Eddig összesen mintegy kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést a kormány – mondta Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telex szerdán közzétett írásában. A tárcavezető szerint jelenleg is zajlik több, az előző kormányok idején kötött szerződés átvizsgálása. Ezek között vannak igazi nagyvadak is, például a Századvég ügye is, amely Ruff szerint az elmúlt tíz évben 20-30 milliárd forint közpénzt kapott tanulmányokra és kutatásokra, és amely miatt szintén feljelentést terveznek.

A miniszter arról is beszélt, hogy már feljelentést tettek a médiafigyelést szerinte „horribilis összegekért” végző Observerrel, valamint a Kommentár Alapítvánnyal kapcsolatban is, amelynek állítása szerint „huszonmilliárdért vettek ingatlanokat”. A Nézőpont Intézetnek kifizetett összegeket jelenleg is összesítik, Ruff úgy fogalmazott, a magyar állam korábban 10-20 milliárd forintot fizetett ki olyan munkákért, „amit a ChatGPT 0,1 másodperc alatt meg tud írni”. Néhány héten belül nyilvános közbeszerzést írnak ki a közvélemény-kutatási feladatokra, az állam által megrendelt kutatásokat pedig a jövőben nyilvánosságra hozzák.
Ruff szerint akár már ezen a héten feloldhatják körülbelül száz, úgynevezett háromezres kormányhatározat titkosítását. A büntetőjogi felelősség kérdésében azt mondta, erről a nyomozó hatóságoknak kell dönteniük, ugyanakkor minden szerződésnek és döntésnek volt aláírója: „a háromezreseket például az akkori miniszterelnök” – fogalmazott. A kormány közben azon dolgozik, hogy bizonyos közpénzügyi ügyekben gyorsított eljárásra legyen lehetőség, és a vizsgálatok ne húzódjanak 10-15 évig. Ruff azt is mondta, „majdnem leszédült az asztalról”, amikor meglátta a Navracsics Tibor korábbi miniszter tárcájánál kötött szerződések volumenét.
Szóba kerültek Lázár János 2014-es, korábban titkosított utazásai is. Ruff azt mondta: „tudom, hogy hol volt, hogy mit csinált, és miért titkolta; ezt is nyilvánosságra fogjuk hozni”. Állítása szerint „megállás nélküli bizniszelés ment” olyan külföldi szereplőkkel, akiket a korábbi kormány politikai kommunikációjában akár idegen érdekeket szolgáló vagy globalista szereplőknek nevezhettek volna. Ezeket az információkat szintén titkosították – tette hozzá.

A frissen létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról Ruff azt mondta, annak feladata az elmúlt 16 év eseményeinek feltárása, illetve annak megakadályozása, hogy hasonló közpénzügyi ügyek megismétlődhessenek. Hangsúlyozta, hogy a hivatal vezetőjének, Unger Annának a kiválasztásában nem vett részt, a kinevezése körül kialakult vitáról pedig úgy fogalmazott: örül annak, hogy ismét van politikai vita Magyarországon, a hozzá kapcsolódó „verbális háborút és acsarkodást” azonban károsnak tartja.
Az interjúban a TISZA-kormány egy másik komoly vállalásáról, az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is beszélt. Ruff szerint szakmai becslések alapján mintegy 60-80 ezer név kerülhet nyilvánosságra, amikor megnyitják az iratokat. Mint mondta, nem tudja, lesznek-e közöttük olyanok, akik a rendszerváltás után jelentős gazdasági vagy politikai szereplővé váltak, de hangsúlyozta, hogy ő, a teljes nyilvánosság mellett áll ki. Úgy vélte, az akták megnyitása sok család számára fájdalmas információkat is felszínre hozhat, ugyanakkor ezek az iratok a közös múlt fontos részei.

Ruff több közelgő és kifejezetten fontos kormányzati intézkedésről is beszélt. Az igazságosabb adórendszer egyik mérföldkövének nevezte az egymilliárd forint feletti vagyonokra tervezett vagyonadót, szeptemberre pedig a KATA átalakítását ígérte. Ugyancsak szeptemberben kezdődhet az új, népszavazással szentesített alkotmány megvitatása, a miniszter szerint a lehető legszélesebb ellenzéki bevonással.
Az energetikában szélerőmű-pályázattal és a kistelepülési energiaközösségek létrehozásával számolnak. Az azonos nemű párok házasságáról pedig egyszerűen úgy fogalmazott: „Én a jogegyenlőségben hiszek”, és szerinte egy állami intézményben élő gyermek jobb helyen lehet egy meleg pár családjában, mint egy árvaházban.
