Az 1989-ben elkezdődött és az 1990-es, őszi önkormányzati szabad választásokkal jogi értelemben lezáruló rendszerváltás sehol az országban nem járt forradalmi cselekményekkel. Szombathelyen sem, de a legmerészebb akcióra mégis itt került sor.
1990. február 22-én kis csoport gyülekezett a szombathelyi Március 15. téren, a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Lenin szobornál. Téglaporos, erősen koszos műanyagtekercset cipeltek, majd feltűnt egy nemzetszínű lobogó és egy hosszú alumínium létra is. Ami ezután bő 5 percben lezajlott, az mára történelem. A városban elsőként megalakult civil szervezet, az Éhen Gyula Kör (ÉHK) aktivistái letakarták a kommunista szimbólumot.

A korabeli újságokat lapozva, a különböző visszaemlékezéseket hallva és olvasva mozgalmas kép bontakozik ki előttünk arról a napról. Az egyesület elnöke akkor Kozma Gábor újságíró volt, aki Ádám Károly mérnököt váltotta. Utóbbi az akkor még tekintélyesnek számító Magyar Demokrata Fórum (MDF) városi elnöke volt. A Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) helyben Hankó Faragó Miklós ügyvéd irányította. Ekkorra vált meghatározóvá a Fidesz Kugler István vezette, főiskolás szárnya (ugyanis volt még egy városi Fidesz, az alkalmazotti, ezt Galavits Ferenc malomipari szakmunkás vezette). Az MSZMP erre az időre már szétesett, a létre jövő MSZP ismertebb személyiségei közé tartozott Ipkovich György ügyvéd.
A várost még a régi, tanácsi apparátus irányította Elek Tibor elnökkel az élen. A tanács hallani sem akart a Lenin szobor eltávolításáról. Ezért az ÉHK több levélben szólította fel őket, hogy lépjenek az ügyben, vagyis a szobor eltávolításában. Azt is közölték, ha a tanács továbbra is tétlen marad, akkor március 15-ig „teszünk valamit a szoborral". Mivel újabb nemleges válasz érkezett a TIT-be, ahol az egyesület működött, a köri tagság úgy döntött: február 22 lesz az a bizonyos nap.
A letakarás napja. Ekkor sorakoztak fel a téren a kör aktivistái. A feljegyzések szerint: Kozma Gábor elnök, Kovács Jenő elnök-helyettes, Gombás Endre szervező, Durst Dezső biztonsági szakértő, valamint Palkó István, Babos Sándor, Kolics Rezső, Várnai Valéria, Németh István és mások. A pártok nem képviseltették magukat. Egyes leírások szerint az MDF még ellenezte is az akciót és az SZDSZ is távol maradt. Ott volt viszont a sajtó, több fotós, tévés, nekik köszönhetően jól dokumentált lett az esemény. Az aktivistákat segítették a taxisok, cb-rádión forgalmazták a híreket. Ennek is betudhatóan az akció alatt és főleg utána folyamatosan érkeztek az emberek a térre, délután már kisebb tömeg verődött össze. A népvándorlás a következő napokban is tartott, mindenki látni akarta, hogy valóban letakarták-e a bolsevik vezért. Az eseményt aztán a nemzetközi sajtó is átvette.

Az ikonikus felvétel 1990-ből: Kozma Gábor zászlót lenget, Kovács Jenő Lenint fóliáz (Fotó: Gombás Endre)
De térjünk vissza arra az 5 percre. A Művelődési és Sportház (MSH) akkori igazgatója, Babos Sándor és munkatársa, Palkó István adta a „kincstári" létrát, Kovács Jenő és Németh István mászott fel a szoborra, majd betakarták a műalkotást és rögzítették a fóliát. Az akció ideje alatt a szobor tövében Kozma Gábor nemzetiszínű zászlót lengetett (ekkor készült az ikonikus fotó, amit több hírügynökség is átvett). A sűrűn cirkáló URH-s rendőrök nem avatkoztak közbe és amikor a lepel felkerült, alant felcsattant a taps. Fütty is elhangzott, utóbbi Leninnek címezve. Egyes visszaemlékezések szerint az aktivisták és a szimpatizánsok elénekelték a Himnuszt, majd távoztak a helyszínről.
Lényegében ez a látványos akció volt a helyi rendszerváltás „forradalmi" mozzanata, hasonlóra sem az országban, sem a keleti blokkban ekkor még nem került sor. Nem mindenki örült persze Lenin kigúnyolásának, a több ezer volt MSZMP-s tag még fel sem fogta, hogy valójában mi történik. Így utólag látható, hogy nem kis bátorság kellett az akcióhoz, így annak kockázata sem lehetett kicsi. Amint azt Kozma Gábor korábban egy interjúban kifejtette, „Voltak, akik azt üzenték, hogy a környező házak tetejére szovjet mesterlövészeket küldenek... Mások a munkásőrökkel fenyegettek. A valóban rossz azonban az volt, hogy a demokratikus pártok távol maradtak. Nem, nem féltünk, akkor már nem is lehetett megfogni a változásokat".

