A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben, pedig ő maga is megszavazta azt a törvénymódosítást, amely most lehetővé tenné ezt - írja a Népszava.
A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából, csak a rendőr
- szögezte le Orbán Viktor a TV2-nek adott múlt heti interjújában a cikk szerint.
A terepszínű egyenruhában, gépkarabéllyal masírozó honvédek feltűnése az utcákon békeidőszakban azért elég szokatlan. A miniszterelnök maga is belátta ezt, ezért hangsúlyozta, hogy
nem háborús a helyzet.
A lap azonban úgy véli, a kormányfő kijelentésével ellentétben a magyar honvédeknek igenis vannak jogosítványaik arra, hogy az állampolgárokkal szemben önállóan intézkedjenek.
Ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter májusban beterjesztett egy olyan törvénymódosítót, ami lehetővé teszi többek között, hogy veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák igazoltathassanak, előállíthassanak, területet lezárhassanak. Továbbá bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek.
Fotó: MTI
Így legalábbis aggályos és átgondolandó, a jogosultságokat adó törvénymódosítás alaptörvény-ellenes.
Az Alaptörvény szerint ugyanis a honvédeknek tényleg van dolgok különleges jogrend idején, de az alkotmány csakis a hadi- és szükségállapot esetében nevesíti a katonák önálló bevetését. De a hadi- és szükségállapot idején nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról.
Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert
- mondta a Népszavának Lövétei István alkotmányjogász.
Közben az igazságügyi tárca valószínüleg érzékelte, hogy a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályok problematikusak, ezért a most novemberben beterjesztett 9. alaptörvény-módosításban már átdolgozták azokat. Elfogadása után így kikerülhet az a passzus is, amely jelzi: a hadi- és szükségállapoton felül legfeljebb a katasztrófahelyzet elhárításában lehet a katonákat segítségül hívni, például homokszákokat pakolni árvíz idején.
Fotó: MTI
De attól még, hogy többen is alaptörvény-ellenesnek vélik a kormány által alkotott, illetve a Fidesz által megszavazott jogszabályokat, azok érvényesek, csakis az Alkotmánybíróság semmisítheti meg őket.
A Népszava megkereste a honvédelmi tárcát (HM), akik azt mondták, a jogszabályok adta lehetőséggel egyelőre nem élnek, s úgy lépnek fel, ahogy azt Orbán is leírta:
segítik a rendőrség munkáját a kijárási tilalom, a közrend, a közbiztonság fenntartásában, illetve besegítenek mindenhol, ahol ez lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe is.
A Független Rendőr Szakszervezet is közös közös járőrözésről tud, válaszukban hangsúlyozták: ilyenkor „mindig a rendőr kolléga látja el a parancsnoki feladatokat, és viseli az intézkedésért a felelősséget is, miként az a határvédelmi szolgálatnál is történik”.
Talpig fegyverben
A nyári törvénymódosításig a járvány idején az utcán járőröző katona csak megtámadása esetén volt fegyverhasználatra jogosult, mint ahogy bármilyen más, közterületen lévő honvéd.
Júniustól azonban a veszélyhelyzet idején utcai járőrszolgálatot ellátó katona fegyverhasználati jogot kapott, ám meglehetősen kacifántos módon.
A törvény ugyanis megadta a katonai járőröknek a fegyverhasználati jogot a veszélyhelyzet idején ellátandó feladatokhoz, ám nem írta elő kötelezettségként. Azaz: elvileg a katona szükséghelyzetben lőhet, ám nem kötelezhető rá, úgy, ahogy például kötelessége fegyverrel ellátni Magyarország határainak a védelmét.
