A DK-közeli IDEA Intézet november végén, december elején készített reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az adatok szerint az ügy kirobbanásának pillanatában és az első reakciók idején, a botrány (még) nem rengette meg a Fidesz-szavazókat, hiszen az előző hónaphoz képest a kormánypárt támogatottsága nem változott, 32 százalék a teljes választókorú népességen belül, míg a biztos szavazó pártot választók körében elhanyagolható módon 48-ról 47 százalékra csökkent.
A kormányzópártok támogatottságában a biztos szavazó pártot választók körében 1 százalékpontnyi, azaz statisztikai értelemben elhanyagolható változás történt. Az a mostani adatokból ugyanakkor nem következik, hogy a botránynak ne lehetne közép-, illetve hosszú távon elbizonytalanító hatása.
A mérés pillanatában a Szájer-ügy még frissnek tekinthető, a következményeket elsősorban közép- és hosszú távon érdemes vizsgálni – írták.
Az ellenzéki térfélen a legtámogatottabb párt továbbra is a Demokratikus Koalíció, amelynek a választókorú népességen belül 11, míg a biztos szavazó pártot választóknál 17 százalék a támogatottsága.
A DK-t a Momentum és a Jobbik követi, támogatottságuk a teljes népességen belül 7–7 százalék, az MSZP továbbra is 5 százalékon áll.
Az LMP és a Párbeszéd, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Mint írják, a hónap újdonsága, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a P együttes támogatottsága immár a biztos szavazó pártot választók körében is magasabb, mint a Fidesz–KDNP-é (48 vs 47%).
Elvesztené szavazói felét a Jobbik, ha külön indulna
Ha a Jobbik önálló listát indítana a közös ellenzéki listával szemben, akkor az adatfelvétel idején szavazóinak relatív többsége, 49 százaléka mindenképpen a közös listára szavazna. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt szavazóinak döntő többsége, 61 százaléka önálló lista-párti, míg a közös ellenzéki listát egynegyedük támogatja.