Mit tolt el az ellenzék? Valójában miért lépett vissza Karácsony Gergely? Hogyan lehet egy széklábat is eladni jelöltként? Kell-e két zöld párt Magyarországon? Miért vágynak a szavazók egy apafigurára? Budapest politikailag egy kis miniállam? Hová tűntek a jobbikos szavazók? Lehet-e Gyurcsány Ferenccel választást nyerni? Mi az oka, hogy ellenzéki vezetésű nagyvárosokban is bukott az ellenzék? Le kell menni kutyába? Jön az orbáni elkúrás? Miért nem lehet fővárosi ökopolitikával nyerni vidéken? Lesznek-e olyanok, akik az ellenzékből átállnak a Fideszhez? Erről, és sok egyébről beszélgettünk Jenei Ferenccel, az LMP győri elnökével.
Eltelt egy hónap a választások óta, tehát van már némi távlat. Az időben kicsit messzebbről nézve, az első sokkból felocsúdva mi a diagnózis: ez hogy jött így össze? Én azt nem gondoltam, hogy az ellenzéknek kétharmada lesz, de még egy feles többséget sem nagyon néztem ki belőlük. De hogy a kétharmadot sem tudják elvenni a Fidesztől, azt nehezen tudtam volna elképzelni, sőt. Abban szinte biztos voltam, hogy legalább Fidesz-kétharmad nem lesz többé. Belülről, a helyi ellenzéki összefogás egyik politikusaként ezt hogy látja?
Szerintem a kétharmad az az ukrán háború eredménye. Ilyen háborús helyzetben a hatalmon lévő mindig előnyben van. Orbánnak a kommunikációja a nyugalom, a biztonság volt, hogy mi ebbe nem keveredünk bele. Ehhez képest az ellenzéknek, főleg Márki-Zaynak az üzenetei teljesen mások voltak, s erre rá lehetett húzni, hogy ő a háborút akarja, bele akarja vezetni az országot a háborúba. Az utolsó néhány napban ez a retorika megfordította a dolgokat. Gyakorlatilag az utolsó két hét a háborúról szólt.
Fotó: Fekete Miklós
A választás előtti osztogatás miatt kialakult egy relatív jólét, és féltek az emberek, hogy a háború miatt ezt elvesztik?
Nem csak attól, hanem hogy elviszik a gyerekeiket katonának. Ez persze így hazugság volt. De Márki-Zay bizonyos mondataira ráfűzött a Fidesz egy olyan negatív kampányt, hogy az ellenzék háborút akar. És el akarja küldeni a fiataljainkat háborúzni Ukrajnába. Tetszik vagy sem: azt a hírhedtté vált mondatot a Partizán-interjúban egyszerűen nem lett volna szabad kiejtenie a száján. Amúgy Márki-Zay egész kommunikációja abból állt, hogy mondott valamit, aztán bocsánatot kért miatta. Aztán megint mondott valamit, és megint visszavonta. Aztán megmagyarázta, hogy miért mondta azt, amit mondott. Hát ezt így nem lehet.
Mondhatjuk, hogy öngyilkos módon önazonos és őszinte volt?
Úgy valahogy.
De basszus, egy politikusnak ilyet nem lehet.
Egy politikusnak meg kell tudni terveznie minden mondatát, és nem beszélhet hülyeségeket. Aki miniszterelnök akar lenni, az ezt nem teheti meg. Inkább beszéljen úgy, mint az Orbán, hogy szinte mintha felolvasná, tagoltan, szaggatottan, megállva minden szó után. Még mindig jobb, mint hogy hülyeségeket beszéljen.
Senki nem szólt neki: Péter, értjük, hogy mit akarsz mondani, de nem így kéne?
Teljesen különálló stábja volt Zaránd Péter, a Puzsér volt kampányfőnöke vezetésével, amiben a pártok emberei nem is voltak benne.
De ez hogy lehet? Ő a pártoknak, illetve az ellenzéki szavazóknak volt a közös jelöltje. A pártok vezetői nem mondták, hogy Péter, ez így nem lesz jó?
