A napokban adták hírül, hogy a „szomszédból", 500 millió fényévnyi távolságból szabályosan ismétlődő rádiójelek (FRB) érkeznek. Érthetően sokak figyelmét felkeltette az információ, hiszen a földi lét egyik, ha nem a legfontosabb alapkérdése: egyedül vagyunk, vagy sem az Univerzumban?
Talán még emlékezünk a szirupos végű, de középtájon jól nézhető hollywoodi produkcióra a remek Jodie Fosterrel, amely a Kapcsolat címet viselte. A sci-fi kulcsjelenetében a csillagásznő éppen bóbiskol, amikor az űr zajait figyelő rádiótávcső szabályos bip-bip ismétlődő jeleket fog be. Méghozzá képjeleket, amik aztán össze is állnak: Adolf Hitlerré. A távoli civilizáció ezt lőtte vissza barátkozásul, mivel ezt a jelet vette elsőként tőlünk. Ez utóbbi annyiban helyálló, hogy a világon az első televíziós jeleket (élőadást) az 1938-as berlini olimpiáról sugározták, amin persze ott volt a főnáci is.
A mostani történet nem sci-fi, hanem egy tudományos esemény. Rádiókitörések eddig is voltak, eddig is észleltük ezeket és elméletek is születtek. Például, hogy a fekete lyukba omló anyagtömeg okozza a jelenséget. Vagy egy pulzár viselkedik így. Most viszont lehet, másról van szó, mivel a jelek 16 naponta rendszerré állnak össze, vagyis van bennük logika. Akár az is lehet, hogy egy „jeladóról" van szó, amit egy nagy test takar, ezért a ciklikusság. De benne van a pakliban egy eleddig számunkra ismeretlen fizikai jelenség is.
Mindezt a tudósok dolga kideríteni. Az viszont tény, hogy az emberiséget kezdettől izgatja az űr, az meg főleg, hogy egyedül vagyunk a Világegyetemben, vagy sem. Aki kicsit is jártas a témában az tudja, hogy különféle, nagy közösséget is bevonó megfigyelési programok léteznek. Ezek egyik a SETI, a földönkívüli intelligencia keresése. Carl Sagan csillagász volt az úttörője a kutatásoknak, tömegeket ért el a televízió révén eszméivel. A SETI számítógépes hálózatához ma már civilek is kapcsolódhatnak, az űr és a rádiótávcsövek adathalmazait letölthetik, elemezhetik. Eddig eredmény nélkül.
De mégis milyen esélye lehet annak, hogy nem vagyunk a világűr magányosai, hogy az élet nem kivételes, egyszeri és megismételhetetlen jelenség? Az Univerzum elméletileg végtelen, így végtelen számú Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis jellemzi. Csak a mi Tejútrendszerünkben 100 milliárd bolygó és 100-400 milliárd csillag található. A Tejúton a fény 100 ezer év alatt ér át, mi az egyik spirálkar közepén vagyunk. A 100 milliárd bolygóból 10 milliárd lehet földszerű, azaz exo-bolygó. Ha tovább szűkítjük, akkor is több százmilliós esélye van annak, hogy a Naprendszerhez hasonló formációra bukkanunk. És ha a központ csillag, a nap körül bolygók keringnek és ha van víz, akkor... Akkor a matematikai logika szerint sok millió hozzánk hasonló civilizáció létezhet.
De miért nem tudunk egymásról? Mert a távolság nagy úr. Öt-tíz fényév nem tűnik soknak a 100 ezerhez képest, de mégis. Ha fénysebességű űrhajónk lenne, ami nem lehetséges - lásd Einstein elmélete - de ha mégis, akkor sem lenne értelme. Mert előállna az idő paradoxon: a 30 éves űrhajós egy ilyen rakétán ugyan csak 42 évesen érkezne a 12 fényévnyire lévő Tau Cetire, ahol értelmes életet sejtünk, de a fénysebesség miatt a Földön több tízezer év telne el. Vagyis ez a vállalkozás eleve értelmetlen. Elméleti fizikusok, csillagászok ezért új elméleteket dolgoztak és dolgoznak ki, ezek közül a legismertebb a féreglyuk, ami az említett filmben is felbukkan.
Az intelligensebb – és gazdagabb – kormányok jelentős összegeket áldoznak az űrkutatásra. Felismerve, hogy ettől az emberi lét függ (ha addig a klímaváltozás nem tesz kötelet a civilizációnk nyakára). Ezért is készülhetnek mind nagyobb és precízebb űrtávcsövek: Kepler, Hubble és most vár fellövésre a James Webb űrtávcső, amely 4500 millió dollárba került. Tény viszont, hogy eddig semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy létezne más civilizáció és arra sem, hogy járt valaha is idegen lény a bolygón. Az UFO-hívők, a 51-es körzet szektája, vagy a simán csak szélhámosok persze mást vallanak, ám a tudomány csak a számoknak hihet. Az utóbbiak azt sugallják, hogy akkora a Tér, az Univerzum, hogy lehetséges idegen jelet befogni. Akár holnap, vagy 100 év múlva, netán 10 ezer évvel később. Feltéve, hogy lesz még akkor emberiség.
Szólj hozzá!
Igaz az énekesnő ugyanazzal a munkával majdnem két és félszer annyit keres, mint a Fidesz városi elnöke.
Hende Csaba megválasztott képviselőként 2019 óta nem tette tiszteletét egyetlen közgyűlésen sem. Őt Horváth sosem hiányolta.
Kaland, zene, egészség, sport és még egy csomó minden más.
Ezt leginkább a Paragvári utca 86., a Károly Róbert 1., és a Dr Szabolcs Zoltán 1-ben élők hozták össze.
Balog-Farkas Renáta szerint személyeskedés történt a szakmai vita helyett.
A fideszes frakcióvezetőnek szemlátomást akkor nincs baja a lappal, amikor az épp azt mondja, amit hallani szeretne.
A faanyag védelme mindig fontos feladat, hiszen a természetes szépsége és tartóssága gyorsan veszélybe kerülhet a különféle időjárási hatások miatt. A vastaglazúr ebben jelentős szerepet játszhat, különösen, ha minőségi és esztétikus védelemről van szó.
Egyre zavarosabb ez a sztori.
A kínai példa szerint a gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt az olajéhség fokozódásával, de az árát és az ellentmondásait sem lehet lesöpörni az asztalról.
Ezt a kérdést Danka Lajos, szombathelyi önkormányzati képviselő tette fel.
Pintér Bence szerint összeférhetetlenség miatt került Veszprémbe az eljárás. Ezzel együtt vannak intő jelek, hogy talán nem csak azért.
A vasárnapra tervezett Húsvéti Hétpróba Kalandtúrák elmaradnak.
A bántalmazások okairól, megelőzéséről és kezeléséről lesz szó április 15-én és 16-án a Kisfaludy Károly Könyvtárban.
Az otthoni melegvíz-ellátást nagyban meghatározza, hogy milyen típusú és kapacitású vízmelegítőt választasz.
A hó vastagsága helyenként a tíz-tizenöt centimétert is elérheti.
A miniszterelnök bekeményített. De kérdés, hogy ki veszít ezzel többet.
Kitárgyalta nekünk. (Véleménycikk.)
Lesz néhány változás.
Péntektől az utca páratlan oldalát, a Múzeum Parktól a Széll Kálmán utca 39. számig érinti a munka.