Alaposan átalakult a közmédia esti híradója a kormányváltás óta, legalábbis erre jutott a Republikon Intézet legfrissebb közmédiafigyelő kutatása, melyet az Ugytudjuk.hu szerkesztőségének eljuttatott. Az elemzők a 2026. november 1–7. közötti adásokat hasonlították össze az előző év azonos időszakával, és jelentős különbségeket találtak a politikusok szerepeltetésében, a hírek hangvételében és a megszólaltatott szakértők összetételében. A közmédia július 7-én leállította hírszolgáltatását, majd augusztus 20-án új arculattal, műsorrenddel és szereplőkkel indította útjára a híradót.

A változás egyik leglátványosabb jele a politikusok képernyőidejének csökkenése. Tavaly november első hetében a Fidesz–KDNP politikusai összesen 42 percet szerepeltek az M1 esti híradójában, míg idén mindössze 8 perc 8 másodpercet. A TISZA Párt képviselőinek csupán 7 perc 35 másodperc jutott, vagyis az ellenzékbe került Fidesz politikusai valamivel több képernyőidőt kaptak, mint a jelenlegi kormánypárt szereplői – mi ez, ha nem a tomboló önkény. A politikusok összesített szereplési ideje így a tavalyi közel egy óráról húsz perc alá csökkent.
Talán ennél is beszédesebb a hírek hangvételének megváltozása. A Republikon tavaly a Fidesz szerepléseiből 35,5 percet tett képernyőre kizárólag pozitív kontextusban, miközben a TISZA Párt mindösszesen 14 percnyi, javarészt negatív megjelenést kapott. Az idén vizsgált héten viszont egyik párt esetében sem azonosítottak hasonló politikai elfogultságot. Orbán Viktor nevét 2025-ben 98 alkalommal említették, jellemzően kedvező összefüggésben, Magyar Péterét pedig 87-szer, negatív felhanggal. Idén az előbbi 25, utóbbi 12 alkalomra csökkent, miközben a kutatók már nem találtak ilyen egyoldalú keretezést.

Különösen fontos, hogy a megszólalók összetétele is alapvetően megváltozott. A tavaly vizsgált héten mind a 13 politikai témában nyilatkozó szakértő a Fideszhez kötődött, idén viszont a 42 megszólaló között már egyetlen ilyen szakértőt sem azonosítottak. A híradóban többek között Szabó Andrea politológus, László Róbert választási szakértő és Böcskei Balázs is lehetőséget kapott véleménye kifejtésére. A műsor ráadásul már nem kizárólag a kormányzati álláspontot közvetíti: a szociális dolgozók béremelésével kapcsolatos elégedetlenségnek és az ellenzéki kritikáknak is helyet biztosított.
A korábbi politikai kommunikáció jellegzetes kifejezései is jóval ritkábban hangzanak el. A „háború” szót tavaly november első hetében 76 alkalommal használták, idén mindössze 11-szer, a „béke” említéseinek száma pedig 47-ről 3-ra csökkent. A Republikon teljes elemzése szerint az M1 Híradója több korábbi szerkesztési gyakorlatával is szakított, és lényegesen sokszínűbb tájékoztatást nyújt, mint egy évvel korábban. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyetlen hét vizsgálatából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, és az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a közmédia minden tekintetben függetlenné vált.