Mondták, de nem hallgatott senkire.
Fotó: Fekete Miklós
Kétfejű kampány volt. Helyben a pártok kampányoltak, országosan meg Márki-Zay csapata.
Rosszabb: ez sokfejű kampány volt. Mindenhol az a párt szervezte a helyi kampányt, amelynek a jelöltje a győztese volt az előválasztásnak.
Nem volt egységes kampány. Ahány jelölt, annyiféle kampány volt.
Ehhez képest a Fidesz egyértelműen, egységesen, következetesen Orbánra építette a kampányát, a helyi jelöltek gyakorlatilag nem szerepeltek, ki voltak plakátolva, de ennyi. Ugyanez volt például az LMP-nek a 2018-as kampánya, amikor a Szél Detti, mint miniszterelnök-jelölt megjelent. Gyakorlatilag mindenhol ő futott és mindenhol ő volt kiplakátolva az országban s ez az LMP-nek az addigi legjobb eredményét hozta. Akár egy kutya is lehetett volna a helyi jelölt.
Akár egy kétfarkú kutya is?
Vagy egy székláb, teljesen mindegy, mert a Szél Detti adta el az LMP kampányát, és ért el nagyon jó végeredményt.
Ha már szóba jöttek a kutyák, ez a kétfarkú történet hogy volt? Mert az is felvetődött: ők pont kaptak annyit, amennyi a kétharmad elvételéhez minimálisan elég lehetett volna.
Hát igen, tényleg volt egy-két olyan körzet, ahol ezen múlhatott, hogy ki szerez mandátumot.
De velük miért nem lehetett megegyezni? Vagy ők ezt már dacból tolták? Mi volt a gond?
Gyakorlatilag ők azt mondják, amit az LMP is mondott alakulásakor, hogy először az ellenzéket kéne leváltani. És ebben, valljuk be őszintén, van némi igazság. Csak hát ez azért nem így működik, nekünk, az LMP-nek sem sikerült.
Fotó: Fekete Miklós
Mi lehetett még a kudarc oka?
Én nem ragadnék le Márki-Zay vagy az ellenzéki pártok teljesítményénél. Menjünk messzebbre. 62 éves vagyok, '79-ben érettségiztem, '89-ig felnőttként tíz évet a szocializmusban éltem. Szerintem a mostani és az akkori magyarországi helyzet között rengeteg a hasonlóság. Akkor volt egy állampárt, volt egy atyafigura: Kádár János. Volt egy viszonylag széles dolgozó réteg, aki nem magas szinten, de többé-kevésbé létbiztonságban élt, hosszú távon tudott tervezni. És ezért cserébe elfogadta, hogy az állam és a párt funkcionáriusai, a gazdasági vezetők sokkal jobb módban élnek. Az értelmiségnek is volt egy felső rétege, amely a politikához dörgölőzve, a hatalmat kiszolgálva átlag felett élt.
És akkor is léteztek persze olyan kisebb rétegek, akik ennek a kárvallottjai voltak. Az alsó középosztály, a hatalmon kívüli átlagértelmiség vagy például a romák, illetve egyes vidéki településeken még a nem romák között is jócskán voltak szegények. De többség elégedett volt a helyzettel.
Most is van egy atyafigura: Orbán.
Van egy nagy, széles tömeg, aki dolgozik, viszonylag normálisan megél a jövedelméből. És nem érdekli a korrupció. Az hogy ezt korábban piros marxista trutyival kenték be és szocializmusnak nevezték, ma meg egy püspöklila – narancssárga keresztény-nacionalista löttyel van nyakon öntve, már csak részletkérdés.
Most is létezik egy olyan gazdasági és kulturális elit, amely szintén dörgölőzik a politikához és ebből jobban él. És szintén van néhány olyan réteg, akik ennek a vesztesei. A mikrovállalkozók, az alsó középosztály, a NER-rel szembekerült értelmiség, a pedagógusok, a fiatalok. Ez mondjuk 40 százalék. A 60 százalék viszont elégedett a helyzetével. Látja a hibákat, mert látja, nem buták az emberek. Akármilyen propaganda van, a legutolsó faluban is látják azt, hogy lop a polgármester. De amíg biztonságban érzik magukat, addig nem fognak váltani.
