Az 1989-ben elkezdődött és az 1990-es, őszi önkormányzati szabad választásokkal jogi értelemben lezáruló rendszerváltás sehol az országban nem járt forradalmi cselekményekkel. Szombathelyen sem, de a legmerészebb akcióra mégis itt került sor.
1990. február 22-én kis csoport gyülekezett a szombathelyi Március 15. téren, a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Lenin szobornál. Téglaporos, erősen koszos műanyagtekercset cipeltek, majd feltűnt egy nemzetszínű lobogó és egy hosszú alumínium létra is. Ami ezután bő 5 percben lezajlott, az mára történelem. A városban elsőként megalakult civil szervezet, az Éhen Gyula Kör (ÉHK) aktivistái letakarták a kommunista szimbólumot.
A korabeli újságokat lapozva, a különböző visszaemlékezéseket hallva és olvasva mozgalmas kép bontakozik ki előttünk arról a napról. Az egyesület elnöke akkor Kozma Gábor újságíró volt, aki Ádám Károly mérnököt váltotta. Utóbbi az akkor még tekintélyesnek számító Magyar Demokrata Fórum (MDF) városi elnöke volt. A Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) helyben Hankó Faragó Miklós ügyvéd irányította. Ekkorra vált meghatározóvá a Fidesz Kugler István vezette, főiskolás szárnya (ugyanis volt még egy városi Fidesz, az alkalmazotti, ezt Galavits Ferenc malomipari szakmunkás vezette). Az MSZMP erre az időre már szétesett, a létre jövő MSZP ismertebb személyiségei közé tartozott Ipkovich György ügyvéd.
A várost még a régi, tanácsi apparátus irányította Elek Tibor elnökkel az élen. A tanács hallani sem akart a Lenin szobor eltávolításáról. Ezért az ÉHK több levélben szólította fel őket, hogy lépjenek az ügyben, vagyis a szobor eltávolításában. Azt is közölték, ha a tanács továbbra is tétlen marad, akkor március 15-ig „teszünk valamit a szoborral". Mivel újabb nemleges válasz érkezett a TIT-be, ahol az egyesület működött, a köri tagság úgy döntött: február 22 lesz az a bizonyos nap.
A letakarás napja. Ekkor sorakoztak fel a téren a kör aktivistái. A feljegyzések szerint: Kozma Gábor elnök, Kovács Jenő elnök-helyettes, Gombás Endre szervező, Durst Dezső biztonsági szakértő, valamint Palkó István, Babos Sándor, Kolics Rezső, Várnai Valéria, Németh István és mások. A pártok nem képviseltették magukat. Egyes leírások szerint az MDF még ellenezte is az akciót és az SZDSZ is távol maradt. Ott volt viszont a sajtó, több fotós, tévés, nekik köszönhetően jól dokumentált lett az esemény. Az aktivistákat segítették a taxisok, cb-rádión forgalmazták a híreket. Ennek is betudhatóan az akció alatt és főleg utána folyamatosan érkeztek az emberek a térre, délután már kisebb tömeg verődött össze. A népvándorlás a következő napokban is tartott, mindenki látni akarta, hogy valóban letakarták-e a bolsevik vezért. Az eseményt aztán a nemzetközi sajtó is átvette.
Az ikonikus felvétel 1990-ből: Kozma Gábor zászlót lenget, Kovács Jenő Lenint fóliáz (Fotó: Gombás Endre)
De térjünk vissza arra az 5 percre. A Művelődési és Sportház (MSH) akkori igazgatója, Babos Sándor és munkatársa, Palkó István adta a „kincstári" létrát, Kovács Jenő és Németh István mászott fel a szoborra, majd betakarták a műalkotást és rögzítették a fóliát. Az akció ideje alatt a szobor tövében Kozma Gábor nemzetiszínű zászlót lengetett (ekkor készült az ikonikus fotó, amit több hírügynökség is átvett). A sűrűn cirkáló URH-s rendőrök nem avatkoztak közbe és amikor a lepel felkerült, alant felcsattant a taps. Fütty is elhangzott, utóbbi Leninnek címezve. Egyes visszaemlékezések szerint az aktivisták és a szimpatizánsok elénekelték a Himnuszt, majd távoztak a helyszínről.
