Az 1989-ben elkezdődött és az 1990-es, őszi önkormányzati szabad választásokkal jogi értelemben lezáruló rendszerváltás sehol az országban nem járt forradalmi cselekményekkel. Szombathelyen sem, de a legmerészebb akcióra mégis itt került sor.
1990. február 22-én kis csoport gyülekezett a szombathelyi Március 15. téren, a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Lenin szobornál. Téglaporos, erősen koszos műanyagtekercset cipeltek, majd feltűnt egy nemzetszínű lobogó és egy hosszú alumínium létra is. Ami ezután bő 5 percben lezajlott, az mára történelem. A városban elsőként megalakult civil szervezet, az Éhen Gyula Kör (ÉHK) aktivistái letakarták a kommunista szimbólumot.
A korabeli újságokat lapozva, a különböző visszaemlékezéseket hallva és olvasva mozgalmas kép bontakozik ki előttünk arról a napról. Az egyesület elnöke akkor Kozma Gábor újságíró volt, aki Ádám Károly mérnököt váltotta. Utóbbi az akkor még tekintélyesnek számító Magyar Demokrata Fórum (MDF) városi elnöke volt. A Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) helyben Hankó Faragó Miklós ügyvéd irányította. Ekkorra vált meghatározóvá a Fidesz Kugler István vezette, főiskolás szárnya (ugyanis volt még egy városi Fidesz, az alkalmazotti, ezt Galavits Ferenc malomipari szakmunkás vezette). Az MSZMP erre az időre már szétesett, a létre jövő MSZP ismertebb személyiségei közé tartozott Ipkovich György ügyvéd.
A várost még a régi, tanácsi apparátus irányította Elek Tibor elnökkel az élen. A tanács hallani sem akart a Lenin szobor eltávolításáról. Ezért az ÉHK több levélben szólította fel őket, hogy lépjenek az ügyben, vagyis a szobor eltávolításában. Azt is közölték, ha a tanács továbbra is tétlen marad, akkor március 15-ig „teszünk valamit a szoborral". Mivel újabb nemleges válasz érkezett a TIT-be, ahol az egyesület működött, a köri tagság úgy döntött: február 22 lesz az a bizonyos nap.
A letakarás napja. Ekkor sorakoztak fel a téren a kör aktivistái. A feljegyzések szerint: Kozma Gábor elnök, Kovács Jenő elnök-helyettes, Gombás Endre szervező, Durst Dezső biztonsági szakértő, valamint Palkó István, Babos Sándor, Kolics Rezső, Várnai Valéria, Németh István és mások. A pártok nem képviseltették magukat. Egyes leírások szerint az MDF még ellenezte is az akciót és az SZDSZ is távol maradt. Ott volt viszont a sajtó, több fotós, tévés, nekik köszönhetően jól dokumentált lett az esemény. Az aktivistákat segítették a taxisok, cb-rádión forgalmazták a híreket. Ennek is betudhatóan az akció alatt és főleg utána folyamatosan érkeztek az emberek a térre, délután már kisebb tömeg verődött össze. A népvándorlás a következő napokban is tartott, mindenki látni akarta, hogy valóban letakarták-e a bolsevik vezért. Az eseményt aztán a nemzetközi sajtó is átvette.
Az ikonikus felvétel 1990-ből: Kozma Gábor zászlót lenget, Kovács Jenő Lenint fóliáz (Fotó: Gombás Endre)
De térjünk vissza arra az 5 percre. A Művelődési és Sportház (MSH) akkori igazgatója, Babos Sándor és munkatársa, Palkó István adta a „kincstári" létrát, Kovács Jenő és Németh István mászott fel a szoborra, majd betakarták a műalkotást és rögzítették a fóliát. Az akció ideje alatt a szobor tövében Kozma Gábor nemzetiszínű zászlót lengetett (ekkor készült az ikonikus fotó, amit több hírügynökség is átvett). A sűrűn cirkáló URH-s rendőrök nem avatkoztak közbe és amikor a lepel felkerült, alant felcsattant a taps. Fütty is elhangzott, utóbbi Leninnek címezve. Egyes visszaemlékezések szerint az aktivisták és a szimpatizánsok elénekelték a Himnuszt, majd távoztak a helyszínről.
