Nem mindennapi helyzetbe kerültek azok a győri családok, amelyeknek fogszabályozási szakellátásra van szükségük. November elejétől ugyanis egyes pácienseknek Balatonfüredre kell utazniuk, ha államilag finanszírozott ellátást szeretnének igénybe venni. A változás Ménfőcsanakot, Gyirmótot, a Belvárost, Marcalvárost, Szigetet, Bácsát és Nádorvárost, valamint számos Győr környéki települést érint. Azokat a betegeket, akiket korábban Horváth Gabriella látott el, 2026. november 1. és 2027. január 31. között Kara Katalin fogadja a Balatonfüredi Városi Szakorvosi Rendelőintézetben. Ez egy győri család számára akár közel 200 kilométeres oda-vissza utazást is jelenthet, ráadásul a fogszabályozás jellemzően nem egyszeri orvosi látogatásból áll.
Fotó: Civil Szemmel Facebook
A kialakult status quo persze hamar politikai vetületet is kapott, miután a Civil Szemmel Facebook-oldal élesen bírálta a kialakult helyzetet, és Rosinger Tímea (TSZV-LMP-Momentum-MSZP) szociális és egészségügyi tanácsnok szerepét kezdte firtatni. A bejegyzés szerint a tanácsnoki tiszteletdíj a képviselői alapdíj 190 százaléka, ami éves szinten mintegy bruttó 6 millió 200 ezer forintos különbséget jelent az alapdíjhoz képest. A civil oldal szerint ezért joggal merül fel a kérdés, hogy a tanácsnok milyen lépéseket tett a győri betegek érdekében. A szerzők arra is kíváncsiak, mikor értesült Rosinger Tímea a problémáról, kikkel egyeztetett, és milyen megoldást kezdeményezett annak érdekében, hogy a családoknak ne kelljen másik megyébe utazniuk.
A helyzet ugyanakkor hiába bosszantó, jogilag egyértelmű: a fogszabályozási szakellátás megszervezése állami feladat, az ellátást biztosító szolgáltató kijelölése pedig nem az önkormányzat hatásköre. Győr városa már október 30-án közleményben tájékoztatta a lakosságot dr. Horváth Gabriella tevékenységének megszűnéséről, és jelezte, hogy együttműködik az illetékes egészségügyi hatósággal. A későbbi tájékoztatásból kiderült, hogy az átmeneti megoldás Balatonfüred lesz. A Civil Szemmel szerint azonban továbbra sem világos, milyen alternatívákat vizsgáltak meg, és történtek-e konkrét kezdeményezések annak érdekében, hogy az érintett betegek Győrben vagy legalább a városhoz közelebb juthassanak ellátáshoz.
A győri helyzet ráadásul egy jóval nagyobb, országos egészségügyi probléma részeként is értelmezhető. A legfrissebb szakmai összesítés szerint Magyarországon már 1033 betöltetlen háziorvosi körzetet tartanak nyilván, ami az összes praxis 16,4 százalékát jelenti. A Telex arról írt, hogy több mint 1 millió 400 ezer ember, vagyis a lakosság közel 15 százaléka él olyan körzetben, ahol nincs állandó háziorvos. Az adatokat a Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser és bioinformatikus által készített Praxistérkép is bemutatja, amely többek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataira épül.
Az országos adatokból az is látszik, hogy az orvoshiány korántsem kizárólag a kisebb települések problémája, és sok esetben már tartós működési nehézséget jelent. Nógrád megyében például a háziorvosi praxisok közel 30 százaléka betöltetlen, a Baranya megyei Ibafán pedig több mint 22 éve nincs állandó háziorvos. Fontos ugyanakkor látni, hogy a betöltetlen praxis nem feltétlenül jelent teljes ellátatlanságot, hiszen sok helyen helyettesítéssel biztosítják a rendelést. Bár ezek a számok a háziorvosi alapellátásra vonatkoznak, és nem a fogszabályozási szakellátásra, jól mutatják, milyen súlyos kapacitásbeli problémákkal küzd a magyar egészségügy. A győri eset pedig arra világít rá, hogy a szakemberhiány következményeit végül gyakran a betegek és családjaik viselik.
Fotó: Pixabay
A legfontosabb kérdés most az, hogy mi történik 2027. január 31. után, amikor lejár a balatonfüredi ellátásra vonatkozó ideiglenes kijelölés. Vajon lesz-e ismét Győrben elérhető fogszabályozási szakellátás az érintett körzetek betegeinek, vagy továbbra is hosszú utazásokkal kell számolniuk. A Civil Szemmel Rosinger Tímeától vár válaszokat, miközben a tényleges ellátásszervezési felelősség az állami egészségügyi rendszeré.
A két kérdés ugyanakkor nem zárja ki egymást: az államnak biztosítania kell az ellátást, a városvezetésnek pedig érdemes lenne világossá tenni, milyen lehetőségekkel próbálja segíteni a győrieket, a kialakult helyzetben. Mert a fogszabályozásra járó gyerekek és szüleik számára végső soron nem az a legfontosabb, hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozik az ügy, hanem az, hogy mikor kaphatnak ismét lakóhelyükhöz közel megfelelő ellátást.
