Nem vagyunk egyedül? Ismétlődő rádiójelek érkeznek az űrből

ugytudjuk.hu 2020-02-12 06:30:00
Kivételes, vagy tömegszerű a civilizáció?

A napokban adták hírül, hogy a „szomszédból", 500 millió fényévnyi távolságból szabályosan ismétlődő rádiójelek (FRB) érkeznek. Érthetően sokak figyelmét felkeltette az információ, hiszen a földi lét egyik, ha nem a legfontosabb alapkérdése: egyedül vagyunk, vagy sem az Univerzumban?

Talán még emlékezünk a szirupos végű, de középtájon jól nézhető hollywoodi produkcióra a remek Jodie Fosterrel, amely a Kapcsolat címet viselte. A sci-fi kulcsjelenetében a csillagásznő éppen bóbiskol, amikor az űr zajait figyelő rádiótávcső szabályos bip-bip ismétlődő jeleket fog be. Méghozzá képjeleket, amik aztán össze is állnak: Adolf Hitlerré. A távoli civilizáció ezt lőtte vissza barátkozásul, mivel ezt a jelet vette elsőként tőlünk. Ez utóbbi annyiban helyálló, hogy a világon az első televíziós jeleket (élőadást) az 1938-as berlini olimpiáról sugározták, amin persze ott volt a főnáci is.

A mostani történet nem sci-fi, hanem egy tudományos esemény. Rádiókitörések eddig is voltak, eddig is észleltük ezeket és elméletek is születtek. Például, hogy a fekete lyukba omló anyagtömeg okozza a jelenséget. Vagy egy pulzár viselkedik így. Most viszont lehet, másról van szó, mivel a jelek 16 naponta rendszerré állnak össze, vagyis van bennük logika. Akár az is lehet, hogy egy „jeladóról" van szó, amit egy nagy test takar, ezért a ciklikusság. De benne van a pakliban egy eleddig számunkra ismeretlen fizikai jelenség is.

Mindezt a tudósok dolga kideríteni. Az viszont tény, hogy az emberiséget kezdettől izgatja az űr, az meg főleg, hogy egyedül vagyunk a Világegyetemben, vagy sem. Aki kicsit is jártas a témában az tudja, hogy különféle, nagy közösséget is bevonó megfigyelési programok léteznek. Ezek egyik a SETI, a földönkívüli intelligencia keresése. Carl Sagan csillagász volt az úttörője a kutatásoknak, tömegeket ért el a televízió révén eszméivel. A SETI számítógépes hálózatához ma már civilek is kapcsolódhatnak, az űr és a rádiótávcsövek adathalmazait letölthetik, elemezhetik. Eddig eredmény nélkül.

De mégis milyen esélye lehet annak, hogy nem vagyunk a világűr magányosai, hogy az élet nem kivételes, egyszeri és megismételhetetlen jelenség? Az Univerzum elméletileg végtelen, így végtelen számú Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis jellemzi. Csak a mi Tejútrendszerünkben 100 milliárd bolygó és 100-400 milliárd csillag található. A Tejúton a fény 100 ezer év alatt ér át, mi az egyik spirálkar közepén vagyunk. A 100 milliárd bolygóból 10 milliárd lehet földszerű, azaz exo-bolygó. Ha tovább szűkítjük, akkor is több százmilliós esélye van annak, hogy a Naprendszerhez hasonló formációra bukkanunk. És ha a központ csillag, a nap körül bolygók keringnek és ha van víz, akkor... Akkor a matematikai logika szerint sok millió hozzánk hasonló civilizáció létezhet.

De miért nem tudunk egymásról? Mert a távolság nagy úr. Öt-tíz fényév nem tűnik soknak a 100 ezerhez képest, de mégis. Ha fénysebességű űrhajónk lenne, ami nem lehetséges - lásd Einstein elmélete - de ha mégis, akkor sem lenne értelme. Mert előállna az idő paradoxon: a 30 éves űrhajós egy ilyen rakétán ugyan csak 42 évesen érkezne a 12 fényévnyire lévő Tau Cetire, ahol értelmes életet sejtünk, de a fénysebesség miatt a Földön több tízezer év telne el. Vagyis ez a vállalkozás eleve értelmetlen. Elméleti fizikusok, csillagászok ezért új elméleteket dolgoztak és dolgoznak ki, ezek közül a legismertebb a féreglyuk, ami az említett filmben is felbukkan.

