Harminc éve tűnt el Lenin a szem elől Szombathelyen

ugytudjuk.hu 2020-02-21 08:46:00
Letakarták, kifütyülték, majd raktárba került.

Az 1989-ben elkezdődött és az 1990-es, őszi önkormányzati szabad választásokkal jogi értelemben lezáruló rendszerváltás sehol az országban nem járt forradalmi cselekményekkel. Szombathelyen sem, de a legmerészebb akcióra mégis itt került sor.

1990. február 22-én kis csoport gyülekezett a szombathelyi Március 15. téren, a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Lenin szobornál. Téglaporos, erősen koszos műanyagtekercset cipeltek, majd feltűnt egy nemzetszínű lobogó és egy hosszú alumínium létra is. Ami ezután bő 5 percben lezajlott, az mára történelem. A városban elsőként megalakult civil szervezet, az Éhen Gyula Kör (ÉHK) aktivistái letakarták a kommunista szimbólumot. 

A korabeli újságokat lapozva, a különböző visszaemlékezéseket hallva és olvasva mozgalmas kép bontakozik ki előttünk arról a napról. Az egyesület elnöke akkor Kozma Gábor újságíró volt, aki Ádám Károly mérnököt váltotta. Utóbbi az akkor még tekintélyesnek számító Magyar Demokrata Fórum (MDF) városi elnöke volt. A Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) helyben Hankó Faragó Miklós ügyvéd irányította. Ekkorra vált meghatározóvá a Fidesz Kugler István vezette, főiskolás szárnya (ugyanis volt még egy városi Fidesz, az alkalmazotti, ezt Galavits Ferenc malomipari szakmunkás vezette). Az MSZMP erre az időre már szétesett, a létre jövő MSZP ismertebb személyiségei közé tartozott Ipkovich György ügyvéd.

A várost még a régi, tanácsi apparátus irányította Elek Tibor elnökkel az élen. A tanács hallani sem akart a Lenin szobor eltávolításáról. Ezért az ÉHK több levélben szólította fel őket, hogy lépjenek az ügyben, vagyis a szobor eltávolításában. Azt is közölték, ha a tanács továbbra is tétlen marad, akkor március 15-ig „teszünk valamit a szoborral".  Mivel újabb nemleges válasz érkezett a TIT-be, ahol az egyesület működött, a köri tagság úgy döntött: február 22 lesz az a bizonyos nap.

A letakarás napja. Ekkor sorakoztak fel a téren a kör aktivistái. A feljegyzések szerint: Kozma Gábor elnök, Kovács Jenő elnök-helyettes, Gombás Endre szervező, Durst Dezső biztonsági szakértő, valamint Palkó István, Babos Sándor, Kolics Rezső, Várnai Valéria, Németh István és mások. A pártok nem képviseltették magukat. Egyes leírások szerint az MDF még ellenezte is az akciót és az SZDSZ is távol maradt. Ott volt viszont a sajtó, több fotós, tévés, nekik köszönhetően jól dokumentált lett az esemény. Az aktivistákat segítették a taxisok, cb-rádión forgalmazták a híreket. Ennek is betudhatóan az akció alatt és főleg utána folyamatosan érkeztek az emberek a térre, délután már kisebb tömeg verődött össze. A népvándorlás a következő napokban is tartott, mindenki látni akarta, hogy valóban letakarták-e a bolsevik vezért. Az eseményt aztán a nemzetközi sajtó is átvette.

Az ikonikus felvétel 1990-ből: Kozma Gábor zászlót lenget, Kovács Jenő Lenint fóliáz (Fotó: Gombás Endre)

De térjünk vissza arra az 5 percre. A Művelődési és Sportház (MSH) akkori igazgatója, Babos Sándor és munkatársa, Palkó István adta a „kincstári" létrát, Kovács Jenő és Németh István mászott fel a szoborra, majd betakarták a műalkotást és rögzítették a fóliát. Az akció ideje alatt a szobor tövében Kozma Gábor nemzetiszínű zászlót lengetett (ekkor készült az ikonikus fotó, amit több hírügynökség is átvett). A sűrűn cirkáló URH-s rendőrök nem avatkoztak közbe és amikor a lepel felkerült, alant felcsattant a taps. Fütty is elhangzott, utóbbi Leninnek címezve. Egyes visszaemlékezések szerint az aktivisták és a szimpatizánsok elénekelték a Himnuszt, majd távoztak a helyszínről.