Lényegében ez a látványos akció volt a helyi rendszerváltás „forradalmi" mozzanata, hasonlóra sem az országban, sem a keleti blokkban ekkor még nem került sor. Nem mindenki örült persze Lenin kigúnyolásának, a több ezer volt MSZMP-s tag még fel sem fogta, hogy valójában mi történik. Így utólag látható, hogy nem kis bátorság kellett az akcióhoz, így annak kockázata sem lehetett kicsi. Amint azt Kozma Gábor korábban egy interjúban kifejtette, „Voltak, akik azt üzenték, hogy a környező házak tetejére szovjet mesterlövészeket küldenek... Mások a munkásőrökkel fenyegettek. A valóban rossz azonban az volt, hogy a demokratikus pártok távol maradtak. Nem, nem féltünk, akkor már nem is lehetett megfogni a változásokat".
Ne sokkal az ÉHK-s akció után a városi tanács is döntésre jutott. Kiadták az engedélyt a szobor elbontására. Erre azonban csak később került sor, ráadásul este, sötétben. A Városgazdálkodási Vállalat Jászai utcai raktárba került Kisfaludi Strobl műve, amely szakértők szerint ebben a műfajban a legjobban sikerültek közé tartozott. Ide kerültek más kommunista szimbólumok is, így a MÁV épületének vörös csillaga, a rendőrség hasonló jelképe, Ságvári Endre szobra, Kun Béla portréja, hasonlók. A kortörténeti gyűjtemény azóta is porosodik. Egy időben felreppent a hír, hogy 1 millió forintért (ma 10-et érne...) megvenné egy unatkozó amerikai milliomos, majd egy német és így tovább. De minden maradt a régiben.
A 30 évvel ezelőtt történtek bár nem radikalizálták a szombathelyi közéletet, de érzékelhetően megmozgatták az addig kiváró, vagy inkább közömbös tömeget (másképp ugyan, de hasonló lélektani hatást ért el korábban a főtéri Gyurácz-beszéd). Az 1990. március 15-ei ünnepségre, az MMIK elé a vártnál sokkal többen mentek el és ebbe nagy valószínűséggel bele játszott az Éhen Gyula Kör akciója is.
Szólj hozzá!
Közleményben reagáltak Magyar Péter kijelentésére a hónapok óta a pénzükre váró honlapfejlesztők, akik részt vettek a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programba.
A város először rendezte meg az Érdemes Diákok Köszöntése ünnepséget, ahol tanulmányi, sport- és közösségi teljesítményeket ismertek el.
A kabinetvezető szerint a személyes találkozások és a könyvek közös felfedezése ma talán fontosabb, mint valaha.
Június 15-én kezdődik az a fejlesztés, amelytől a torlódások csökkenését és a közlekedés gördülékenyebbé válását várják.
Jövő héten csütörtökön a Megyeházán tanácskozik a grémium. A téma az azbeszt lesz.
Egy teherautó és egy munkagép ütközése után újabb tragédia történt, amikor egy kisbusz belerohant a torlódás miatt álló járműbe.
A Republikon V4-es kutatása szerint a probléma nem elszigetelt jelenség, Szlovákiában és Lengyelországban különösen aggasztóak az adatok.
Az ELTE és a kézilabda klub viszonya annyira megromlott, hogy a kézisek sportterem, és iroda használatát is felmondta az egyetem.
Összesen 13 magyar alkotó részesült ebben az elismerésben.
Ünnepi könyvhét, Mozgás Éjszakája, gólyagyűrűzés, hadijáték, kiváló koncertek, miegymás.
Hamis fegyverátírás miatt született jogerős ítélet, miközben a korrupciós perben milliárdos megrendelések, luxusautó és bizalmas rendőrségi iratok is előkerültek.
Ingatlanja, autója azonban továbbra sincs a parlamenti képviselőnek.
A kézilabda csapat szerződése június 16-án lejár, új szerződést pedig nem kíván az egyetem kötni. Már a " D" épületben bérelt irodákban sem maradhatnak sokáig.
Az ügyintézés ezentúl kizárólag az Orgona utcai és a Jókai utcai irodákban érhető el.
Június 12-én és 13-án testközelből ismerkedhetnek meg az érdeklődők a fehér gólyákkal, miközben egész napos programokkal készülnek a szervezők.
A háború következményei Európáig érhetnek, nemcsak a Közel-Keletet érinti a konfliktus.
A létesítmény 51 millió forint bevételt termelt.
Megérkeztek a cöliákia-tesztek, a szűrést a hatéves státuszvizsgálatokhoz kapcsolják.