A forint a magyar történelemben már évszázadok óta jelentős fejezetet írt, Mátyás király kora, vagy az 1848-as szabadságharc ideje szintén forinttal fémjelzett. Újkori karrierje 1946-ban jött el, amikor egyik napról a másikra Európa legstabilabb, értékálló fizetőeszközévé vált. A helyzet mára nagyot változott.
A mai forint erős hullámvasúton ül. Első igazi megrázkódtatása a rendszerváltás környékén érte, amikor kétszámjegyű infláció szabadult el. Sokaknak eszébe juthatott akkor a háború utáni időszak, a pengő vesszőfutása, teljes elértéktelenedése. De az egy másik helyzet volt, hiszen a második világháborúban elszenvedett, tragikus emberveszteségek mellett az ország gazdaságát is szétlőtték, kifosztották. Az állami aranyat meg elrabolták a nyilasok.
@@penz03_0.jpg@@
Ebben a helyzetben a pengő naponta változtatta értékét, a végén már ki sem írták a számot a bankóra. Nem is csoda, hiszen az infláció csúcsán a négyszázezerqadrillió pengő így nézett volna ki: 400.000.000.000.000.000.000.000.000.000. Ahogy a korabeli szóbeszédből ránk maradt, ha reggel bementél egy cekkerrel a fizetésért, akkor a pengő még ért egy kiló kenyeret, mire kijöttél, már csak egy doboz gyufát... Csoda, hogy egyre több kályhában gyújtósnak használták a pénzt?
A teljes összeomlás után született meg a megoldás. A kommunisták és a szociáldemokraták stabilizációs terveket készítettek és a szerencse is melléjük szegődött. Az USA vissza adta az elrabolt aranykészletet – több mint 28 tonnát – a szovjetek könnyítettek a jóvátétel fizetési határidőkön, így mérsékelték az 1946-os kiszállításokat is. Már ez növelte a bizalmat, a politikai szándék, ami kimondta, hogy „...a keletkező jövedelmek pénzben kifejezett összege ne haladja meg a rendelkezésre álló fogyasztási javak árösszegét" pedig a pénzügyi célt is kijelölte.
Ennek döntő mozzanata volt a Magyar Nemzeti Bank hatáskörének megnövelése. Az MNB monopóliumává tették a külföldi valuták és az arany eladását, vásárlását, majd meghatározták a forint aranyfedezetét. A vonatkozó törvények értelmében 1 forint 0,07557575 gramm aranyat ért, 1 kilogramm arany pedig 13 ezer 210 forintot. Az új pénz gyorsan megszilárdult és népszerűvé is vált. A Magyar Kommunista Párt például fő elemként használta a stabil forint megteremtését az utolsó szabad választásokon.
@@penz01_0.jpg@@
A forint sokáig alig veszett értékéből és még a hetvenes években sem állt rosszul (más kérdés, hogy akkor milyen volt a kereslet-kínálat tervgazdálkodásos, kevésbé finoman: áruhiányos viszonya). A rendszerváltás újabb fordulópont, majd az uniós tagsággal egy rövid stabilizációs időszak következett. 2002-2010 között volt olyan időszak, amikor 1 eurót 240-260 forintért lehetett vásárolni. Ekkor alakult ki az a helyzet, amely a 2008-as válság után a devizahitelek összeomlásához vezetett. Aki viszont csak pénzt (eurót) vásárolt, az jól járt: ma akár 340 forintot is kaphat 1 euróért.
A forint legutóbbi vesszőfutása 2010 után indult, az unortodox gazdaságpolitika következményeként. Az MNB szerepe megváltozott, megszűnt az árfolyamcél, nullára vitték le a banki kamatokat. Miközben az állami értékpapírokra egyre magasabb kamatokat fizettek. E folyamat részeként felfűtötték a gazdaságot, növelték a keresletet a bérkiáramlással, ennek nyomán pedig beindult az infláció. Egyes kimutatások szerint 2010-2020 között a forint 20-30 százalékot veszített értékéből. Ma a hivatalos infláció 4 százalék körüli, a valóságos ennek legalább kétszerese. Csak az élelmiszerek ára az elmúlt 2 évben átlagosan 20 százalékkal nőtt. Általánossá vált a béremelés, ez árfelhajtó szereppel bír, így megint több bért kell adni – ez az infláció tipikus spirálja.
@@penz04_0.jpg@@
Hogy hol tartunk ma, érdemes felidézni a kezdeteket: a forint újjászületésekor 0,28 fillérbe került egy doboz gyufa és 10 forintba 1 kilogramm friss sertéshús. A gyufa ma 40, a sertéshús pedig 2 ezer forint. Jó tükrözi ez a forint sorsának alakulását és vele életünk változásait.
