Hogy lehet, hogy mindenki győzött az EU-csúcson?

Pintér Bence 2020-07-23 14:02:00
Ha a győzelmi jelentéseket olvassuk, akkor úgy tűnik, hogy mindenki győzött az EU-csúcson, miközben mindenki eltérő célokkal ment el Brüsszelbe. Hogy lehet igaz egyszerre az, hogy Orbán győzött, és az, hogy nem? Egyáltalán: mit csinálnak egy ilyen EU-csúcson? Elmagyarázzuk!

Kétéves az Ugytudjuk.hu, hogy megajándékozhassunk, olvasd el figyelmesen a cikket! 

Brüsszelben jártak a hét elején Európa országainak állam- és/vagy kormányfői, hogy az Európai Tanács szokás szerint maratonira nyúló tanácskozásán, ami most éppen az EU-s költségvetésről szólt, eljátsszák a szokásos pantomimjüket.

Ez a következőképpen néz ki nagyjából minden egyes alkalommal

Van egy ügy vagy válság, amelyről nagyon gyorsan meg kéne egyezni, de az ügyben jelentősen eltér az EU keleti és nyugati, déli és északi államainak álláspontja, ami normális dolog, hiszen a szegényebb államok több és könnyebben elkölthető pénzt, a gazdagabbak nagyobb pénzügyi-gazdasági fegyelmet szeretnének érvényesíteni, vagy valamiféle ideológiai kérdés mentén tagolódnak az államok.

Az ügyben általában már van valami terv, amiről jó esetben nagy vonalakban megegyezett az EU két legerősebb állama, Németország és Franciaország, vagy ha nem tudtak megegyezni, akkor mindkét fél gyűjtött a maga álláspontja köré megfelelő számú szövetségest.

Ezután mindenki Brüsszelbe repül, előtte otthon elmondja, hogy márpedig ő ezt és ezt szeretné elérni, és ha ezt nem sikerül neki, akkor ilyen és olyan irgumburgum és hurrdurr fog következni.

Brüsszelben két- és többoldalú személyes találkozókat tartanak a felek az előzetesen már ismert álláspontok alapján. A találkozók valódi tartalmából a publikum utólag egysoros Twitter-bejegyzésekből és a Politico.eu nevű EU-politikai szakportál értesüléseiből tájékozódik, de sosem tudja meg, hogy miről beszélgettek valójában.

A tárgyalások mindig elhúzódnak, tárgyalóból tárgyalóba mennek az egyre fáradtabb vezetők, gyűlnek az engedmények, alakul a megállapodás. Hírek jönnek arról, hogy valaki borította az asztalt, biztos nem fog belemenni ebbe vagy abba a dologba, akkor őt újabb személyes találkozókon győzködi a többi állam- és/vagy kormányfő és az Európai Tanács meg az Európai Bizottság elnöke.

Végül megszületik a megállapodás, ami nagyjából ugyanaz, amit a német kancellár és a francia elnök egyébként előre letárgyalt, de mindenféle engedményekkel, amit aztán minden hazaérkező állam- és/vagy kormányfő győzelemként tud eladni a választói felé. Az Európai Parlament – az EU egyetlen közvetlenül, demokratikusan választott szerve – általában elégedetlen az eredménnyel, nekik a nemzetállami vezetők csúcsának folyásába nincs sok beleszólásuk.

Jó, de akkor most győzött Orbán, vagy nem?

A dolog lényege az, hogy mindenki győzzön, vagy dobjanak neki vagy olyan csontot, amit otthon győzelemként tud eladni, vagy annyira elsikáljanak vitás dolgokat a végső megállapodásban, hogy az adott ország megnyugodhasson. Mutassuk be ezt egy példán.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök legfőbb célja az volt, hogy a mostani megállapodásba ne kerüljön bele jogállamisági feltétel, magyarul hogy a Fidesz hazai egyeduralmának építésébe ne zavarjanak bele azzal, hogy mindenféle demokráciaféltő nyugati politikusok esetleg azt mondják, hogy mindezt nem akarják EU-s adófizetők pénzével finanszírozni, és még jogi eszközük is van, hogy ezt az EU-s intézményrendszeren keresztülvigyék.

A miniszterelnök ebben a tekintetben el is bukott, meg nem is: a jogállami feltétel bekerült, de úgy van kitalálva, hogy valójában továbbra is rendkívül nehéz lesz alkalmazni egy-egy tagállammal szemben – ahogy az Bakó Bea elemzéséből remekül kiderül.

Ezt Orbán normális viszonyok között nem tudna győzelmet varázsolni – hiszen tényszerűen bekerült a jogállamisági feltétel –, valójában azonban a Fidesz hírharsonáin keresztül manapság bármit lehet üvöltözni, a tábornak az lesz az igazság; a való világban pedig Orbán Viktor megnyugodhat, hiszen ha az aljára megyünk a dolgoknak, akkor várhatóan soha nem fogják a jogállamisági mechanizmussal elmarasztalni.

És miközben a magyar sajtó nagyobbik része és a magyar ellenzék egésze azzal van elfoglalva, hogy Orbán Viktor propagandájával vívjon harcot, aközben nem beszélünk arról, hogy mi is történt az EU-csúcson, ami tényleg érdekes: például az, hogy az EU országai még sosem vettek fel közösen ekkora kölcsönt, amiből most a koronavírusos segélyalapot finanszírozzák.

De akkor nem ment meg minket az EU?

A rövid válasz: nem. Mint azt már a sokadik alkalommal láthatjuk, a magyarországi demokrácia leépülése Orbán Viktor egyeduralma nem olyan téma, ami valójában megmozgatná az európai politika fogaskerekeit.

Ennek az az oka – mint azt Techet Péter az Azonnalin ismét levezette –, hogy Magyarország Németország gyarmata, és Németország nagyon meg van elégedve azzal, amit Orbán csinál. Persze a felszínen nem, meg van aggódás a jogállamiság miatt, de a német gazdaságnak nagyon jó, hogy Magyarországon a német multik minden lehetséges támogatást megkapnak, az ország pedig szolgáltatja a német szempontból olcsó munkaerőt az autógyáraknak.

Itt az ideje, hogy az ellenzéki oldalon mindenki elengedje azt a hagymázas álmot, hogy Orbán Viktort majd nem ők, vagy az általuk preferált politikusok, hanem az EU, meg a nyugati demokrácia fogja valaha is megállítani. A Fidesz pártcsaládja, Európai Néppárt már több körben is jelezte, hogy nem hajlandó a Fideszt megregulázni saját elvei mentén sem; az EU-s politikumnak pedig jóval égetőbb kérdései vannak annál, minthogy a keleti végeken mennyi aprópénzt raknak zsebre politikai maffiózók.

A következő EU-csúcson…

A nehezén egyébként túl vagyunk Európában: a tavalyi választás után nagy nehezen felállt az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, kiosztották a különféle pozíciókat, mostegaz új, hét évre szóló költségvetés és a koronavírus-segélycsomag.

Hacsak a gazdasági válság nem mélyíti el valamelyik euró-övezeti ország helyzetét úgy, mint 2015-ben Görögországét, vagy nem durran be megint a menekültválság, akkor

a következő időszakban talán lesz kicsi nyugi az európai fronton.

Valami oda nem illőt olvastál a cikkben? Ez csakis EZÉRT lehetett.

Szólj hozzá!

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.