Az intelligensebb – és gazdagabb – kormányok jelentős összegeket áldoznak az űrkutatásra. Felismerve, hogy ettől az emberi lét függ (ha addig a klímaváltozás nem tesz kötelet a civilizációnk nyakára). Ezért is készülhetnek mind nagyobb és precízebb űrtávcsövek: Kepler, Hubble és most vár fellövésre a James Webb űrtávcső, amely 4500 millió dollárba került. Tény viszont, hogy eddig semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy létezne más civilizáció és arra sem, hogy járt valaha is idegen lény a bolygón. Az UFO-hívők, a 51-es körzet szektája, vagy a simán csak szélhámosok persze mást vallanak, ám a tudomány csak a számoknak hihet. Az utóbbiak azt sugallják, hogy akkora a Tér, az Univerzum, hogy lehetséges idegen jelet befogni. Akár holnap, vagy 100 év múlva, netán 10 ezer évvel később. Feltéve, hogy lesz még akkor emberiség.

Szólj hozzá!

Télikert és négyévszakos terasz: melyik illik jobban az Ön életmódjához?

Fontos már az elején tisztázni, amit sokan télikertként keresnek, arra ma gyakran egy modern négyévszakos terasz a korszerűbb megoldás.

Ismét közel ötezer elsőévest vett fel a győri Széchenyi István Egyetem - több szakon jelentősen emelkedtek a ponthatárok

A tavalyi rekordév után idén is csaknem 4700 hallgató nyert felvételt a győri intézménybe. 

A Vasi turisztikában ismert Spilenberg Andrea lesz ideiglenesen a Sárvári Gyógyfürdő ügyvezetője

Augusztus 1-tól december 15-ig szól a megbízatása. A végleges vezetőt pályázaton választják ki.

Technológiai fejlődés a raktározásban: A jövő tárolási megoldásai

Gondolt már arra, hogy milyen nagy átalakulások zajlanak manapság a raktározás terén? A technológia és a logisztika, különösen a raktározási megoldások területén lenyűgöző fejlődést mutatnak.

Minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13 ezer 723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az ELTÉ-n

A tavalyinál 1140-nel több gólyát vett fel, így idén is az egyetem történetének legmagasabb felvételi létszámát érte el.

Részletfizetéssel is megvehetők a Sziget 2026 jegyei

Magyar BNPL-szolgáltató lett a Sziget részletfizetési partnere

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 3. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat harmadik része azt vizsgálja, hogyan lehetne a Tisza programjaiban szereplő kulturális, önkormányzati, civil és közösségi célokból valódi közművelődési szakpolitikát építeni.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után Győrben és Szombathelyen is drágulhatnak az albérletek

Az ingatlanpiaci szakértők szerint akár 5 százalékkal is emelkedhetnek a bérleti díjak az egyetemvárosokban, ahol a hallgatók és a munkavállalók ugyanazokért a lakásokért versenyeznek.

Öt munkatársat rúgtak ki a Vas Népétől

Köztük a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Tömböly Ágnest is. Egy újságíró maga mondott el.

Pintér Bence összeszedte a tíz legfontosabb ügyet, amelyben szerinte még nem született végső elszámolás

A győri polgármester szerint több ügy már a hatóságok előtt van, a folyamatok lassúsága azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzat elengedte volna őket.

Keresik Győr legfinomabb nyári édességét: elindult a „Győr Fagyija 2026” pályázat

Hagyományos és mentes kategóriában is várják a győri cukrászdák és fagylaltozók jelentkezését, a végső győzteseket a közönség választja ki.

Biciklivel a Zrínyi utcai lezárásnál: olvasói kérdésre válaszolt a győri Útkezelő

A Zrínyi utca felújítása miatt a kerékpárosoknak egy rövid szakaszon a járdát kell használniuk, az Útkezelő szerint a KRESZ ezt ilyen esetben lehetővé teszi.

A Forma-1-es Magyar Nagydíjon mutatja be fejlesztéseit a Széchenyi István Egyetem

A győri intézmény az egyetlen magyar egyetemként önálló kiállítóként lesz jelen a Hungaroringen.

Egy napra leáll a melegvíz-szolgáltatás a győri távhős lakásokban

Július 29-én karbantartás miatt csaknem egész nap szünetel a szolgáltatás Győr teljes távhőkörzetében.

Pintér Bence aláírta a belépési nyilatkozatot: Győr kezdeményezte csatlakozását a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez

A polgármester szerint új érdekképviseletre van szükség az önkormányzatok számára.

Mit érdemes tudni az argentin Petit Verdot kapcsán?

Ahogy az ősz megérkezik és a napok rövidülnek, mindannyian vágyunk egy kis melegségre és kényeztetésre.

Fogatok, családi programok és lovas hagyományok – szombaton Győrszentivánra várják az kikapcsolódni vágyókat

Egész napos fogathajtó verseny, gyermekprogramok és önkéntes lehetőség is várja a látogatókat július 25-én.

8 közterületen viselkedni nem tudó embert állítottak elő Szombathelyen

A vasútállomás környékén is szétnéztek a rendőrök.