Nem vagyunk egyedül? Ismétlődő rádiójelek érkeznek az űrből

ugytudjuk.hu
2020. február 12. szerda, 06:30
Kivételes, vagy tömegszerű a civilizáció?

A napokban adták hírül, hogy a „szomszédból", 500 millió fényévnyi távolságból szabályosan ismétlődő rádiójelek (FRB) érkeznek. Érthetően sokak figyelmét felkeltette az információ, hiszen a földi lét egyik, ha nem a legfontosabb alapkérdése: egyedül vagyunk, vagy sem az Univerzumban?

 

 

Talán még emlékezünk a szirupos végű, de középtájon jól nézhető hollywoodi produkcióra a remek Jodie Fosterrel, amely a Kapcsolat címet viselte. A sci-fi kulcsjelenetében a csillagásznő éppen bóbiskol, amikor az űr zajait figyelő rádiótávcső szabályos bip-bip ismétlődő jeleket fog be. Méghozzá képjeleket, amik aztán össze is állnak: Adolf Hitlerré. A távoli civilizáció ezt lőtte vissza barátkozásul, mivel ezt a jelet vette elsőként tőlünk. Ez utóbbi annyiban helyálló, hogy a világon az első televíziós jeleket (élőadást) az 1938-as berlini olimpiáról sugározták, amin persze ott volt a főnáci is.

 

A mostani történet nem sci-fi, hanem egy tudományos esemény. Rádiókitörések eddig is voltak, eddig is észleltük ezeket és elméletek is születtek. Például, hogy a fekete lyukba omló anyagtömeg okozza a jelenséget. Vagy egy pulzár viselkedik így. Most viszont lehet, másról van szó, mivel a jelek 16 naponta rendszerré állnak össze, vagyis van bennük logika. Akár az is lehet, hogy egy „jeladóról" van szó, amit egy nagy test takar, ezért a ciklikusság. De benne van a pakliban egy eleddig számunkra ismeretlen fizikai jelenség is.

 

 

Mindezt a tudósok dolga kideríteni. Az viszont tény, hogy az emberiséget kezdettől izgatja az űr, az meg főleg, hogy egyedül vagyunk a Világegyetemben, vagy sem. Aki kicsit is jártas a témában az tudja, hogy különféle, nagy közösséget is bevonó megfigyelési programok léteznek. Ezek egyik a SETI, a földönkívüli intelligencia keresése. Carl Sagan csillagász volt az úttörője a kutatásoknak, tömegeket ért el a televízió révén eszméivel. A SETI számítógépes hálózatához ma már civilek is kapcsolódhatnak, az űr és a rádiótávcsövek adathalmazait letölthetik, elemezhetik. Eddig eredmény nélkül.

 

De mégis milyen esélye lehet annak, hogy nem vagyunk a világűr magányosai, hogy az élet nem kivételes, egyszeri és megismételhetetlen jelenség? Az Univerzum elméletileg végtelen, így végtelen számú Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis jellemzi. Csak a mi Tejútrendszerünkben 100 milliárd bolygó és 100-400 milliárd csillag található. A Tejúton a fény 100 ezer év alatt ér át, mi az egyik spirálkar közepén vagyunk. A 100 milliárd bolygóból 10 milliárd lehet földszerű, azaz exo-bolygó. Ha tovább szűkítjük, akkor is több százmilliós esélye van annak, hogy a Naprendszerhez hasonló formációra bukkanunk. És ha a központ csillag, a nap körül bolygók keringnek és ha van víz, akkor... Akkor a matematikai logika szerint sok millió hozzánk hasonló civilizáció létezhet.

 

 

De miért nem tudunk egymásról? Mert a távolság nagy úr. Öt-tíz fényév nem tűnik soknak a 100 ezerhez képest, de mégis. Ha fénysebességű űrhajónk lenne, ami nem lehetséges - lásd Einstein elmélete - de ha mégis, akkor sem lenne értelme. Mert előállna az idő paradoxon: a 30 éves űrhajós egy ilyen rakétán ugyan csak 42 évesen érkezne a 12 fényévnyire lévő Tau Cetire, ahol értelmes életet sejtünk, de a fénysebesség miatt a Földön több tízezer év telne el. Vagyis ez a vállalkozás eleve értelmetlen. Elméleti fizikusok, csillagászok ezért új elméleteket dolgoztak és dolgoznak ki, ezek közül a legismertebb a féreglyuk, ami az említett filmben is felbukkan.

 

Az intelligensebb – és gazdagabb – kormányok jelentős összegeket áldoznak az űrkutatásra. Felismerve, hogy ettől az emberi lét függ (ha addig a klímaváltozás nem tesz kötelet a civilizációnk nyakára). Ezért is készülhetnek mind nagyobb és precízebb űrtávcsövek: Kepler, Hubble és most vár fellövésre a James Webb űrtávcső, amely 4500 millió dollárba került. Tény viszont, hogy eddig semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy létezne más civilizáció és arra sem, hogy járt valaha is idegen lény a bolygón. Az UFO-hívők, a 51-es körzet szektája, vagy a simán csak szélhámosok persze mást vallanak, ám a tudomány csak a számoknak hihet. Az utóbbiak azt sugallják, hogy akkora a Tér, az Univerzum, hogy lehetséges idegen jelet befogni. Akár holnap, vagy 100 év múlva, netán 10 ezer évvel később. Feltéve, hogy lesz még akkor emberiség.

 

comments powered by Disqus
Van még itt cikk a témában:
Twitter megosztás Google+ megosztás