A győri közgyűlés csütörtöki ülésének napirendjén első pontként szerepelt a Győri Rendőrkapitányság 2025. évi közbiztonsági beszámolója, amely szerint az előző évhez képest 10 százalékkal csökkent a városban regisztrált bűncselekmények száma. Torma Tamás kapitányságvezető, rendőr alezredes elmondta, hogy míg 2024-ben 3841 esetet tartottak nyilván, tavaly már csak 3456-ot. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma szintén mérséklődött, 823-ról 772-re, miközben a kiemelten kezelt bűncselekményekből 2288 helyett 1978-at regisztráltak. A rendőrségi statisztika alapján Győr közbiztonsági helyzete összességében javult.
Fotó: Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook
A részletes adatok szerint a lopások száma 1460-ról 1186-ra, a rablásoké 11-ről 9-re csökkent, és kevesebb garázdaságot, valamint rongálást is regisztráltak. A súlyos testi sértések száma ugyanakkor 42-re emelkedett. Külön figyelmet érdemelnek a lakásbetörések: ezekből 101 került a statisztikába, amit a beszámoló egy korábbi, 76 rendbeli lopást érintő bűnügy eredményes lezárásával magyaráz. A rendőrség nyomozás-eredményességi mutatója 52,1 százalékról 58,5 százalékra javult, a közterületi bűncselekmények esetében pedig már 86,9 százalékos eredményességet értek el.
A kedvezőbb összképből az internetes csalások jelentenek kivételt, Győrben ugyanis tavaly 376 csalást regisztráltak, ezen belül az online elkövetett esetek száma 266-ról 299-re nőtt. A rendőrség szerint egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak az elkövetők, akik gyakran bankok, szolgáltatók vagy hatóságok nevében próbálnak pénzt és személyes adatokat megszerezni. A beszámoló külön kitér az adathalász üzenetekre, a telefonos megtévesztésekre és a feltört közösségi fiókokkal elkövetett visszaélésekre. A hatóság ezért a megelőzésre, a lakosság tájékoztatására és a digitális nyomozási módszerek fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt helyezett.
A közlekedésbiztonság területén már kevésbé egyértelmű a javulás. A rendőrkapitányság illetékességi területén a közlekedési balesetek száma 1783-ról 1758-ra csökkent, a személyi sérüléssel járó eseteké viszont 376-ról 384-re emelkedett. A halálos balesetek száma 11-ről 7-re mérséklődött, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke, ugyanakkor a súlyos sérüléssel járó balesetek száma 35,6 százalékkal, 122-re nőtt. A leggyakoribb baleseti ok továbbra is a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása és a kanyarodási szabályok megsértése volt. Az ittasan okozott balesetek száma 36-ra emelkedett.
Torma Tamás ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a közlekedésbiztonságot nagyban befolyásolja az utak és a gépjárművek állapota és száma. Pozitív példaként hozta fel a nemrégiben a Széchenyi hídra telepített VIDAR rendszerű állandó traffipaxot, amely szinte azonnal a nulla közelébe redukálta a gyorshajtások számát az adott szakaszon. A kapitányságvezető szerint több ilyen eszközre lenne szükség.
A rendőrség tavaly a közterületi jelenlét fokozására és az ellenőrzésekre is nagy hangsúlyt helyezett. Összesen 32 451 helyszíni alkoholszondás ellenőrzést végeztek, amelyek közül 181 bizonyult pozitívnak. A kiszabott helyszíni bírságok összege jelentősen emelkedett: míg 2024-ben 2284 emberre összesen 49 millió 500 ezer forint bírságot szabtak ki, addig 2025-ben már 3325 emberrel szemben 80 millió 600 ezer forintot. A beszámoló szerint a rendőrség a következő időszakban is kiemelten kezeli a közterületi jogsértések visszaszorítását, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépést, az online csalások megelőzését és a közlekedésbiztonság javítását.
Fotó: Kósa Roland Facebook
“A közbiztonság egy kollektív társadalmi termék, amiért közösen kell dolgozni” - zárta gondolatait Torma Tamás. Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester azt az igényét tolmácsolta a TISZA Párt országgyűlési képviselői felé, hogy a kormány a vidéki kapitányságok támogatására is fordítson energiát, és forrást. Borsi Róbert (Fidesz) a köszönet hangja mellett, a körzetében tapasztalt városrészi hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Kósa Roland (TSZV-LMP-Momentum-MSZP) alpolgármester az elmúlt évek disszonáns közbiztonsági helyzetéről beszélt, többek között a város kamera-rendszerét felhozva példaként. Ezek az infrastruktúrák városi és bizonyos esetekben képviselői keret terhére rótt forrásokból valósultak meg, miközben a biztonság kérdése alapvetően nem önkormányzati, hanem állami feladat. Miközben az sem járható út, hogy a kiszabott bírságokból nem lehet a helyi fejlesztésekbe vissza integrálni.
Szakács András (TSZV-LMP-Momentum-MSZP) emlékeztetett arra az esetre, amikor a Széchenyi téren tartott Orbán-beszédre igyekvő győrieket vegzáltak fekete pufajkás, álarcos emberek saját szájízük szerint, miközben a rendőrség nem tett ez ellen semmit. A képviselő szeretett volna az inkriminált esetről többet tudni, de a transzparens együttműködés hangsúlyozásán túl nem kapott érdemi választ, bár az tény, hogy a városvezetés feljelentése nyomán jelenleg is zajlik eljárás az ügyben.
Szó volt még a zugszemetelés problémaköréről is, Szeles Szabolcs (CSAK GYŐR) képviselő és Balog-Farkas Renáta (Szentiváni Civilek!) alpolgármester is elmondta, hogy a város sok pontján kritikus a helyzet, de ennek megoldása több szempontból sem egyszerű. A város költségvetéséből 300 millió forintot emészt fel évente a zugszemét felszámolása, miközben egy tettenéréses szemetelő megbírságolásából származó bevétel nem a győri közös kasszába folyik. Ezen az áldatlan állapoton változtatni közös felelősség.
Az új összetételű közgyűlés végül 16 igen szavazattal elfogadta a Győri Rendőrkapitányság éves beszámolóját.