A kétharmadnak a háború mellett az is lehetett az oka, hogy hihetetlen pénzeket toltak ki a választás előtti hónapokban.
A pénzkitolás meg a médiafölény a sima feles győzelemhez volt elég. A kétharmadhoz kellett a háború.
Nemcsak az a kérdés, hogy miért szerepelt a kormány ilyen jól. Megközelíthetjük úgy is, hogy miért szerepelt az ellenzék ilyen rosszul?
Mert az ellenzéki kínálat gyenge volt.
Keresik mindenütt azt a 800 ezer eltűnt ellenzéki szavazót. Hová tűntek, visszatérnek-e?
Ez pont az, amit én Győrben, a győri választással, a győri jelöltekkel kapcsolatban nagyon sokszor elmondtam: hiába nyeri meg az előválasztást a DK-s jelölt, hiába ők a legerősebb ellenzéki párt a városban, a DK-s jelöltre a jobboldali érzelmű szavazók nem fognak elmenni szavazni.
Az látható volt Győrben és országosan is, hogy a Jobbik alól a korábbi szélsőjobbos bázis kiment, új szavazókat viszont ezzel a cuki néppárti, középpárti imázzsal nem nagyon tudtak behozni.
Én úgy tudom, Jakab Péter parlamenti performansza nagyon szimpatikus volt egy csomó embernek és tömegesen voltak jelentkezők a Jobbikba. De ahogy lepaktáltak a DK-val, ez abban a pillanatban megállt.
Tehát ez a DK-Jobbik különalku számlájára írható?
Igen, ott vége volt a történetnek.
Fotó: Fekete Miklós
Márki-Zay felemelkedése bizonyos értelemben annak a következménye, hogy előtte a jelöltválasztó előválasztáson a DK nagyon jól, a többi ellenzéki szempontjából túl jól szerepelt. Mindenki, a pártoktól független, kívülálló ellenzéki szavazók is elfogadták azt, hogy a Gyurcsányék benne vannak ebben a történetben. De akkor nagyon sokan megijedtek, hogy azért ne a DK fújja már a passzátszelet, s inkább Márki-Zay-ra szavaztak. Paradox módon Gyurcsány Ferenc diadala ágyazott meg Márky-Zay győzelmének?
Nem, inkább Karácsony Gergely visszalépése ágyazott meg ennek, ami szerintem egy óriási hiba volt. Ezt valószínűleg ő is érezte, ezért is nem indult a Párbeszéd elnöki pozíciójáért. Mert ez a visszalépés a pártján belül sem tetszett sokaknak.
Akkor miért lépett vissza?
Szerintem azért, mert látta, hogy ebből így bukta lesz, hogy nem fog nyerni az ellenzék. És nem akart belemenni egy olyan játékba, ahol ő egy vesztes miniszterelnök-jelölt lesz. Inkább elengedte. Ugye azért a Karácsony profi közvélemény-kutató volt előtte, nagyon jó megérzései vannak. Ő szerintem már akkor látta, hogy ez így nem fog működni, nem fog nyerésre kijönni.
Az LMP milyen irányba halad majd ebben a ciklusban?
Biztos, hogy zöld pártként fogunk létezni, de hogy milyen formában, az még kérdés. Szerintem ideje leválni az egységes ellenzéki kommunikációról. Ideje a saját hangunkat, saját stílusunkat használni.
Milyen változásra gondoljunk? Egyesülés a Párbeszéddel?
Maga a felvetés logikus: minek két zöld párt Magyarországon?A Párbeszédnek tagsága gyakorlatilag alig van,ugyanakkor hat képviselője is bejutott a parlamentbe. Viszont Budapestet és környékét leszámítva legfeljebb Nógrádban léteznek. Úgy tudom, Karácsony és Szabó Tímea nem indul újra a társelnöki pozíciókért.