Lényegében ez a látványos akció volt a helyi rendszerváltás „forradalmi" mozzanata, hasonlóra sem az országban, sem a keleti blokkban ekkor még nem került sor. Nem mindenki örült persze Lenin kigúnyolásának, a több ezer volt MSZMP-s tag még fel sem fogta, hogy valójában mi történik. Így utólag látható, hogy nem kis bátorság kellett az akcióhoz, így annak kockázata sem lehetett kicsi. Amint azt Kozma Gábor korábban egy interjúban kifejtette, „Voltak, akik azt üzenték, hogy a környező házak tetejére szovjet mesterlövészeket küldenek... Mások a munkásőrökkel fenyegettek. A valóban rossz azonban az volt, hogy a demokratikus pártok távol maradtak. Nem, nem féltünk, akkor már nem is lehetett megfogni a változásokat".
Ne sokkal az ÉHK-s akció után a városi tanács is döntésre jutott. Kiadták az engedélyt a szobor elbontására. Erre azonban csak később került sor, ráadásul este, sötétben. A Városgazdálkodási Vállalat Jászai utcai raktárba került Kisfaludi Strobl műve, amely szakértők szerint ebben a műfajban a legjobban sikerültek közé tartozott. Ide kerültek más kommunista szimbólumok is, így a MÁV épületének vörös csillaga, a rendőrség hasonló jelképe, Ságvári Endre szobra, Kun Béla portréja, hasonlók. A kortörténeti gyűjtemény azóta is porosodik. Egy időben felreppent a hír, hogy 1 millió forintért (ma 10-et érne...) megvenné egy unatkozó amerikai milliomos, majd egy német és így tovább. De minden maradt a régiben.
A 30 évvel ezelőtt történtek bár nem radikalizálták a szombathelyi közéletet, de érzékelhetően megmozgatták az addig kiváró, vagy inkább közömbös tömeget (másképp ugyan, de hasonló lélektani hatást ért el korábban a főtéri Gyurácz-beszéd). Az 1990. március 15-ei ünnepségre, az MMIK elé a vártnál sokkal többen mentek el és ebbe nagy valószínűséggel bele játszott az Éhen Gyula Kör akciója is.
Szólj hozzá!
A korszerű építészet egyik legérdekesebb újdonsága a dermesztett beton technológia.
Ötven arckép, melyeket a zene és annak interpretálása kapcsol össze: szeptember 18-tól a Richter Teremben.
Mind az öt jelölt nyolc igen szavazatot kapott a kilenctagú bizottságban.
A munkálatok miatt délelőtt sávlezárásra és torlódásra kell számítani, az új berendezés egyszerre akár 64 járművet is képes követni.
Az ivóvízvezeték-rekonstrukció miatt naponta 8 és 16 óra között akadozhat a szolgáltatás.
Szombathely volt parlamenti képviselőjét, nyugdíjba küldött alkotmánybírót egy pódiumbeszélgetésen hallgathatta a fideszes szűk elit.
Végrehajtandó börtönbüntetést kértek rá.
A több milliárd forint közpénzből felújított „Kis Hiltont” tehetségközponttá alakítanák – a Győri Tankerületi Tanács támogatta az indítványt, így a javaslat a kormány elé kerülhet.
Az egyik férfi mindkét lábát kirúgta, egy másikat pedig ököllel arcon ütött – garázdaság miatt emeltek vádat ellene.
Évelők, cserjék, ültetőközeg és fenyőmulcs is járt a „Közösen a zöldebb Győrért” pályázat nyerteseinek, akik vállalták, hogy az elültetett növényekről hosszú távon gondoskodnak.
Még az akciócsoportnak sem szabad bármit megtenni.
Ha meguntuk a falak színét, vagy egyszerűen csak frissítenénk egy helyiség hangulatán, érthető, hogy elsőként az újrafestés jut eszünkbe.
Akták, listák és egyéni történetek.
Decemberig összesen 20 ezer forintos kompenzációt ad a kormány, az intézkedés a miniszterelnök szerint csaknem egymillió jármű tulajdonosát érinti.
A végállomás a Szombathelyi Járási Ügyészség lett.
A TISZA választási győzelméhez vezető kampány egyik legfontosabb eszköze volt, hogy Magyar személyesen vitte el politikai üzeneteit az ország szinte minden szegletébe. Most kormányfőként tér vissza az utcai fórumokhoz.
A közúti forgalom növekedése miatt egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehetne jobban kihasználni Győr öt irányból elérhető vasúti hálózatát.
A gyerek biztonsága miatt indul autóval a szülő, de ha mindenki egészen az iskola kapujáig hajt, akkor éppen ott alakulhat ki a legveszélyesebb közlekedési helyzet.
Fesztivál-hegyek, rally verseny a városban és azon kívül, számtalan koncert és egyéb jóság várja a látogatókat.
A párt szerint a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény alapján választották ki a jelölteket.