fotó: Wikipedia Ma 90 éves a másodikként Holdra lépő Buzz Aldrin!
Nagy DonátEdwin Eugene „Buzz” Aldrin 1930. január 20-án született New Jersey-ben. Sok vetélkedőn a milliós kérdés szokott lenni, hogy ki volt a második ember a Hold felszínén. Neil Armstrong-hoz képest kevésbé ismert a neve, pedig ő a második űrhajós, aki a Holdra lépett 1969. július 21-én.
Aldrinnak több családi öröksége is van: elsősorban neve, „Buzz”, amelyet másfél évvel idősebb nővérétől örökölt, aki kisgyermekként nem tudta kiejteni a „brother” (öcsi) szót, helyette Buzzer, vagy röviden Buzz lett öccse megszólítása, amely egész életén át elkísérte olyannyira, hogy 1988-ban hivatalosan is anyakönyveztette.
Másik családi öröksége a repülés volt. Édesapja pilóta volt az első világháborúban, így Aldrin számára a repülés mint közeg természetes volt, így az is természetes volt a számára, hogy a középiskola után a katonai repülés felé orientálódjon.
Nem sokkal tanulmányai elvégzése után – már javában zajlott a koreai háború – Koreába vezényelték, és F–86 Sabre gépeken részt vett az ottani légi harcokban. Itt összesen 66 harci bevetést teljesített, amelyek során két légi győzelmet ért el MiG–15 vadászgépek felett.
Először még hiába adta be jelentkezését a NASA űrhajós válogatására, csak a harmadik űrhajós válogatási fordulón – a kissé módosított, enyhített feltételeknek köszönhetően – válogatták be sikerrel az űrhajósok közé.
A Gemini program sikerei után következett az Apollo-program.
A Holdra végül a Neil Armstrong – Buzz Aldrin – Mike Collins trió indult el 1969. július 16-án, hogy aztán négy nappal később Buzz Aldrin és Neil Armstrong az Eagle hívójelű holdkompjukon sikerrel szálljanak le a világon elsőként a felszínre. Másnap szintén sikerrel teljesítették a világ első holdsétáját is.
A holdra szállás után Aldrin egy rövid ideig még a NASA kötelékében maradt, majd később visszatért az USAF-hoz, ahol az Edwards légitámaszponton székelő kísérletipilóta-iskola parancsnokságát bízták rá. Itt azonban beilleszkedési problémákba ütközött, majd rátört a vélhetően örökletes betegség, a depresszió. 1972. március 1-jén leszerelt a hadsereg kötelékéből, ám élete hanyatlani kezdett a csúcspontot jelentő űrhajós évek után. Depressziója teljesen elhatalmasodott rajta, az alkoholizmus is maga alá gyűrte.
Ennek ellenére viszonylag sűrűn vállal közszerepléseket, az űrkutatás rendíthetetlen támogatója és népszerűsítője.
forrás: Wikipedia
