Ahogy az a korábbi kommunikációból várható volt, augusztus 31-től a magyar állam veszi át a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feladatait és vagyonát – jelentette be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök. A Miniszterelnökség már tájékoztatta az érintett közérdekű vagyonkezelő alapítványokat arról, hogy a jövő héttől megszűnik eddigi különleges státuszuk, az állami finanszírozásuk és az állami vagyon feletti rendelkezési joguk.
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az érintett szervezetek teljes megszűnését, más formában, civil szervezetként tovább működhetnek, támogatókat kereshetnek és programokat szervezhetnek. Az oktatási, kutatási, klímavédelmi és kulturális közfeladatokat ugyanakkor a továbbiakban az állam látja el.
Magyar Péter a döntés indoklásakor azt is részletezte, mekkora állami vagyont és támogatást kaptak korábban ezek a szervezetek. Az MCC a MOL és a Richter részvényeinek 10-10 százaléka mellett, csak 2020-ban több mint 130 milliárd forint közpénzhez és állami ingatlanokhoz jutott – ékes példája ennek a több mint 2 milliárd forintból felújított Kis Hilton épülete Győrben, amit Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) játszóterének szántak, és ami ezek szerint jövő héttől újra állami tulajdon. A Batthyány Lajos Alapítvány 2022 és 2026 között közel 66 milliárd, míg az egykori köztársasági elnök, Áder János által vezetett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ugyanebben az öt évben közel 25 milliárd forint közpénzt kapott.
A három alapítvány közül több közvetlenül is kötődött az előző kormányzati rendszer meghatározó szereplőihez. Az MCC kuratóriumát idén nyárig Orbán Balázs vezette, a Kék Bolygó kuratóriumi elnöke maga Áder János volt, míg a Batthyány Lajos Alapítvány egyebek mellett a pártatlansággal nehezen vádolható Alapjogokért Központot és a Danube Institute-ot finanszírozta. Utóbbi az előző ciklusokban több tízmilliárdos támogatásokat kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Fotó: Kósa Roland Facebook
A mostani lépés persze nem előzmények nélkül, hiszen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása már nyáron megkezdődött, ami nem véletlen: ez az egyik fontos kampányígérete volt a TISZA Pártnak. Júliusban az MCC feletti alapítói jogok Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerültek, Magyar Péter pedig már június végén felszólította az érintett kuratóriumokat, hogy az augusztus 31-i átalakításig ne hozzanak a vagyon értékét vagy tulajdonjogát érintő döntéseket.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye az elmúlt években rendszeresen politikai viták tárgya volt, elsősorban az államtól kapott jelentős vagyon és közpénzek, valamint a kuratóriumok Fidesz-hangsúlyos összetétele miatt. A most bejelentett változtatással a három szervezet esetében ennek a konstrukciónak vége. az állami vagyon és a közfeladatok visszakerülnek közvetlenül állami kézbe, az alapítványok pedig – amennyiben folytatni kívánják tevékenységüket – civil szervezetként működhetnek tovább.
