Megemlékezést tartottak vasárnap Szombathelyen a helyi zsidóság deportálásának 75. évfordurdulója alkalmából.
1944. június 29-én kezdték felszámolni a szombathelyi gettót, hogy aztán július 3-án és 4-én deportálják az összegyűjtött Vas megyei zsidókat. A több mint háromezer elhurcolt emberből (akik a város akkori lakosságának egytizedét tették ki), alig háromszázan tértek vissza a háború után.
Az áldozatokra emlékezik minden év július első vasárnapján a Szombathelyi Zsidó Hitközség.
Idén több szempontból különleges alkalom volt a mai. Egyrészt a kerek évszám, a 75. évforduló miatt, másrészt azért, mert több több mint fél éve ellopták a holokauszt emlékmű menóráját. Időközben a budapesti Hunyadi téri Ohel Ávrahám zsinagóga közössége segítségével pótolták, ám fel nem avatták eddig. Sőt, mivel az emlékműről közben kiderült, hogy statikailag rendkívül rossz állapotban van, rövid időn belül azonnal újra kellett építeni.
A megemlékezés a hitközség imatermében kezdődött, ahol emlékező szavakat mondott Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke, de beszélt Székely János szombathelyi megyéspüspök, valamint Puskás Tivadar polgármester is.
Az eseményen külön megemlékeztek a holokauszttúlélő Spiegler Elemérről, aki néhány hónapja hunyt el.
A gyásszertartást Radnóti Zoltán főrabbi és Fekete László főkántor vezették.
Ezután az újraépített holokauszt-emlékműnél koszorúkat és a megemlékezés köveit helyezték el a város, a megye, a társ-hitközségek, az egyházak képviselői is, valamint bárki, aki részt vett az eseményen. Hegedűn közreműködött Horváth Dániel.
Később a Bercsényi utcai zsidó temetőben gyászmiával folytatódott a megemlékezés a mártírok és munkaszolgálatosok emlékművénél.
Szólj hozzá!
A kormány nyilvánosságra hozta a jogosultak körét és a kifizetés részleteit.
A murvás utak tiszták, de több, 2020 előtt épült aszfaltos úton azonosították az osztrák eredetű kőzúzalékot, amely hosszú távon milliárdos beavatkozást tehet szükségessé.
Miközben a Fidesz történeténelmi választási vereségét próbálja feldolgozni, a kampány csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körök most épp közösségszervezésbe kezdenek.
A Fidesz-kormány éveken át az előrehozott családi pótlékot nevezte segítségnek, miközben a határon túli magyar családok ennél nagyságrendekkel nagyobb támogatást kaptak.
Hogy mik vannak?!
A mozdonyvezető és a kalauz vigasztalta meg a fialan nőt.
A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.
Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.
Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.
A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.
Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.
200 ezer forinttal vágta át a vevőt.
Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.
Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.
Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.
A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.
Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.
A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.
A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.