Ezt pozitívan értékeljük, mert Karácsony árulását nem tudjuk megbocsátani.
Mármint a miniszterelnök-jelöltségtől történt visszalépését Márki-Zay javára?
Igen.
A zöld politika frontján mi az LMP jövőképe?
Az LMP azért csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, mert látható, a Fidesz-kormány nem törődik a környezettel. Szavakban ugyan beszél erről, de tettekben nem tesz semmit, sőt rombol. Tehát azért csatlakoztunk, hogy az új kormány tagjaként ezeket a halaszthatatlan feladatokat elvégezzük. Létezik egy LMP-s „Zöld Minimum Program”, amit Karácsony Gergő aláírt, támogatott. Sajnos az előválasztáson nyertes Márki-Zay Péter - mint igazi piachívő liberális - nem volt hajlandó aláírni. Ezért nagyon nehéz volt őt támogatnunk, de fegyelmezetten megtettük.
Most viszont az a dolgunk, hogy mindent elkövessünk azért, hogy a Fidesz-kormányt, az önkormányzatokat meggyőzzük arról, a klímaváltozás nem áll meg a határon. Komoly problémáink lesznek a vizekkel, az élelmiszertermeléssel, a légszennyezéssel és az ezekből származó tömeges megbetegedésekkel. Tehát nekünk most kissé el kell távolodni a napi politikai csetepatéktól, mert sokkal fontosabb, életbevágó és halaszthatatlan ügyekről kell folyamatosan beszélnünk.
Fotó: Fekete Miklós
Jöjjön egy kérdés, amit először magamnak tettem fel, aztán azoknak akik nem mentek el szavazni, sőt: meg is írtam egy cikkben, hogy azért van jó pár párt ebben az összefogásban akire én külön-külön, önállóan induló pártként soha nem szavaznék. Ilyen a DK és a Jobbik is. De erőt vettem magamon és elmentem szavazni az összefogásra Gyurcsánnnyal és a Jobbikkal. A jobbikosok ezt miért nem tudták megtenni?
Mert Jobbik-szavazó az nem ilyen. Az inkább elment a Mi Hazánkra szavazni, elment a Fideszre szavazni vagy nem ment el szavazni.
DK-sok is otthon maradtak mondjuk a Jobbikkal kötött alku vagy Márki-Zay előválasztási győzelme emiatt?
Nem, ilyen csak elvétve fordulhatott elő. Az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum szavazói elmentek szavazni.
Csak a Jobbik-szavazók maradtak otthon?
Azért is erősödött meg a Mi Hazánk. Biztos vagyok benne, hogy valamennyi átment a Fideszhez. De a többség otthon maradt. Egymillió szavazója volt 2018-ban a Jobbiknak.
Ilyenkor van egy olyan paradoxon, hogy nyilván azok tolták el ezt a történetet, akik felül, a csúcson voltak. De ugyanakkor pont az a pártelit kerül be a Parlamentbe, aki a kampányt valamilyen szinten nyomta vagy tolta, pontosabban eltolta.
Na, de igazából itt most ki nyomta, ki tolta a kampányt? Helyben, lokálisan mindig az a párt nyomta, akinek a jelöltje indult, országosan meg a Márky-Zay nyomta kampányt.
Ő meg ugye ebben az értelemben most kiszállt a történetből. De Gyurcsány Ferenc nem, pedig sok tekintetben szintén tehertétele volt magának az ellenzéknek, az egész összefogásnak. Márki-Zayra is a Gyurcsányt próbálták ráégetni, ez ment állandóan szinte minden hirdetésben. A DK az ellenzéken belül szerzett egy számokban, arányokban elég jó pozíciót. De ez nem azt jelenti, hogy ellenzéken belüli csatát megnyerte, de Fidesz elleni háborút az ellenzék jelentős részben miatta vesztette el, illetve fogja elveszíteni?
Az kétségtelen, hogy a DK-nak van a legnagyobb ellenzéki szavazótábora. De valóban, a döntő kérdés az: a DK hoz-e annyit, amennyit a Gyurcsány visz?
