A napokban adták hírül, hogy a „szomszédból", 500 millió fényévnyi távolságból szabályosan ismétlődő rádiójelek (FRB) érkeznek. Érthetően sokak figyelmét felkeltette az információ, hiszen a földi lét egyik, ha nem a legfontosabb alapkérdése: egyedül vagyunk, vagy sem az Univerzumban?
Talán még emlékezünk a szirupos végű, de középtájon jól nézhető hollywoodi produkcióra a remek Jodie Fosterrel, amely a Kapcsolat címet viselte. A sci-fi kulcsjelenetében a csillagásznő éppen bóbiskol, amikor az űr zajait figyelő rádiótávcső szabályos bip-bip ismétlődő jeleket fog be. Méghozzá képjeleket, amik aztán össze is állnak: Adolf Hitlerré. A távoli civilizáció ezt lőtte vissza barátkozásul, mivel ezt a jelet vette elsőként tőlünk. Ez utóbbi annyiban helyálló, hogy a világon az első televíziós jeleket (élőadást) az 1938-as berlini olimpiáról sugározták, amin persze ott volt a főnáci is.
A mostani történet nem sci-fi, hanem egy tudományos esemény. Rádiókitörések eddig is voltak, eddig is észleltük ezeket és elméletek is születtek. Például, hogy a fekete lyukba omló anyagtömeg okozza a jelenséget. Vagy egy pulzár viselkedik így. Most viszont lehet, másról van szó, mivel a jelek 16 naponta rendszerré állnak össze, vagyis van bennük logika. Akár az is lehet, hogy egy „jeladóról" van szó, amit egy nagy test takar, ezért a ciklikusság. De benne van a pakliban egy eleddig számunkra ismeretlen fizikai jelenség is.
Mindezt a tudósok dolga kideríteni. Az viszont tény, hogy az emberiséget kezdettől izgatja az űr, az meg főleg, hogy egyedül vagyunk a Világegyetemben, vagy sem. Aki kicsit is jártas a témában az tudja, hogy különféle, nagy közösséget is bevonó megfigyelési programok léteznek. Ezek egyik a SETI, a földönkívüli intelligencia keresése. Carl Sagan csillagász volt az úttörője a kutatásoknak, tömegeket ért el a televízió révén eszméivel. A SETI számítógépes hálózatához ma már civilek is kapcsolódhatnak, az űr és a rádiótávcsövek adathalmazait letölthetik, elemezhetik. Eddig eredmény nélkül.
De mégis milyen esélye lehet annak, hogy nem vagyunk a világűr magányosai, hogy az élet nem kivételes, egyszeri és megismételhetetlen jelenség? Az Univerzum elméletileg végtelen, így végtelen számú Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis jellemzi. Csak a mi Tejútrendszerünkben 100 milliárd bolygó és 100-400 milliárd csillag található. A Tejúton a fény 100 ezer év alatt ér át, mi az egyik spirálkar közepén vagyunk. A 100 milliárd bolygóból 10 milliárd lehet földszerű, azaz exo-bolygó. Ha tovább szűkítjük, akkor is több százmilliós esélye van annak, hogy a Naprendszerhez hasonló formációra bukkanunk. És ha a központ csillag, a nap körül bolygók keringnek és ha van víz, akkor... Akkor a matematikai logika szerint sok millió hozzánk hasonló civilizáció létezhet.
De miért nem tudunk egymásról? Mert a távolság nagy úr. Öt-tíz fényév nem tűnik soknak a 100 ezerhez képest, de mégis. Ha fénysebességű űrhajónk lenne, ami nem lehetséges - lásd Einstein elmélete - de ha mégis, akkor sem lenne értelme. Mert előállna az idő paradoxon: a 30 éves űrhajós egy ilyen rakétán ugyan csak 42 évesen érkezne a 12 fényévnyire lévő Tau Cetire, ahol értelmes életet sejtünk, de a fénysebesség miatt a Földön több tízezer év telne el. Vagyis ez a vállalkozás eleve értelmetlen. Elméleti fizikusok, csillagászok ezért új elméleteket dolgoztak és dolgoznak ki, ezek közül a legismertebb a féreglyuk, ami az említett filmben is felbukkan.
Az intelligensebb – és gazdagabb – kormányok jelentős összegeket áldoznak az űrkutatásra. Felismerve, hogy ettől az emberi lét függ (ha addig a klímaváltozás nem tesz kötelet a civilizációnk nyakára). Ezért is készülhetnek mind nagyobb és precízebb űrtávcsövek: Kepler, Hubble és most vár fellövésre a James Webb űrtávcső, amely 4500 millió dollárba került. Tény viszont, hogy eddig semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy létezne más civilizáció és arra sem, hogy járt valaha is idegen lény a bolygón. Az UFO-hívők, a 51-es körzet szektája, vagy a simán csak szélhámosok persze mást vallanak, ám a tudomány csak a számoknak hihet. Az utóbbiak azt sugallják, hogy akkora a Tér, az Univerzum, hogy lehetséges idegen jelet befogni. Akár holnap, vagy 100 év múlva, netán 10 ezer évvel később. Feltéve, hogy lesz még akkor emberiség.
Szólj hozzá!
Kisgyermekeknek szánt játékokat, USB-töltőket és nyakláncokat vizsgáltak meg.
2017 óta alelnöke volt a szervezetnek.
Az épületben kikapcsolták a gázt, az egyik korábbi bérlő halmozott fel komoly tartozást.
A Révai és a Kazinczy ismét a legjobb magyar iskolák között van – az önkormányzat sem hagyja magára az intézményeket.
2031. január 31-ig kapott mandátumot a régi-új direktor.
Anyagi gondjai vannak a focicsapatnak. Nemény András azt mondta, az önkormányzat nem fog tudni plusz pénz adni a klubnak.
Egy alkalommal azzal is megfenyegette a nőt, hogy rágyújtja a házat és leüti.
Dobrev Klára megszólaltatta a Szőlő utcai intézet volt dolgozóját.
Akár már pénteken dönthet róla az illetékes bizottság, hogy pénzt különít el a kopóréteg cseréjére.
A 2 millió forintos költséget a Falco fizette ki.
De aztán kiderült, hogy kamuzott.
Az azonban egyelőre még titok, hogy hova kerül és mekkora lesz.
A párt igazgatója a szombathelyi jelöltbemutatón beszélt erről.
Több mint 3 millió forintot osztanak szét a „kezdeményezések kerete” terhére.
Pintér Bence szerint le vagyunk maradva más nagyvárosokhoz képest – a Zechmeister-terv a szociális szféra és az oktatási intézmények megerősítését is célozza.
Elindult az őszi zöldhulladék szezon Győrben – 100 kilogrammig díjmentesen lehet leadni a fásszárú hulladékot.
Az akut légúti tünetekkel járó megbetegedések számának emelkedése az indok.