1989 november 9-én a keletnémet kommunista párt egyik vezetője, Günter Schabowski nyugati újságírók előtt egy pillanatra kiesett szerepéből. Azt találta mondani, hogy a későbbre tervezett szabad utazás azonnal életbe lép. Pár perc múlva hatalmas tömegek indultak meg Nyugat-Berlin felé, a fal irányába, gyorsan előkerültek a csákányok is.
A többi történelem: a nap folyamán több százezer (!) ember torlódott fel a masszív falnál, felmásztak a tetejére, miközben a fegyveres határőrök mindezt tétlenül szemlélték. Majd ők is átmásztak Nyugat-Berlinbe, a szabad világba... Csákányokat hoztak, markológépek is előkerültek és a fal egyre több ponton omlott össze. Az Európát kettéosztó, gyalázatos emlékű szimbólum napok alatt semmivé lett. Mára turista látványosság.
De mi volt az előzmény? A második világháború után, a négyhatalmi megállapodás értelmében nem csak az ország szakadt ketté, hanem a fővárosa, Berlin is. A nyugati rész angol, amerikai és francia ellenőrzés alá került, a keleti pedig a szovjetek zónája lett. Megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK – DDR), a szocialista állam vezetője Walter Ulbricht főtitkár lett. Nem volt sikeres az indulás és a folytatás sem. Mert 1949-1961 között csaknem 3 millió NDK-s állampolgár döntött úgy, hogy inkább NSZK-s, (Német Szövetségi Köztársaság) vagyis nyugati lesz. Voltak olyan hónapok, hogy 30 ezernél is többen disszidáltak Kelet-Berlinből a nyugati szektorba. A szakképzett munkaerő gyakorlatilag távozott, az ipar fejlődése leállt.
Egyre romlott a közhangulat, bár propaganda fényes jövőről szónokolt. Végül 1961 nyarán a kommunista vezetés – Moszkva bólintásával – kiadta a parancsot: épüljön fel a fal a városban. 15 ezer katona és népi milicista zárta le az utakat, tereket, benyílókat. Pár óra alatt családok ezrei szakadtak szét. Sokan haza sem tudtak menni a nyugati szektorból, az átjárás megszűnt. A drótot rövidesen masszív betonelemek követték, géppuskafészkeket telepítettek, katonák járőröztek. A város sokkot kapott, a hidegháború a csúcsára ért. Mégis, sokan próbálkoztak a meneküléssel és sokan haltak ebbe bele.
A Checkpoint Charlie elnevezésű átkelőnél történt egy olyan tragikus eset, amely megrázta a világot. Egy fiatal menekülni próbált a nyugati szektorba, de meglőtték. A senkiföldjére esett vissza. Ötven percen át haldoklott, nem mert érte menni senki. Az amerikaiak sem, mivel érvényes tűzparancs volt életben a fal mindkét oldalán. A fiatal meghalt, a világ megdöbbent, J. F. Kennedy USA elnök ekkor mondta a falnál: - Én is berlini vagyok.
A fal végül leomlott, köszönhetően a magyaroknak is. Mivel mi voltunk azok 1989-ben, akik elsőként engedtük ki nyugatra a nálunk tartózkodó, mintegy 200 ezer keletnémet „turistát". Kohl kancellár vezetésével létrejött az egységes állam, de a két országrész közti különbségek megmaradtak. Senki sem sírja vissza a falat, de arra még várni kell, hogy a „wessiket" (nyugatiak) az „ossiktól" elválasztó lelki falak is leomoljanak.
Szólj hozzá!
Társadalmi egyeztetésen a támogatott lakáshitel szabályainak módosítása.
A sértett súlyos sérülést szenvedett, a vádlottat eltilthatják a vezetéstől.
Október 6-án a bátorság és a hűség előtt tisztelgünk.
A Révai -és a Kodály Zoltán úti parkolókat kell nélkülözni egy rövid ideig.
Több, mint 16 ezer felvétele volt a visszaeső bűnösnek, köztük olyanok is, amin erőszakot követnek el.
Az újabb bringabarát lépéssel egy kicsit zöldebb lehet a város.
Lesz ünnepi műsor, megemlékezés, koszorúzás, és forgalomkorlátozás.
Ezért ne rollerezz ittasan!
Régi motorosok, új arcok egyaránt vannak a fedélzeten.
Egy telefon miatt pattant ki a vita.
A TISZA Párt elnöke szerint az államtitkár magára hagyta a szombathelyieket.
Tavaly június óta dolgozik rajta Sárvár, hogy a tulajdonába kerüljön az épület.
A 3 milliárd 700 millió forintos beruházáshoz 560 millió forintot csap hozzá az állam.
8 milliárd 300 millió forintot költöttek el rá.
Az már korábban eldőlt, hogy a magyar bajnoki ezüstérmes a spanyol Zaragozával és a dán Bakken Bearsszel is összecsap.
Nagy István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a vidék versenyképességének fontosságát.
Személyivel és lakcímkártyával veheti át mindenki a saját településén.