Karácsony szerint újra összeállhatna a Párbeszéd és az LMP, az LMP szerint ez előremutató

ugytudjuk.hu 2020-01-20 19:20:00
Egy csomó olyan ok már megszűnt, ami a Párbeszéd és az LMP különállását indokolta - véli a Párbeszéd társelnöke.

A nagy szakítás után a nagy kibékülés jöhet a Párbeszéd és az LMP között: erről beszéltek az Azonnalinak párbeszédes és LMP-s politikusok is, akik nyitottnak mutatkoztak arra, hogy ismét valamilyen szorosabb együttműködés jöjjön létre a két zöldpárt között. De mi lesz akkor a Párbeszéddel egyre inkább összenőtt MSZP-vel? Ezt is megkérdezte a lap.

Azon „spekulál” Karácsony Gergely, hogy újra együtt lehetne a Párbeszéd és az LMP – erről maga a főpolgármester – egyben a Párbeszéd egyik társelnöke is – nyilatkozott a Mozgó Világ folyóirat legfrissebb számában. Ugyanis a politikus szerint

„egy csomó olyan ok már megszűnt, ami a Párbeszéd és az LMP különállását indokolta”.


 

Karácsony szerint „ma két fél zöld pártunk van – nem lenne hasznosabb egy egész?”

Az LMP még 2009-ben alakult meg, majd rá egy évre rögtön be is jutott a parlamentbe. Ám a későbbi Párbeszéd politikusai 2013-ban kiváltak a pártból, miután az LMP akkor nem kívánt szövetségre lépni az azóta már megszűnt, Bajnai Gordon-féle Együtt párttal. Az LMP végül a tavaly őszi önkormányzati választásokra adta fel teljesen a különutasság politikáját, együtt indult a többi ellenzéki párttal, igaz, nem is nagyon volt más választása, hiszen a tavaly májusi EP-választáson tragikusan rosszul szerepeltek, egy mandátumot sem szereztek.

Na de mit szólnak Karácsony felvetéséhez a Párbeszéd és az LMP politikusai? Az Azonnali körbekérdezett!

Nehéz elmagyarázni, miért is kell két párt

„Előremutató a főpolgármester úr részéről, ha ő is ilyen gondolatokat táplál. Ez rendkívül pozitív tendenciát indíthat be”

– reagált Karácsony szavaira Kendernay János, az LMP férfi társelnöke. Ugyanígy vélekedett Ungár Péter is (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa), aki „megfontolandónak” nevezte a főpolgármesteri javaslatot. Szerinte ugyanis miután „ez a két párt volt már egy párt, ebből adódóan hasonló dolgokat gondol a világról”, nehéz elmagyarázni a választóknak, hogy miért van szükség két zöldpártra is.

Ungár szerint még közel sem biztos, hogy összeborulás lesz a dolog vége, de azt beismerte, hogy megindultak a beszélgetések ebben a kérdésben a két párt között, azt viszont műhelytitoknak minősítette, hogy melyik párt kezdeményezett. Ettől eltérően nyilatkozott Kendernay, aki tagadta, hogy tárgyalások lennének a két párt között, ahogyan Schmuck sem említett formális tárgyalásokat. Az Ökopolisz LMP-pártalapítvány rendezvényein ugyanakkor hagyományosan vannak párbeszédesek, nyilatkozott a férfi társelnök.

 És hogy az LMP szavazói hogy fogadnák a lehetséges fúziót? Kendernay szerint ma van egy olyan erős választói akarat – még ha nem is abból a generációból, mint az LMP megalakulásakor –, hogy legyen erős és hatékony a zöld ügyek képviselete. Ugyanígy vélekedett Schmuck is, szerinte  mivel mindkét esetben zöld pártról van szó, azon dolgoznak, hogy 2022 után is legyen erős zöld képviselet a parlamentben. (Jelenleg egyébként az LMP-nek hatfős frakciója van a parlamentben, ebből öten LMP-sek, a hatodik az újkezdetes Hohn Krisztina, a Párbeszéd frakciójában pedig öten ülnek, közülük hárman párbeszédesek, a negyedik és az ötödik a szocialista Burány Sándor és a független Mellár Tamás.)

Már nincs harag 2013-ért

Az egyik legérdekesebb kérdés ugyanakkor az, hogy

egy esetleges összeolvadás esetén mit kezdenének az LMP-sek a Párbeszéd szoros szövetségesévé vált MSZP-vel.


 

Kendernay szerint nem tőle kell megkérdezni, mi fog történni a jövőben, ez idő előtti latolgatás lenne. Hasonlóan vélekedett Schmuck is, szerinte ez túl távoli kérdés, de az ellenzék egésze egy hajóban evez a 2022-es kormányváltásért.

Ungár Péter hozzátette, miután „az MSZP egy szocialista párt, így a zöld párt Párbeszéddel ellentétben nem az első számú szövetségeseink.” Arra a kérdésre, hogy akkor benne van-e a pakliban, hogy a majd talán megszülető utódpárt akkor maradhat-e ugyanúgy összenőve az MSZP-vel, mint a Párbeszéd, még csak tippelni sem akart: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a jövő. De nem lehet tudni.”