Fotó: Fekete Miklós
Egyébként, ha ez az összefogás nevű történet, így ebben a formában nem működött, akkor mi lesz ebben ciklusban?
Lesz 2024-ben egy európai parlamenti választás, utána pedig egy önkormányzati választás. Menjünk egy kicsit vissza: 2006-ban a Fidesz megnyerte az önkormányzati választást. És utána az önkormányzatokra építve, helyben építkezve nyerte meg 2010-ben a parlamenti választást.
Ehhez képest most mit láttunk? 2019-ben Budapestet és jó néhány megyei jogú várost, megyeszékhelyet, nagyvárost is megnyert az ellenzék. És mit csináltak ezután?
Az önkormányzatokban ülő emberek, főleg vidéken jó pár helyen elkezdtek egymással marakodni. Ahelyett, hogy megerősítették volna a saját városi nyilvánosságukat, vagy akár országos ellenzéki médiát hoztak volna létre az erőforrásaikra támaszkodva. Ennek a vége az lett, hogy bizonyos önkormányzatokban pár képviselőt megvett kilóra a Fidesz, így ezeken a helyeken elveszítette a többségét az ellenzék.
Ilyen történet volt Tatabánya vagy Szekszárd. Vagy Göd, ahol ráadásul nem is kellett senkit a Fidesznek átcsábítani, ott szimplán összeveszett a helyi ellenzéki koalíció, mert annyira stupidok, hogy nem voltak képesek megállapodni egymással. Az ego nagyobb volt mint az összetartás. Szóval úgy néz ki a dolog, hogy
2024-ben ezeket a városokat az ellenzék el fogja bukni,
ha nem térnek észhez.
De például a szintén ellenzéki vezetésű Szombathelyen nincsenek ilyen durva, elfajuló belső viták, alapvetően jól működik önkormányzat, és ott sem tudott az ellenzék nyerni. Miért?
Azért ott kisebb különbség volt az összefogás és a Fidesz között. Lehet, ahhoz az ukrán háború kellett, hogy a jól működő ellenzéki városokban is átvegye a kormánypárt a vezetést. Igen, Szombathelyen vagy az ugyancsak ellenzéki bezzegváros Érden nagyon nagy meglepetés, sokkoló tragédia volt a Fidesz-győzelem.
De Tatabányán az előzmények ismeretében számítani lehetett a bukásra. Tatabánya egy kőkeményen szoci város, ahol 2019-ben megnyerte az önkormányzati választásokat az ellenzék, de hogy a Fidesz vissza tudta fordítani ezt idén, az az ellenzéknek a gyengeségét, alkalmatlanságát bizonyítja.
Ha azt mondjuk, a feles NER-győzelemhez kellett a pénzosztás, a kétharmadhoz pedig a háború, mi lesz, ha ez a két dolog kiesik? A pénz elapad, mert jönnek a megszorítások, a háború meg nyilván már nem lesz olyan váratlan újdonság, amitől az emberek így megijednek.
Azt gondolom, hogy most egy nagy gazdasági válság lesz, amit a Fidesznek kell kezelni.
A 2006 utáni gyurcsányi elkúráshoz hasonló?
Gyakorlatilag annak is nevezhetjük. Kérdés, képes-e Orbán ezt a dolgot kezelni vagy sem? Nyilván abban reménykedik, hogy a jogállamisági eljárás ellenére is előbb-utóbb megkapja az uniós pénzeket. Ha megkapja, akkor túlélheti. Innentől kezdve az Uniónak van óriási felelőssége, hogy odaadja-e neki? Amennyiben Brüsszel nem adja oda a pénzeket, akkor az is benne van a pakliban, hogy ezt a ciklust nem tudja végigcsinálni a Fidesz.
De ha megkapják, akkor is nehéz lesz. Mihez fognak nyúlni? Valamit nyilván akkor is el kell venni, vagy vissza kell vágni.