Ne sokkal az ÉHK-s akció után a városi tanács is döntésre jutott. Kiadták az engedélyt a szobor elbontására. Erre azonban csak később került sor, ráadásul este, sötétben. A Városgazdálkodási Vállalat Jászai utcai raktárba került Kisfaludi Strobl műve, amely szakértők szerint ebben a műfajban a legjobban sikerültek közé tartozott. Ide kerültek más kommunista szimbólumok is, így a MÁV épületének vörös csillaga, a rendőrség hasonló jelképe, Ságvári Endre szobra, Kun Béla portréja, hasonlók. A kortörténeti gyűjtemény azóta is porosodik. Egy időben felreppent a hír, hogy 1 millió forintért (ma 10-et érne...) megvenné egy unatkozó amerikai milliomos, majd egy német és így tovább. De minden maradt a régiben.
A 30 évvel ezelőtt történtek bár nem radikalizálták a szombathelyi közéletet, de érzékelhetően megmozgatták az addig kiváró, vagy inkább közömbös tömeget (másképp ugyan, de hasonló lélektani hatást ért el korábban a főtéri Gyurácz-beszéd). Az 1990. március 15-ei ünnepségre, az MMIK elé a vártnál sokkal többen mentek el és ebbe nagy valószínűséggel bele játszott az Éhen Gyula Kör akciója is.
Szólj hozzá!
Egy kicsit nagyobb tulajdonos lesz a kistulajdonos.
A miniszterelnök 133 nappal a kormány megalakulása után az Országgyűlésben beszélt az eddigi intézkedésekről, az uniós forrásokról és az ellenzék korábbi vádjairól.
A Nyitott Piacok Napján ezúttal nemcsak bevásárolni lehetett: a jótékonysági főzés bevételével a vakok és gyengénlátók megyei egyesületét támogatták.
A Greenpeace Magyarország bejelentése után azonnal hatósági vizsgálat indult.
20 tonnás kamiont is húznak majd, kötélen.
A 82-es új győri bevezetőjét már 2024-ben át akarták adni, az északnyugati elkerülő továbbra is csak előkészítés alatt áll, és a 81-es főút fejlesztése is régóta napirenden van.
A vád szerint a férfi életveszélyes sérüléseket okozott a mozgásképtelen gyermeknek, majd azt állította, hogy útközben megtámadták őket.
Akár 100 ezer forintos utalványt is érhet egy jól elkapott pillanat, a pályaműveket október 18-ig várják.
A diplomáciai poszt további sorsa miatt a Magyar Közlönyt kell figyelnünk.
A mai világban egyre inkább szükségünk van arra, hogy otthonunkat és egyéb ingatlanjainkat nagyobb biztonságban tudjuk.
A volt miniszterelnök még mindig Brüsszelről, külföldi titkosszolgálatokról, és a Soros-hálózatról regélt – arról már jóval kevesebb szó esett, hogy neki személyesen mi köze volt a Fidesz földrengésszerű vereségéhez.
A Baross út és a Szent István út kereszteződésében már a nyeregből sem kell leszállni a pirosnál, szeptember 22-ig pedig több programmal várják a győrieket.
A kormány szerint a 35 évre kötött szerződés több mint 23 ezer milliárd forintot érint, az állam pedig lényegesen olcsóbban tudná működtetni az autópályákat.
Az utalványokat jövő március közepéig lehet majd felhasználni.
Picasso-grafikák, színház, családi sportprogramok, hajózás és különleges városi séták is várják a győrieket szeptember 18. és 20. között.
Egyre több üzletben, rendezvényen és szolgáltatásért már csak elektronikusan lehet fizetni.
A tölgyektől az énekesmadarakig, a holtfától az erdő talajának lakóiig sok mindenről mesél az új útvonal.
A fiatalkorú sofőr a vád szerint túl gyorsan hajtott bele egy veszélyes kanyarba, majd az árokban egy beton kandelábernek csapódott.
Kölcsönző, szerviz, kerékpártároló és e-bike-töltő is lesz a több mint 600 ezer eurós fejlesztésben.