Mindenesetre úgy tűnik, az LMP részéről már nincs harag a 2013-as, nagy port kavaró pártszakadás miatt: Schmuck Erzsébet erről azt mondta, az éghajlatváltozás lassítása érdekében „a személyes konfliktusokat mindenkinek háttérbe kell szorítania”. Míg Ungár Péter egy 2010-es Szabó Tímea-idézetet hozott fel, mikor erről kérdeztük:

„A közélet nem egy pszichodráma csoport.”


 

A Párbeszédből is örülnek a közeledésnek

Erőss Gábor párbeszédes józsefvárosi alpolgármester és korábbi alelnök szerint már sok-sok évvel a pártszakadás után úgy érzik, „több az, ami összeköt, mint ami elválaszt”, és bár akár újra is egyesülhetnek, nem a pártok szétválásáról és összeolvadásáról kéne szólnia a politikának. Hanem például arról, hogy a közös ügyekben és alapelvekben együtt tudjanak dolgozni, ebben pedig nagy segítség, hogy ezt Karácsony Gergely főpolgármesterségével egy csomó kerületben a gyakorlatban is meg tudják valósítani – mondta Erőss.

A párbeszédes politikus hozzátette: 2013-ban még a pártszakadás is egy stratégiai döntés miatt történt – hiszen akkor az LMP nem támogatta az ellenzéki összefogást, a Párbeszéd pedig igen. Ezt a döntést az LMP viszont tavaly ősszel meghozta, hiszen a párt akkor már „az Orbánváltók táborához” csatlakozott.

„Ideológiailag mindig is egy platformon voltunk, stratégiailag volt különbség”, most viszont ebben is van közös nevező,

összegzett Erőss. Megkérdeztük, hogy megbocsátott-e már egymásnak a két párt a pártszakadás sérelmei miatt, erre az alpolgármester úgy felelt: „egyvalakiben érzem, hogy dolgoznak benne a régi sérelmek, ő viszont már nem tagja az LMP-nek” – célozgatott Erőss Gábor. „Nagyfiúk, nagylányok vagyunk, a sérelmeket már feldolgoztuk” – jelentette ki.

Szólj hozzá!

Több pénz jut idén a kultúrára a győri költségvetésben 

Pintér Bence szerint a 2026-os büdzsé jelentős többletforrást biztosít a város kulturális intézményeinek és programjainak.

A Széchenyi téren emlékeznek március 15-re Győrben

Kósa Roland a történelmi helyszínre hívja a győrieket, ahol egész napos családi programokkal idézik fel az 1848-as eseményeket.

Küszöbön a győri Tavaszi Fesztivál 

Március közepétől koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket a város több pontján.

Tavalyi áron kerülhet a tojás a húsvéti asztalra

90 és 110 forint között lesz az ára.

Benzinárstop friss - az automata kutakra nem vonatkozik a védett ár ha nincs személyes ellenőrzés a helyszínen

A kutasoknak ráadásul fel kell jegyezniük a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, az adatokat pedig a NAV felé is továbbítani kell.

Nyílt napok lesznek a győri bölcsődékben és óvodákban

A város több intézménye is megnyitja kapuit a szülők és a gyerekek előtt.

Várostörténeti séták Győrben - indul a Rómer Múzeum idei programsorozata

Forradalmi történetek, költészet, művészet és vallási emlékek.

Önkormányzati pénzből újulnak meg a győri iskolák

Torna- és tantermek illetve eszközök korszerűsítésére jutott támogatás több intézményben, a tavaly sikeres program idén is folytatódik. 

Magyar Péter: „Összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem tud győzni a Fidesz”

A TISZA elnöke a választások előtt komoly lejárató kampányra számít a kormány részéről. 

Antikommunistának tartja magát a korábbi MSZP-s Czeglédy Csaba

AI orosz katonák kerültek Szombathelyre a politikus legutóbbi posztjában.

A településeken fészkelő vetési varjakat veszi számba a Magyar Madártani Egyesület

A lakosság is bekapcsolódhat, sőt, várják a segítségüket.

Buszsofőrre támadt egy férfi Győrben

Vezetés közben bántalmazta, veszélybe sodorva ezzel a többi utast is. 

Védett árat vezet be a kormány az üzemanyagoknál

A benzin 595 forint, a gázolaj 615 forint lesz fixen.

Napra pontosan tíz éve tart a válsághelyzet Magyarországon - de ne aggódj, a kormány megvéd

A különleges jogrend mára a mindennapi kormányzás eszközévé vált.

Fodor Roland pont akkor adott tanácsot havi 800 ezer forintért a Győr-Szol-nak, amikor kiürült a lakáskassza 

Kósa Roland szerint egyre több részlet derül ki abból, hogyan működött a városi cég abban az időszakban, amikor eltűnt az 1 milliárd 700 millió forint.