Ha sikerül neki megszerezni az uniós pénzeket, az nyilván nagy segítség. Emellett Orbán akár visszavághatja a lopást. Mondhatja azt, eleget loptunk, mostantól fogva nem lopunk egy vagy két évig. Ezen kívül mihez tud hozzányúlni? A nagy kasszákhoz: az egészségügy, az oktatás, a nyugdíj. Ez a három nagy kassza van, nincsen más. De a nyugdíjhoz szerintem nem mer hozzányúlni. Ugyanez a kérdés felmerült egyébként úgy is, hogy mi van, ha az ellenzék nyer? Mert a végén már
az ellenzék is úgy osztogatta a pénzt, az ígéretek szintjén, hogy már rosszul voltam tőle.
Fotó: Fekete Miklós
Ungár Péter a választás utáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: a globalizáció nyerteseinek csináltunk egy elitista kampányt.
Teljesen egyetértek. Az a helyzet, hogy a bigott Fidesz-szavazókra nem érdemes energiát pazarolni. A saját biztos szavazóinknak elég az, amit mondunk a szórólapokon, a fórumokon és a médiában. A bizonytalan emberekkel kell foglalkozni, azokra kell energiát fordítani. Arra az emberre, aki még akkor sem tudja, kire fog szavazni, mikor belép a fülkébe.
Volt az összefogáson belül koncepció rá, hogy konkrétan a bizonytalanoknak mit mondjunk?
A bizonytalanoknak sajnos az az volt az üzenetünk, hogy a Márki-Zay nem egy határozott, karakán, következetes vezető, hanem maga is egy bizonytalan ember, aki össze-vissza beszél, mond valamit, aztán bocsánatot kér érte. A magyar szavazók nagy többségének egy apafigurára van szüksége, akiben maximálisan megbízhat. A lakosság úgy háromnegyede erre vágyik. Az elit, az értelmiség jókat röhögött azon, amikor Orbán elment disznót vágni, meg amikor Németh Szilárd papucsban főzte a bográcsban a pacalt,
de tetszik vagy sem, az emberek igen nagy tömege így él.
És maga közül valónak érzi azt a politikust, aki így tesz. Ha egy öltönyös, nyakkendős ember kiáll a térre, és okosakat mond, az nem érdekli őket. Már itt elbukta az ellenzék.
De ez nem a kutyába való lemenés? Hogy pont azokat utánozzuk, akik ellen harcolunk?
De, ez a kutyába való lemenés. De ebben a közegben ezt nem lehet másképp. Tőlem az LMP-ben sokszor kérdezték, hogy vidéken, ha odamegyek az emberek közé, miért nem beszélek az ökopolitikáról meg a biodiverzitásról? Na, erre mondtam én azt: képzeljétek el, hogy beülök a falusi kocsmába, és a Jóskával meg a Pistával egy fröccs mellett elkezdek a biodiverziásról beszélni. Ha meg nem vernek, akkor is úgy megyek ki abból a kocsmából, hogy oda többet a lábam be nem tehetem.
De akkor mi lenne az az üzenet, ami nem ez a Németh Szilárd-féle, a lumpenprolik szintjéig lemenő demagógia, de mégis meg tudjuk szólítani vele ezeket a rétegeket?
Szerintem a lumpenproli nem megy el szavazni. Németh Szilárd színvonala nekünk Győrben furcsa, de egy falunapon nagyon is megfelelő.
A NER nagyon hasonlít a '70-es évek MSZMP-jére. Az állampárt meg a Népfront Kádár János fénykorában is azért kapott persze 98 százalékot, mert csak ők indulhattak, de 70-75 százalékot akkor is kaptak volna, ha az ellenzék is indult volna a választásokon. Mert egy nagyon széles népréteg elégedett volt a helyzetével.
És leszarta azt, hogy a falusi tanácselnök lop.
Az pedig végképp nem érdekelte,megy a megyei tanács elnöke vagy a miniszter lop-e vagy sem. Az embereket a saját anyagi helyzete, a létbiztonsága, az egzisztenciája érdekli.
És ha ez megrendül?
