Átfogó, a nők biztonságát, méltóságát és jogainak védelmét célzó intézkedéscsomagot jelentett be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök. A szakemberek bevonásával és társadalmi párbeszédre építve kidolgozott javaslatok között szerepel az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, a kapcsolati erőszak elleni határozottabb fellépés, valamint több, a nők egészségügyi önrendelkezését érintő szabály módosítása. A TISZA-frakció Női Műhelye közleményben üdvözölte a bejelentést, hangsúlyozva, hogy a nők elleni erőszak visszaszorítása és a bántalmazottak hatékonyabb védelme olyan társadalmi feladat, amelyben mielőbbi, kézzelfogható változásra van szükség.
Fotó: TISZA-frakció Facebook
Az intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezése, amelyet a TISZA-frakció 44 képviselőnőjének javaslatára terjesztenének az Országgyűlés elé. Magyarország 2014-ben aláírta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését szolgáló nemzetközi egyezményt, annak ratifikációja azonban azóta sem történt meg. A kormány emellett szigorítaná a távoltartás szabályait, önálló bűncselekménnyé nyilvánítaná az intim felvételekkel való visszaélést, és különleges bánásmódot biztosítana a kapcsolati erőszak áldozatainak a büntetőeljárások során. A javaslat egyértelművé tenné azt is, hogy szexuális cselekmény kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével történhet.
Varga Judit hat éve még politikai hisztinek nevezte az Isztambuli Egyezményt
Érdekes politikai és némileg magánéleti előzménye is van Magyar Péter mostani bejelentésének. Magyarország ugyan már 2014-ben aláírta az Isztambuli Egyezményt, a ratifikációját azonban a Fidesz–KDNP-kormány elutasította. Varga Judit, Magyar Péter egykori felesége, akkori igazságügyi miniszter már 2019-ben „politikai hisztinek” nevezte az egyezmény körüli vitát. A kormány elsősorban a dokumentum társadalmi nemekre és migrációra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, emellett arra hivatkozott, hogy a magyar jogszabályok megfelelő védelmet biztosítanak a kapcsolati erőszak áldozatainak. Fura fintora a sorsnak, hogy Magyar Péter politikai porondra lépésekor Varga Judit már arról beszélt, hogy házassága során bántalmazó kapcsolatban élt. Az Országgyűlés 2020. május 5-én, 115 igen szavazattal politikai nyilatkozatot fogadott el, amelyben elutasította az egyezmény ratifikációját.
A történet külön érdekessége, hogy a ratifikáció elutasításakor Varga Judit vezette az Igazságügyi Minisztériumot, 2022 és 2024 között pedig Novák Katalin személyében női köztársasági elnöke is volt Magyarországnak, az egyezmény elfogadása mégsem került napirendre. Hat évvel a parlamenti elutasítás után most Varga Judit volt férje, Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezi ugyanannak a nemzetközi megállapodásnak a ratifikálását. A politikai fordulat azért is figyelemre méltó, mert az egyezmény célja mindvégig a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők felelősségre vonása volt.
Jelentős változások jöhetnek a nőket érintő egészségügyi szabályozásban is. Magyar Péter bejelentése szerint kezdeményezik a szívhang-rendelet módosítását, amelynek célja, hogy a szakmai ajánlások figyelembevételével a nők saját döntési jogköre erősödjön. A részletszabályokat az Egészségügyi Minisztérium szakmai egyeztetései alapján alakítanák ki. Ugyancsak a tervek között szerepel az esemény utáni tabletta vény kötelességének eltörlése, amely megkönnyítené a sürgősségi fogamzásgátláshoz való hozzáférést. Az intézkedéscsomag a menstruációs szegénység visszaszorítására is kitér, elsősorban az alapvető higiéniai termékek elérhetőségének javításával.
A kapcsolati erőszak elleni fellépés szigorítása már korábban is napirendre került a kormányzatban. Pósfai Gábor belügyminiszter tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium javaslatokat dolgozott ki a bírósági távoltartás rendszerének meghosszabbítására, hogy a hatóságok hatékonyabban és korábban avatkozhassanak be az áldozatok biztonságát veszélyeztető helyzetekben. A szívhang-rendelet és az abortuszszabályozás kérdésében szintén zajlottak egyeztetések, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szeptemberben a nagyobb egyházak képviselőivel tárgyalt az életkezdethez kapcsolódó etikai kérdésekről. A mostani bejelentések alapján a kormány több területen is a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára készül.
A TISZA-frakció Női Műhelye támogatásáról biztosította a kezdeményezéseket, külön kiemelve a bántalmazott nők védelmét, az egészségügyi önrendelkezés megerősítését és a menstruációs szegénység felszámolását. „A TISZA-frakció Női Műhelye számára a nők biztonsága és méltósága nem politikai vita tárgya, hanem közös felelősség” – fogalmaztak közleményükben. A frakció bízik abban, hogy a bejelentett intézkedések mielőbb a gyakorlatban is megjelennek, és valódi segítséget jelentenek a védelemre szoruló nők számára. A javaslatok megvalósításához ugyanakkor több esetben jogszabály-módosításra, illetve az Országgyűlés döntésére lesz szükség.
