Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk az előválasztással, interjúsorozatban mutattuk be az előválasztás szereplőit, így a győri 1-es körzet jelöltségéért indulókat is.
Interjú az MSZP és a Párbeszéd jelöltjével, Pollreisz Balázzsal
Interjú a DK-jelölt, de a Jobbik és a Liberálisok által is támogatott Jancsó Zitával
Interjú a momentumos, LMP által szintén támogatott Rehó Tiborral
A három jelöltségre pályázó ezúttal személyesen is összemérhette erejét a Győri Ipartestület Arany János utcai termében. A vitát portálunk főmunkatársa, Pintér Bence moderálta, hangsúlyozva: ez történelmi alkalom, hisz pártok, illetve szavazóik országos szinten még soha nem választották így ki a közös jelöltjeiket. A megszólalások sorrendje sorsolás útján dőlt el. Az eseményről készült videónk itt található.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
A bemutatkozás utáni első kör a helyi témákról szólt, azzal a nyitókérdéssel:
Milyen győri ügyeket tartanak a jelöltek a legfontosabbnak?
Pollreisz Balázs a győri közlekedést említette: hogy a reggeli és délutáni csúcsforgalom miatti dugókat csak a kötöttpályás közösségi közlekedéssel lehet enyhíteni. Meg kell vizsgálni hogy a villamost be lehet-e vezetni Győrben, amellett az elővárosi vasutat is meg kell valósítani.
Jancsó Zita a bérlakások építésének fejlesztését emelte ki, illetve azt, hogy a bérleti szerződések, a jelenlegi lakásbérleti rendszer felülvizsgálatára is szükség lehet. Erre szükség van, hiszen az ingatlanárak nagyon megemelkedtek az utóbbi éveknek, így sokaknak a bérlakások jelentenek megoldást.
Rehó Tibor szintén a közlekedésról szólt, hozzátéve, hogy ez az agglomerációból érkező forgalom miatt egyre nagyobb gondot jelent, amit az elővárosi közlekedés fejlesztésével lehetne orvosolni, hiányolta, hogy jelenleg nincs közlekedési koncepció. Szerinte kérdéses, hogy a villamost Győr városszerkezete miatt meg lehet-e valósítani, ez további vizsgálatot igényel.
Ezután a vitavezető arról érdeklődött:
mi lenne Dézsi Csaba András polgármester olyan terveinek a sorsa egy esetleges kormányváltás esetén, mint kulturális negyed, illetve a vasútállomás áthelyezése?
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Pollreisz szerint az, hogy a buszpályaudvar és a vasútállomás egymás mellett van, előnyös, ezért nem szabad máshová vinni, a jelenlegi helyén kell fejleszteni. A kulturális negyed az MSZP önkormányzati képviselője szerint egy olyan álom, amit a győriek szerethetőnek tartanak. De ez körülbelül 600 milliárd forintba kerülne, ami Győr tízévi költségvetése. Vagyis támogatható, de kérdés, hogy megvalósítható-e. Pollreisz azt mondta: csak úgy tudja a kulturális negyedet elfogadni, ha az nem jár a régi színház lebontásával.
Azzal a DK jelöltje is egyetértett, hogy a vasútállomást fel kell újítani, akadálymentesítéssel, mozgólépcsővel, éttermek, illetve várótermek létesítésével. A kulturális negyededet támogathatónak véli, de ő is azt kérdi, hogyan fogja ezt finanszírozni a város. Jancsó Zita úgy látja, a színházat a Borkai-korszakban készült tervek alapján kell felújítani. (Itt rögtön lett is némi vita Pollreisz Balázzsal, aki szerint a Borkai-féle színházfelújítás csúnya és drága lett volna, tehát annyiban igaza volt Dézsi Csaba Andrásnak, hogy azt nem akarta megvalósítani.) Jancsó éttermet, közösségi teret vagy múzeumot képzel a régi színház épületébe.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Rehó azzal szintén egyetért, hogy a színháznak meg kell maradnia, illetve hogy a jelenlegi vasútállomásnál kell megvalósítani a buszos, vasúti és elővárosi közlekedést összefogó intermodális csomópontot. Hogy az egykori vagongyár százhektáros területén mi legyen, azt a győrieknek kell eldönteni, úgy, hogy több koncepció közül lehessen választani. A Momentum javaslata a Jedlik-negyed, ami egy komplex városrész. De ezt Rehó Tibor szerint nem lehet pusztán helyi költségvetésből megvalósítani, négy lábon kell állnia: városi, kormányzati, uniós és magánbefektetői pénzből.
Milyen irányba kéne Győr iparának, gazdaságának mennie a klímaváltozás korában?
– jött az újabb kérdés.
Pollreisz szerint azzal szembe kell nézni, hogy a hagyományos, belsőégésű robbanómotorok gyártása visszaszorulóban van a klímaváltozás miatt, az elektromos járművek gyártása viszont kevésbé munkaerő-igényes, így az Audi is kevesebb embernek fog a jövőben munkát adni. Az MSZP politikusa ennek ellensúlyozására a turizmust, azon belül a sport-, és konferenciaturizmust fejlesztené.
Jancsó Zita úgy látja: Győr ipari város, de az ipar a jövőben nem olyan lesz, mint most, sokkal fontosabb szerephez jut benne a tudás, az innováció. Emiatt az iparnak is változnia kell, jobban figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat, a zöldebb termelést kell támogatni.
