Nem vagyunk egyedül? Ismétlődő rádiójelek érkeznek az űrből

ugytudjuk.hu 2020-02-12 06:30:00
Kivételes, vagy tömegszerű a civilizáció?

A napokban adták hírül, hogy a „szomszédból", 500 millió fényévnyi távolságból szabályosan ismétlődő rádiójelek (FRB) érkeznek. Érthetően sokak figyelmét felkeltette az információ, hiszen a földi lét egyik, ha nem a legfontosabb alapkérdése: egyedül vagyunk, vagy sem az Univerzumban?

Talán még emlékezünk a szirupos végű, de középtájon jól nézhető hollywoodi produkcióra a remek Jodie Fosterrel, amely a Kapcsolat címet viselte. A sci-fi kulcsjelenetében a csillagásznő éppen bóbiskol, amikor az űr zajait figyelő rádiótávcső szabályos bip-bip ismétlődő jeleket fog be. Méghozzá képjeleket, amik aztán össze is állnak: Adolf Hitlerré. A távoli civilizáció ezt lőtte vissza barátkozásul, mivel ezt a jelet vette elsőként tőlünk. Ez utóbbi annyiban helyálló, hogy a világon az első televíziós jeleket (élőadást) az 1938-as berlini olimpiáról sugározták, amin persze ott volt a főnáci is.

A mostani történet nem sci-fi, hanem egy tudományos esemény. Rádiókitörések eddig is voltak, eddig is észleltük ezeket és elméletek is születtek. Például, hogy a fekete lyukba omló anyagtömeg okozza a jelenséget. Vagy egy pulzár viselkedik így. Most viszont lehet, másról van szó, mivel a jelek 16 naponta rendszerré állnak össze, vagyis van bennük logika. Akár az is lehet, hogy egy „jeladóról" van szó, amit egy nagy test takar, ezért a ciklikusság. De benne van a pakliban egy eleddig számunkra ismeretlen fizikai jelenség is.

Mindezt a tudósok dolga kideríteni. Az viszont tény, hogy az emberiséget kezdettől izgatja az űr, az meg főleg, hogy egyedül vagyunk a Világegyetemben, vagy sem. Aki kicsit is jártas a témában az tudja, hogy különféle, nagy közösséget is bevonó megfigyelési programok léteznek. Ezek egyik a SETI, a földönkívüli intelligencia keresése. Carl Sagan csillagász volt az úttörője a kutatásoknak, tömegeket ért el a televízió révén eszméivel. A SETI számítógépes hálózatához ma már civilek is kapcsolódhatnak, az űr és a rádiótávcsövek adathalmazait letölthetik, elemezhetik. Eddig eredmény nélkül.

De mégis milyen esélye lehet annak, hogy nem vagyunk a világűr magányosai, hogy az élet nem kivételes, egyszeri és megismételhetetlen jelenség? Az Univerzum elméletileg végtelen, így végtelen számú Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis jellemzi. Csak a mi Tejútrendszerünkben 100 milliárd bolygó és 100-400 milliárd csillag található. A Tejúton a fény 100 ezer év alatt ér át, mi az egyik spirálkar közepén vagyunk. A 100 milliárd bolygóból 10 milliárd lehet földszerű, azaz exo-bolygó. Ha tovább szűkítjük, akkor is több százmilliós esélye van annak, hogy a Naprendszerhez hasonló formációra bukkanunk. És ha a központ csillag, a nap körül bolygók keringnek és ha van víz, akkor... Akkor a matematikai logika szerint sok millió hozzánk hasonló civilizáció létezhet.

De miért nem tudunk egymásról? Mert a távolság nagy úr. Öt-tíz fényév nem tűnik soknak a 100 ezerhez képest, de mégis. Ha fénysebességű űrhajónk lenne, ami nem lehetséges - lásd Einstein elmélete - de ha mégis, akkor sem lenne értelme. Mert előállna az idő paradoxon: a 30 éves űrhajós egy ilyen rakétán ugyan csak 42 évesen érkezne a 12 fényévnyire lévő Tau Cetire, ahol értelmes életet sejtünk, de a fénysebesség miatt a Földön több tízezer év telne el. Vagyis ez a vállalkozás eleve értelmetlen. Elméleti fizikusok, csillagászok ezért új elméleteket dolgoztak és dolgoznak ki, ezek közül a legismertebb a féreglyuk, ami az említett filmben is felbukkan.