Lényegében ez a látványos akció volt a helyi rendszerváltás „forradalmi" mozzanata, hasonlóra sem az országban, sem a keleti blokkban ekkor még nem került sor. Nem mindenki örült persze Lenin kigúnyolásának, a több ezer volt MSZMP-s tag még fel sem fogta, hogy valójában mi történik. Így utólag látható, hogy nem kis bátorság kellett az akcióhoz, így annak kockázata sem lehetett kicsi. Amint azt Kozma Gábor korábban egy interjúban kifejtette, „Voltak, akik azt üzenték, hogy a környező házak tetejére szovjet mesterlövészeket küldenek... Mások a munkásőrökkel fenyegettek. A valóban rossz azonban az volt, hogy a demokratikus pártok távol maradtak. Nem, nem féltünk, akkor már nem is lehetett megfogni a változásokat".

Ne sokkal az ÉHK-s akció után a városi tanács is döntésre jutott. Kiadták az engedélyt a szobor elbontására. Erre azonban csak később került sor, ráadásul este, sötétben. A Városgazdálkodási Vállalat Jászai utcai raktárba került Kisfaludi Strobl műve, amely szakértők szerint ebben a műfajban a legjobban sikerültek közé tartozott. Ide kerültek más kommunista szimbólumok is, így a MÁV épületének vörös csillaga, a rendőrség hasonló jelképe, Ságvári Endre szobra, Kun Béla portréja, hasonlók. A kortörténeti gyűjtemény azóta is porosodik. Egy időben felreppent a hír, hogy 1 millió forintért (ma 10-et érne...) megvenné egy unatkozó amerikai milliomos, majd egy német és így tovább. De minden maradt a régiben.

A 30 évvel ezelőtt történtek bár nem radikalizálták a szombathelyi közéletet, de érzékelhetően megmozgatták az addig kiváró, vagy inkább közömbös tömeget (másképp ugyan, de hasonló lélektani hatást ért el korábban a főtéri Gyurácz-beszéd). Az 1990. március 15-ei ünnepségre, az MMIK elé a vártnál sokkal többen mentek el és ebbe nagy valószínűséggel bele játszott az Éhen Gyula Kör akciója is.

Szólj hozzá!

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.

A legnagyobb hőségben is helyt áll a GYHG - a kánikulában is zavartalan a hulladékszállítás

A győri hulladékgazdálkodási társaság a rendkívüli meleg ellenére is biztosítja a folyamatos szolgáltatást, miközben dolgozói védelmére is kiemelt figyelmet fordít. 

100 lakást építenének az egykori kőszegi SOS gyermekfalu területén

A helyi önkormányzat támogatja a beruházást, ugyanakkor vannak még megoldásra váró feladatok.

Megverte anyját egy férfi a szombathelyi vasútállomás előtt

Apja próbálta csitítani az agresszív férfit.

Az elektromos járművek idén nyáron is hódítanak!

A nyári szezon beköszöntével a városi utcák és a vidéki kerékpárutak képe alapvetően megváltozik.

Szakács András szerint minimum ellentmondásos a győri Fidesz–KDNP álláspontja a szolidaritási adóval kapcsolatban

Azt megszavazta ugyan a helyi Fidesz, hogy a szabályozás a jelenlegi formájában nem jó, de azt a határozatot mégsem vonták vissza amiben tavaly még azt állították, hogy az elvonás Győr stratégiai érdeke. 

Állásfoglalást készített az abdai képviselő-testület a Juhász Balázst érintő NKA-ügyben 

A testület a település jó hírnevének védelmére hivatkozva fogalmazott meg határozati javaslatot, amely a képviselő megbízatásának mérlegelését is felveti.