Bár legtöbbször csak a budapesti nagykörút bringasávjáról esett szó itthon, a helyzet az, hogy a járvány alatt nem csak Magyarországon, de szerte a világon tért hódított a kerékpározás, amire az önkormányzatok a legtöbb helyen úgy reagáltak, hogy először időlegesen, a legtöbb helyen pedig már permanensen gyalogos- és kerékpárosbaráttá tettek számos utcát az autók és a parkolóhelyek rovására – derül ki a Guardian összefoglalójából.
Fotó: Pixabay
A hollandiai Rotterdamban például engedélyezték a kávézóknak, éttermeknek, és kocsmáknak, hogy elfoglalják az üzletük előtt lévő parkolóhelyeket, amelyekre vagy ők maguk, de akár a város is kiépít teraszt – eddig ezer ilyet telepítettek a városban. A kalifornai Oaklandben számos utcát ún. „lassú utcává” alakítottak, és hasonló kezdeményezés indult el Londonban, vagy éppen Milánóban is.
A legradikálisabb példa talán Párizs, ahol Anne Hidalgo polgármester szeptemberben bejelentette, hogy megtartják a járvány alatt ideiglenesen kijelölt 50 kilométernyi kerékpárutat.
Mivel hétfő délután a győri polgármester, Dézsi Csaba András a városi parkolásról tárgyal, valamint már többször példálózott Párizzsal, és azzal is, hogy Párizs milyen merés zhely, talán Győr szempontjából is érdekes lehet az irány, amely felé a francia főváros halad.
A távlati terv ugyanis az, hogy a francia főváros még közelebb hozzák Európa kerékpáros fővárosaihoz (AMszterdam, Koppenhága, Berlin), és 650 kilométernyi kerékpárutat építsenek ki az utcafelszíni parkolók 72 százalékának megszüntetésével. A korábban nagyon forgalmas, Concorde teret a Bastille térrel összekötő Rue de Rivoliról pedig egy az egyben kitiltották az autókat.
Úgy tűnik tehát, hogy a világ tőlünk nyugatra a járvány hatására egyre kevésbé abba az irányba megy, hogy épüljön minél több felszíni parkoló, parkolólemez és parkolóház, amitől csak még több lesz az autó és még nagyobb a dugó, hanem inkább abba az irányba, hogy minél biztonságosabban, könnyebben lehessen kerékpárral, tömegközlekedéssel és gyalogosan közlekedni.