Az intelligensebb – és gazdagabb – kormányok jelentős összegeket áldoznak az űrkutatásra. Felismerve, hogy ettől az emberi lét függ (ha addig a klímaváltozás nem tesz kötelet a civilizációnk nyakára). Ezért is készülhetnek mind nagyobb és precízebb űrtávcsövek: Kepler, Hubble és most vár fellövésre a James Webb űrtávcső, amely 4500 millió dollárba került. Tény viszont, hogy eddig semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy létezne más civilizáció és arra sem, hogy járt valaha is idegen lény a bolygón. Az UFO-hívők, a 51-es körzet szektája, vagy a simán csak szélhámosok persze mást vallanak, ám a tudomány csak a számoknak hihet. Az utóbbiak azt sugallják, hogy akkora a Tér, az Univerzum, hogy lehetséges idegen jelet befogni. Akár holnap, vagy 100 év múlva, netán 10 ezer évvel később. Feltéve, hogy lesz még akkor emberiség.

Szólj hozzá!

Új, élményalapú kapcsolatépítés kezdődik a vas-hegy környékén

2026-os programjaira várja jelentkezőit és közreműködőit a vas-hegy / eisenberg kezdeményezés.

Vasból is megárt a sok – június első hetében a hemokromatózisra hívják fel a figyelmet Győrben is

A korán felismert vastúlterhelődés jól kezelhető, mégis sokan élnek úgy a betegséggel, hogy nem is tudnak róla.

Gyermeknapon újra megnyitották - ismét látogatható a népszerű vizes játszótér Győrben

Megint várja a családokat a Bisinger sétány különleges vízi játszóparkja.

Keselyűket fotóztak Pusztacsó közelében

Akár 2 és fél méteres is lehet a szárnyfesztávolsága ezeknek a ritka madaraknak.

Akár csak 2024-ben, tavaly is veszteséget termelt az SZKKA

A tavalyelőtti -60 milliós eredmény, most -10 millióra mérséklődött. Továbbra is bírósági végrehajtás van a cégen.

Japán napot tartottak Győrben - a távol-keleti ország nagykövete is ellátogatott a rendezvényre

Kulturális programokkal, filmvetítésekkel és japán gasztronómiai különlegességekkel telt meg a belváros.

Késsel támadt anyjára, és nagyanyjára egy fiatalkorú Gönyün

A fiatal úgy érezte, hogy szüleinek a kapcsolata konfliktusokkal terhelt, emiatt már nem akart velük élni, ezért 2025 nyarán elhatározta, hogy megöli őket.

Hamis euróval fizettek Szombathelyen és Vasváron

Az elkövető emellett csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot is megszerzett és magánál tartott.

5 tanács a tökéletes kerti bútor kiválasztásához

A kert ma már sokkal több, mint egyszerű kültéri terület.

Egy apró változtatás, ami sokaknál állandósult

Az utóbbi időben egyre többen alakítjuk úgy a mindennapjainkat, hogy azok ne csak kiszámíthatóbbak, hanem tudatosabban felépítettek is legyenek.

A Somogy megyei közgyűlés visszavonta korábbi határozatát és ezzel kimondta, hogy nem létezett a TISZA-adócsomagja

A testület egyhangú szavazással helyezte hatályon kívül a februári döntést.

Miért fontos átgondoltan redőnyt választani?

Volt már olyan, hogy redőnyödet próbáltad leengedni egy zord esős napon, de csütörtököt mondott a rendszer?

Tárolásra fel: az akkumulátorok gyorsabban alakíthatják át az energiarendszert, mint sokan gondolják

Ausztrál és európai példák is azt mutatják, hogy az akkumulátoros energiatárolás egyre nagyobb szerepet játszik az áramárak csökkentésében.

Íme a gyereknapi programdömping Győrben

Ha ezekből nem találsz a hétvégére kedvedre valót, a hiba nem a mi készülékünkben van. 

Megyei Jogú Városok polgármesterei: a kormány tárgyaljon az önkormányzatokkal a szolidaritási adóról, hatásköri reformokról, ahogy ígérte!

A városvezetők arra kérik a Magyar-kormányt, hogy vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, hogy a városok kiszámítható, a feladataikhoz igazodó finanszírozást kapjanak a közszolgáltatások működtetéséhez.

Megnyílik az uniós pénzcsap: 6000 milliárd forintnyi forrás érkezik Magyarországra

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás nyomán felszabadulnak a korábban befagyasztott támogatások, a kormány csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Június elsején indul a Hecsei úti felüljáró felújítása Győrben

Két és fél hónapos munkára készülhetnek az autósok, a szerkezet hibáit több mint 500 millió forintos állami támogatásból javítják ki.

A munkaviszony megszüntetésének buktatói a Kúria határozata alapján

A munkajogi konfliktusok gyakran elhúzódó és összetett ügyek.