1989 november 9-én a keletnémet kommunista párt egyik vezetője, Günter Schabowski nyugati újságírók előtt egy pillanatra kiesett szerepéből. Azt találta mondani, hogy a későbbre tervezett szabad utazás azonnal életbe lép. Pár perc múlva hatalmas tömegek indultak meg Nyugat-Berlin felé, a fal irányába, gyorsan előkerültek a csákányok is.
A többi történelem: a nap folyamán több százezer (!) ember torlódott fel a masszív falnál, felmásztak a tetejére, miközben a fegyveres határőrök mindezt tétlenül szemlélték. Majd ők is átmásztak Nyugat-Berlinbe, a szabad világba... Csákányokat hoztak, markológépek is előkerültek és a fal egyre több ponton omlott össze. Az Európát kettéosztó, gyalázatos emlékű szimbólum napok alatt semmivé lett. Mára turista látványosság.
De mi volt az előzmény? A második világháború után, a négyhatalmi megállapodás értelmében nem csak az ország szakadt ketté, hanem a fővárosa, Berlin is. A nyugati rész angol, amerikai és francia ellenőrzés alá került, a keleti pedig a szovjetek zónája lett. Megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK – DDR), a szocialista állam vezetője Walter Ulbricht főtitkár lett. Nem volt sikeres az indulás és a folytatás sem. Mert 1949-1961 között csaknem 3 millió NDK-s állampolgár döntött úgy, hogy inkább NSZK-s, (Német Szövetségi Köztársaság) vagyis nyugati lesz. Voltak olyan hónapok, hogy 30 ezernél is többen disszidáltak Kelet-Berlinből a nyugati szektorba. A szakképzett munkaerő gyakorlatilag távozott, az ipar fejlődése leállt.
Egyre romlott a közhangulat, bár propaganda fényes jövőről szónokolt. Végül 1961 nyarán a kommunista vezetés – Moszkva bólintásával – kiadta a parancsot: épüljön fel a fal a városban. 15 ezer katona és népi milicista zárta le az utakat, tereket, benyílókat. Pár óra alatt családok ezrei szakadtak szét. Sokan haza sem tudtak menni a nyugati szektorból, az átjárás megszűnt. A drótot rövidesen masszív betonelemek követték, géppuskafészkeket telepítettek, katonák járőröztek. A város sokkot kapott, a hidegháború a csúcsára ért. Mégis, sokan próbálkoztak a meneküléssel és sokan haltak ebbe bele.
A Checkpoint Charlie elnevezésű átkelőnél történt egy olyan tragikus eset, amely megrázta a világot. Egy fiatal menekülni próbált a nyugati szektorba, de meglőtték. A senkiföldjére esett vissza. Ötven percen át haldoklott, nem mert érte menni senki. Az amerikaiak sem, mivel érvényes tűzparancs volt életben a fal mindkét oldalán. A fiatal meghalt, a világ megdöbbent, J. F. Kennedy USA elnök ekkor mondta a falnál: - Én is berlini vagyok.
A fal végül leomlott, köszönhetően a magyaroknak is. Mivel mi voltunk azok 1989-ben, akik elsőként engedtük ki nyugatra a nálunk tartózkodó, mintegy 200 ezer keletnémet „turistát". Kohl kancellár vezetésével létrejött az egységes állam, de a két országrész közti különbségek megmaradtak. Senki sem sírja vissza a falat, de arra még várni kell, hogy a „wessiket" (nyugatiak) az „ossiktól" elválasztó lelki falak is leomoljanak.
Szólj hozzá!
A MOL-lal ugyan nem szakít, de lassítana az üzletember.
Ingoványos talajra tévedt a kormány: vallásetika vs. lombikprogram.
Pintér Bence szerint jobban jár a város „ha erre megy a győriek pénze, mint a fideszes politikusok zsebébe a Zsebbenjó programon vagy rezsitámogatásokon keresztül."
Az alpolgármester szerint romlik a belváros állapota, ezért több területen is beavatkozásra készül a városvezetés.
Advent második hetében megjön a Mikulás, a Vacogó Angyalok sőt, még a punkok is.
Liciten értékesítették az ingatlant.
Az utóbbi évtizedben a mesterséges intelligencia lassan, de szinte az élet minden területére beszivárgott.
A Kft. 7 millió forintos árbevételt, és 98 és fél millió forintos támogatást könyvelt el.
Hát hogy tudják meg így a gyerekek, hogy mire készül Brüsszel?!
Itt az év végi nagy szombathelyi programajánló. Mutatjuk a városi Szilveszter minden részletét is.
A városvezetés azt ígéri, hogy a felvetett problémákat ütemezetten beépítik a döntéshozatalba.
A Győr-Szol Zrt. szerint egyszerűbb és gyorsabb lesz az ellenőrzés, de több fontos szabályváltozásra is érdemes figyelniük az autósoknak.
Az EESZI és a Széchenyi Egyetem idei adventi rendezvényén majd’ kétszáz rászoruló és fogyatékkal élő vett részt.
A TISZA elnöke azt állítja: a budapesti ítélőtábla döntése bizonyítja, hogy a Fidesz médiája rendszeresen valótlanságokat terjeszt a pártról.
A település nagyra nyitotta a kassza ajtaját. A letelepedési díj után most itt vannak az újabb sarcok.
Csak bízni tudunk benne, hogy nem Nagy Márton varázsgömjéből jósolt.
A Hegyeshalom felé vezető oldalon már 8 km-es a torlódás.