Rehó Tibor konkrét dátumot is említett: az Audi 2035-re beszünteti a robbanómotorok gyártását, vagyis 14 évünk van új lehetőségeket keresni. Szerinte a gyártószalag helyett inkább a tervezőasztalnál kell megtalálni a helyünket, aminek egyfajta inkubátora lehetne a programjukban szereplő Jedlik-negyed.
A jobbikos, illetve általában a jobboldali szavazókat ki hogyan tudja, illetve akarja megszólítani?
– kérdezte Pintér Bence.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Pollreisz szerint az előválasztás nem pártpreferenciák mentén fog eldőlni, a szavazók azt fogják nézni, ki tudja legyőzni a Fideszt. Nekem ehhez megvan a képességem és harci kedvem – fogalmazott.
Jancsó Zita úgy véli, nyilván vannak különbségek a jobb-, és baloldal között, de akik itt ülnek, és azok, akik rájuk fognak szavazni, mind demokratikusabban gondolkodnak, mint a diktatúrát kiépítő Fidesz, és ez összeköti őket.
Rehó Tibor azt mondta: egy jobboldali nyilván kevésbé szívesen voksol egy baloldalira, ő viszont centrista jelölt, rá mindkét oldal nyugodtan szavazhat.
Ezután jöttek az országos témák.
Adórendszer és családtámogatások: át kell-e alakítani? Ha igen, akkor hogyan?
– szólt a kérdés.
Pollreisz Balázs megváltoztatná az egykulcsos adót többkulcsos, progresszív adózássá, a minimálbért pedig adómentessé tenné. A CSOK-ról az a véleménye, hogy az a modern devizahitel. Vannak jó elemei, de ki kell szélesíteni, hogy ne csak a jobb módúak vehessék igénybe.
Jancsó inkább másfél kulcsos adórendszerben gondolkodik, ahol a legtöbb ember ugyanannyi adót fizet, de a leggazdagabbak többet, a legszegényebbek viszont akár adómentességet is kaphassanak. A kétkulcsos adónak szerinte megvan az a veszélye, hogy aki egy kicsivel többet keres, jobban él az átlagnál, attól ezt már rögtön elveszik. A családi pótlékot is megemelné.
Rehó Tibor viszont nem adómentesítené a minimálbért, s bruttó egymilliós jövedelem fölött vezetné csak be a magasabb adókulcsot. A társasági adót megemelné, s bevezetné a nyugdíjplafont. A CSOK-ot a jelenlegi rendszerben szerinte csak a tehetősek vehetik igénybe, így ezen is változtatna.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
A Fidesz öröksége, a NER hagyatéka is kérdés volt:
van-e szükség elszámoltatásra, és mi legyen ennek a módja?
Pollreisz Balázs úgy felelt: ha valakiről a független bíróság kimondja, bűncselekményt követett el, annak börtönben a helye. De ehhez helyre kell állítani a jogállamot. A jóvátétel része lesz az is, hogy a Mészáros-, és Tiborcz-adóval elveszik a pénzt az oligarchától, s odaadják a szociális dolgozóknak, az álláskeresőknek és az önkormányzatoknak.
Jancsó a kormányváltás után korrupciós vészhelyzetet hirdetne ki, önálló rendőri és ügyészi egységgel üldözné a korrupciót. Fontosnak tartja a csatlakozást az Európai Ügyészséghez. Illetve azt, hogy a korrupció kárvallottjai meghallgatásra találjanak, panaszukra, bejelentéseikre odafigyeljenek, ténylegesen kivizsgálják azokat.
Rehó Tibor azt mondta: a jelenlegi rendszer akkora vagyont halmozott fel, hogy ha azt nem veszik vissza tőle, el fogja lehetetleníteni az új kormányt. Polt Pétertől független korrupcióellenes ügyészség kell szerinte a román példa alapján, valamint nyilvános tárgyalások a korrupciós ügyekben.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
A strandberuházás, valamint a GYHG ügye is terítékre került.
Pollreisz szerint egy kormányváltás után az önkormányzatok felügyeletét ellátó kormányhivataloknak is vizsgálódniuk kell ezekben az ügyekben, amelyekben ők már megtették a feljelentésüket, de egyelőre eredménytelenül.
Jancsó Zita az eredetileg tervezett összeg többszörösébe kerülő strandberuházást ahhoz hasonlította, mintha valaki felújítja a lakását, a kivitelező 500 ezer forintra tesz ajánlatot, aztán menet közben kitalálja, hogy 1, 2 millióba fog kerülni. Ha az árvízvédelem ilyen drága, akkor nem ide kellett volna építeni a strandot – véli.
Rehó úgy látja: a kormányhivatalok helyett a helyi, önkormányzati korrupciógyanús ügyek vizsgálatára új szakhatósági rendszer kell. Az ártatlanság vélelme persze mindenkit megillet, tehát lehet, hogy van ésszerű magyarázat ezekre a költségekre, de akkor ezt ki kell vizsgálni.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Mennyire kell visszaépíteni a rendszerek és intézmények leépített autonómiáját (oktatási rendszer, önkormányzati autonómia)?
– hangzott el a kérdés.
Itt gyakorlatilag teljes egyetértés volt a három jelölt között a tekintetben, hogy az önkormányzaiságot helyre kell állítani, az elvett intézményeket visszaadnák helyi fenntartásba.
S végül a jelöltek záróbeszédével fejeződött be a vita.