Mitől rendülhet meg? Egyrészt a gazdasági válságtól, másrészt attól, ha Orbán valamiért kiesik a játékból, mert ő olyan ebben a rendszerben, mint Kádár. Akinek a lemondása után a rendszer is összeomlott, mert nem tudták kivel helyettesíteni, az ő személyére épült az egész. Vagy attól, ha a háború miatti helyzet tovább romlik. De pillanatnyilag még nem látok fogást rajtuk.
Fotó: Fekete Miklós
A Fideszen belül, akik vannak, azoknak ez mind belefér? Ők nem gondolhatják úgy, hogy Orbán túl messzire ment a győzelem érdekében?
Dehogynem. A pártelithez törleszkedő, és abból jól megélő értelmiségiek, szakemberek ugyanúgy hányingert kapnak attól,amit csinálnak.
Akkor miért csinálják?
Ez a típus azért veszélyes, mert intelligens. Van egy ilyen réteg, amelyik pontosan látja, mi ez,hová vezet, mi lesz a vége, anyagi okokból vagy megalkuvásból mégis ott van a hatalomban, és tolja Orbán szekerét.
Hogy az országon belül ez van, és ott Orbán helyzete még stabil, az világos. De a nemzetközi környezet nagyon megváltozott. Azok, akik a NER számára rokonszenvesek voltak, eltűntek, kudarcot vallottak, ellenük fordultak vagy elszigetelődtek.
Trump megbukott, Le Pen vereséget szenvedett, Putyin Oroszországa a háború miatt nehéz helyzetben van, a járvány és az ukrán háború miatt Kína is gondokkal bajlódik, a lengyeleket, mint szövetségest elvesztettük, a visegrádi országok között is magunkra maradtunk, Szlovéniában megbukott Orbán barátja, másik barátját, Gruevszkit most ítélték hét év börtönre, a Fidesz már nem tagja a Néppártnak, elindult a jogállamisági eljárás, veszélyben az uniós pénzek.
Ez nem gondolkodtatja el a Fidesz híveit?
Nem. Leginkább nem is tudnak erről. Másrészt nem is akarnak az orruknál messzebb látni. Amit Orbán mond, az úgy jó. Gondolkodik helyettük és gondoskodik róluk.
Ahogy egy domináns apa teszi.
A vidéki ember nem foglalkozik napi szinten még a politikával sem, nemhogy a külpolitikával, a nemzetközi dolgokkal. Elvégzi a munkáját, megeszi a vacsoráját, belenéz a tévéhíradóba, aztán átkapcsol valami filmre és alszik.
Észre se veszi, hogy megváltozott a világ a 10-15 évvel ezelőttihez képest?
Nem. Éppen ezért baj, hogy az egész kommunikációnk az értelmiségnek, a tájékozott, olvasott, nyelvet beszélő emberekhez szólt.
Na, de az, hogy Putyin az Orbán legfőbb szövetségese, az csak leesett nekik is az elmúlt években. És azt csak látják, hogy Putyinból egy kiközösített pária lett.
Ez ki fog derülni, de ennyire rövid idő alatt még nem jöttek rá.
Említette, hogy jó pár helyen „dezertáltak” ellenzéki képviselők. Hogyan zajlik egy ilyen átállítás, hogy megvesznek, megzsarolnak embereket?
Több olyan város van, ahol viszonylag kis többséggel nyert az ellenzék. Itt leggyengébb láncszemre szállnak rá. Elég. ha egy-két embert ki tud venni, át tud állítania Fidesz, és már nincs ellenzéki többség.
Esélyes, hogy a vereség után még több ilyen átigazoló lesz?
Persze, ez benne van a pakliban, ezzel nem tudunk mit kezdeni, minden pártban vannak ilyen emberek. Van az a pénz, amiért bizonyos emberek megvehetőek.
De a választáson kiderült: nemcsak ellenzéki politikusok álltak át, de szavazók is, méghozzá tömegesen.
