1989 november 9-én a keletnémet kommunista párt egyik vezetője, Günter Schabowski nyugati újságírók előtt egy pillanatra kiesett szerepéből. Azt találta mondani, hogy a későbbre tervezett szabad utazás azonnal életbe lép. Pár perc múlva hatalmas tömegek indultak meg Nyugat-Berlin felé, a fal irányába, gyorsan előkerültek a csákányok is.
A többi történelem: a nap folyamán több százezer (!) ember torlódott fel a masszív falnál, felmásztak a tetejére, miközben a fegyveres határőrök mindezt tétlenül szemlélték. Majd ők is átmásztak Nyugat-Berlinbe, a szabad világba... Csákányokat hoztak, markológépek is előkerültek és a fal egyre több ponton omlott össze. Az Európát kettéosztó, gyalázatos emlékű szimbólum napok alatt semmivé lett. Mára turista látványosság.
De mi volt az előzmény? A második világháború után, a négyhatalmi megállapodás értelmében nem csak az ország szakadt ketté, hanem a fővárosa, Berlin is. A nyugati rész angol, amerikai és francia ellenőrzés alá került, a keleti pedig a szovjetek zónája lett. Megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK – DDR), a szocialista állam vezetője Walter Ulbricht főtitkár lett. Nem volt sikeres az indulás és a folytatás sem. Mert 1949-1961 között csaknem 3 millió NDK-s állampolgár döntött úgy, hogy inkább NSZK-s, (Német Szövetségi Köztársaság) vagyis nyugati lesz. Voltak olyan hónapok, hogy 30 ezernél is többen disszidáltak Kelet-Berlinből a nyugati szektorba. A szakképzett munkaerő gyakorlatilag távozott, az ipar fejlődése leállt.
Egyre romlott a közhangulat, bár propaganda fényes jövőről szónokolt. Végül 1961 nyarán a kommunista vezetés – Moszkva bólintásával – kiadta a parancsot: épüljön fel a fal a városban. 15 ezer katona és népi milicista zárta le az utakat, tereket, benyílókat. Pár óra alatt családok ezrei szakadtak szét. Sokan haza sem tudtak menni a nyugati szektorból, az átjárás megszűnt. A drótot rövidesen masszív betonelemek követték, géppuskafészkeket telepítettek, katonák járőröztek. A város sokkot kapott, a hidegháború a csúcsára ért. Mégis, sokan próbálkoztak a meneküléssel és sokan haltak ebbe bele.
A Checkpoint Charlie elnevezésű átkelőnél történt egy olyan tragikus eset, amely megrázta a világot. Egy fiatal menekülni próbált a nyugati szektorba, de meglőtték. A senkiföldjére esett vissza. Ötven percen át haldoklott, nem mert érte menni senki. Az amerikaiak sem, mivel érvényes tűzparancs volt életben a fal mindkét oldalán. A fiatal meghalt, a világ megdöbbent, J. F. Kennedy USA elnök ekkor mondta a falnál: - Én is berlini vagyok.
A fal végül leomlott, köszönhetően a magyaroknak is. Mivel mi voltunk azok 1989-ben, akik elsőként engedtük ki nyugatra a nálunk tartózkodó, mintegy 200 ezer keletnémet „turistát". Kohl kancellár vezetésével létrejött az egységes állam, de a két országrész közti különbségek megmaradtak. Senki sem sírja vissza a falat, de arra még várni kell, hogy a „wessiket" (nyugatiak) az „ossiktól" elválasztó lelki falak is leomoljanak.
Szólj hozzá!
A rohanó hétköznapokban sokszor elfelejtjük, hogy a bőrápolás sokkal több, mint pusztán szépségápolás.
Július 1-től kezdi meg munkáját az új vezérigazgató.
Légvár, kisvasút, dodgem, és még sok minden más.
Balesethez és vihar következtében kilenc fakidőléshez riasztották a Vas vármegyei tűzoltókat tegnap.
Van esély az előrelépésre.
A Fidesz deklarálta: az elvonás jó!
A fenntartó kétségbe van esve.
Antal Imre visszavonta előterjesztését.
A napelemes rendszerek egyre népszerűbbek Magyarországon, hiszen a környezetkímélő hatásuk mellett hosszú távon jelentős megtakarítást biztosítanak.
Antal Imre jegyzi a formabontó ötletet.
Szerinte van rá esély, hogy a pénteki közgyűlésen megválasztják Balog-Farkas Renátát.
A késések fokozatosan csökkennek, a menetrend a győri fővonalon délután állhat helyre.
Hiába a precíz technológia, ha a telepítés során hibák csúsznak a kivitelezésbe.
A tyúkudvar kerítése volt a rejtekhely.
Míg régebben a hajnalig tartó, egynapos ceremóniák voltak jellemzőek, addig ma már sokkal gyakrabban szerveznek kétnapos esküvőket. Hogy ennek mi az oka? Tarts velünk, és eláruljuk!
