DK országgyűlési képviselője, a bizottság tagja azt mondta
a kormánypártok képviselői egyhangúlag szavazták meg a javaslatot, így 8 igen szavazat volt a bizottsági ülésen, míg a 4 jelenlévő ellenzéki képviselő nemmel szavazott.
Volner János javaslata kikötné, hogy a jövőbeni választásokon pártlistát csak az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Ez lényegében azt jelenti, hogy amennyiben a választási törvénymódosító csomagot ebben a formában szavazza meg a kétharmad, az ellenzéki pártoknak sem esélyük, sem lehetőségük nem lesz külön listán indulni a 2022-es országgyűlési választáson.
Sőt, több kis, de létező párt sem lesz képes majd országos listát állítani anélkül, hogy az ellenzéki pártok számára esélyesnek vélt egyéni választókerületekben jelöltet ne indítana.
Korábban a Magyar Kétfarkú Kutyapárt jelezte, hogy külön listát állítana a minimum szükséges számú jelöltekkel, de anélkül, hogy az ellenzéki koordinációba bezavarna. Mindamellett, hogy az ellenzéki pártokat egy közös listára kényszeríti a javaslat, az MKKP tervei is ugrottak.
Fotó: MTI
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter két hete, a kormányinfón jelentette ki, hogy az ellenzéki pártok külön listás, vagy akár kooperációs indulását nem fogja akadályozni a kormány, és nem fogja a választási törvényt kénye-kedve szerint változtatni.
Hát, nem így lesz.
Jelenleg 27 választókerületben kell jelöltet állítani az országos listához, ez a szám emelkedett egy korábbi variálás miatt 50-re, a kormányzati indoklás szerint azért, hogy a jelöltállítás, és így az állami kampánypénzekhez jutás feltételei szigorodjanak, kamupártok pedig ne jussanak ilyen forrásokhoz.
A javaslat elfogadása után a 106 egyéni körzetből 71-ben kell majd jelöltet állítani, azaz amennyiben két ellenzéki lista készülne, úgy 36 körzetben mindenképpen 2 ellenzéki induló lenne a Fidesz jelöltjével szemben.
Elemző: Ha ezt így megszavazzák, akkor a Fidesz érdekelt abban, hogy az ellenzék egy listán induljon
Azt nem tudjuk, hogy Volner János e javaslat megfogalmazásában mennyire tekinthető autonóm szereplőnek, vagyis akár történt összebeszélés, akár nem, a képviselő felült arra a hullámra, amit a Semjén Zsolt által november 11-én beadott javaslat keltett - mondta portálunk érdeklődésére Kovács János politikai elemző.
Úgy vélte: a választási szabályok átírása alig másfél évvel a 2022-es választás előtt egyértelmű hatalomtechnikai mérnökösködés.
Szerinte amennyiben a független és most pártot alapító képviselő javaslata átmegy a Fidesz szűrőjén, az azt is jelenti, hogy a Fidesz érdekeltnek tartja magát abban, hogy az ellenzék egy, közös listán induljon.
A politológus szerint az már egyértelmű, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös vagy koordinált jelöltállítás lesz, ám a listakérdés a mai napig nyitott.
Kérdésnek nevezte viszont, hogy ezzel a Fidesz valóban nyerhet-e.
Kovács János politológus, elemzőFotó: Fotó: Béli Balázs/Alfahir.hu
A Semjén-féle módosítót még lehetett így is, úgy is magyarázni, hiszen a kisebb szereplők esetében, akik számára komoly logisztikai problémát jelenthetne az országos listaállításhoz szükséges nagyobb számú egyéni jelöltállítás, valóban egy összerántó hatást láthatunk, míg a kétlistás megoldás eszerint is életképes, sőt technikailag még könnyebben kivitelezhető is - mondta Kovács János.
Szerinte a Volner-féle javaslat elfogadása esetén tudni fogjuk, hogy milyen választási stratégiára készül a Fidesz, illetve mennyire szorítja bele ebbe jogi-adminisztratív eszközökkel az ellenzéki pártokat.
Emlékeztetett: Ha az ellenzék nyerni akar, akkor az egyéni választókerületekre kell koncentrálnia. Hozzátette: A stabil többséghez listán egyáltalán nem szükséges az ellenfeleinél több szavazatot szereznie a Fidesz-KDNP-nek.
Ugyanakkor figyelmeztetett: a kölcsönös taszító hatások az egy lista ellen szólhatnak, hiszen alacsonyabb fokú mozgósítási potenciált jelenthet azon pártok szavazói esetében, akik erős ellenérzéssel viseltetnek egyes ellenzéki szereplők, így például Gyurcsány Ferenc irányában.