Erről már beszéltünk. Van egy stabil fideszes és egy kisebb, de stabil ellenzéki tábor. És vannak a bizonytalanok. Köztük a jobboldali érzelmű szavazók, akik most inkább Toroczkaira szavaztak. Ők és a DK nem férnek meg egy akolban.
Gyurcsány és az ellenzék többi része afféle csuka fogta róka, se lenyelni, se kiköpni helyzet?
Pontosan. Szerintem ez egy olyan csapdahelyzet, amiből még nem látni a kifelé vezető utat.
És a Jobbik most mit csinálhat országosan,vidéken, hogy ez a néppárti, középpárti arculatváltás sikertelen volt? Visszamennek jobbszélre? Azt a helyet meg befoglalta a Mi Hazánk. Mi lesz a Jobbikkal?
Nem tudom, őket kellene megkérdezni. Talán egy MDF- vagy kisgazda-szerű párt kialakulhat belőlük.
A Momentum hogy áll ezen a képleten belül?
Nem találgatnék. A 2019-es EP kampány miatt (a mi szavazóinkat csábították el nagyon ügyesen) haragszom rájuk, ugyanakkor Győrben továbbra is az LMP legfontosabb partnerének tekintem őket. Donáth Anna balra vitte őket és kicsit be is zöldültek, nekem ez tetszik.
De mintha Budapest egy külön kis miniállam lenne, teljesen más választókkal.
Igen, mintha nem is ugyanabban az országban lennének a fővárosi és vidéki szavazók. Nekem a saját pártomban is el kell magyaráznom gyakran a fővárosi tagtársaimnak, hogy vidéken nem lehet úgy politizálni, mint Budapesten. Más módszereket, más eszközöket, más stílust kell használni. Mondok egy példát:az egyik budapesti LMP-tag elkezd örvendezni azon, hogy megy fel a benzin ára, mert akkor kevesebb lesz az autó, az emberek átállnak a tömegközlekedésre, kevesebb benzint fogyasztanak, csökken a környezetszennyezés.
A saját szempontjából igaza van, mert ő Budapesten tömegközlekedéssel könnyen eljut bárhová.
De Zalacsücsök-Alsón, ha nincs autód, meghalsz.
Mert se orvos, se bolt nincs a környéken, a busz meg naponta kétszer ha jár. S ha felmegy 800 forintra benzin ára, úgy, hogy sokkal kevesebbet keresel, mint egy fővárosi vagy megyeszékhelyi lakos, az nagyon durva, életbevágó probléma. Ha én azzal kimegyek LMP-jelöltként egy faluba, hogy ökopolitikai indokból emeljük meg a benzinárat, meglincselnek.
Erre mondhatja egy zöld párt, hogy vidéken is fejleszteni kell a közösségi közlekedést.
De az ottani átlagembernek nem ez jut rögtön eszébe, hogy fejleszteni kell a közösségi közlekedést. Hanem hogy itt vagyok ebben a faluban, és bármit akarok csinálni, ahhoz kell az autó,ahhoz meg a benzin. Ő elfogadja egy létező adottságnak azt az alig működő tömegközlekedést, ami van. Vagyis ami nincs. Legfeljebb azért morgolódik, hogy szar az út.
Fotó: Fekete Miklós
Azért ez ijesztő.
Ijesztő vagy sem, Magyarországon legalább kétmillió ember így él.
Az nem megnyugtató, hogy több millió ember adottságként elfogad dolgokat, s bele sem gondol, miért van ez így.
El sem jut odáig, hogy ezen gondolkodjon.
Számomra azért az továbbra is nagy kérdőjel, hogy ezeket az embereket hogyan lehet megszólítani.
A helyi kulcsembereken keresztül talán. De azok most jórészt a Fideszhez vannak bekötve. Létérdekük, hogy hatalmon tartsák Orbánt, mert a viszonylagos jobb életminőségüket neki köszönhetik. Őszintén, erre nem csak én nem, de kábé az ellenzék egyetlen vezetője, tanácsadója sem látja a megoldást. Lehet reménykedni, hogy a gazdasági válság majd kiborítja a bilit. De ki akar ilyen áron nyerni? Én biztosan nem!
