Alig fél éve még történelmi lehetőségekről, új aranykorról és nagyszabású hadiipari fejlesztésekről szóltak a bejelentések a győri Rába Járműipari Holding Nyrt. körül. Március elején Orbán Viktor akkori miniszterelnök személyesen jelentette be a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és a cseh Tatra Trucks együttműködését. A tervek szerint a Rába bekapcsolódott volna a cseh vállalat innovációs programjaiba, Győrben pedig katonai és speciális járművek gyártása, összeszerelése és karbantartása kaphatott volna új lendületet. A kormány akkor a Gidrán páncélozott járművek és magyar gyártású Tatra katonai teherautók megrendelését is kilátásba helyezte.
A márciusi rendezvényt eredetileg Győrbe tervezték, majd némi rossz emlékű NER-es erőfitogtatás után végül azonban a Karmelita kolostorban tartották meg, ahová a győri polgármesteri kabinet már nem kapott meghívást. A várost akkor Szeles Szabolcs (Fidesz–KDNP) és Fekete Dávid (Fidesz–KDNP) képviselte, utóbbiak az esemény után a Rába előtt álló hatalmas, új korszakról beszéltek. A nagyszabású kirakat-ígéretek mögött ugyanakkor már akkor is egy jóval összetettebb folyamat tűnt valószínűnek, aminek a győri hadiipari álmodozás csupán egy állomása volt – a 4iG az előző években ugyanis állami üzletek, finanszírozások és felvásárlások sorával informatikai cégből távközlési, hadi- és űripari óriásvá nőtt.
A kormányváltás után – érthető okokból – kvázi azonnal megkezdődött ennek a kapcsolatrendszernek az átvilágítása. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány a magyar állam és a 4iG Nyrt., valamint annak közvetlen és közvetett tulajdonában álló társaságok teljes tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatrendszerét megvizsgálja. A munka négy minisztérium bevonásával már zajlik, a minisztereket pedig arra kérték, hogy az egyes vizsgálatok lezárásáig ne vonjanak le nyilvánosan következtetéseket azok eredményéről.
Az átvilágítás nagyságrendje hatalmas, Magyar Péter miniszterelnök szerint ugyanis a 4iG a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvény programján keresztül közel 389 milliárd forintnyi forráshoz jutott. Ennek kapcsán vizsgálják az Antenna Hungária körüli több százmilliárdos tulajdonosi átalakulást és a Vodafone Magyarország 660 milliárd forintos megvásárlásának finanszírozását is. Napirenden van a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított hitelek háttere, továbbá a Honvédelmi Minisztérium és a 4iG között, néhány héttel a választás előtt megkötött, több mint 1300 milliárd forintos keretszerződés, valamint a több mint 850 milliárd forintos műhold-program átvilágítása is.
Fotó: 4iG
Ebben a nem túl veretes sorban kapott külön fejezetet Győr, és a Rába Nyrt. Magyar Péter szerint a 4iG állami kölcsön felhasználásával, a piaci értéknél alacsonyabb áron szerezhetett meg stratégiai jelentőségű magyar védelmi ipari vállalatokat, amelyekbe később külföldi befektetőket vont be. A miniszterelnök konkrétan megemlítette a Rábát is: állítása szerint az állam eladta a vállalatot a 4iG érdekeltségének, amely azt később részben külföldi szereplőknek adta tovább. Hogy ezek a tranzakciók szabályosak és az állam számára előnyösek voltak-e, azt éppen a most zajló vizsgálatnak kell tisztáznia, de így elsőre nem tűnik nagyon szuverén döntésnek, fideszes megmondóemberek ennél kevesebbért is kiáltottak már hazaárulást.
A történet azért is különösen aktuális Győrben, mert egészen konkrétan a jelenben zajlik az imént említett külföldi tőkebevonás: néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy a cseh CSG Defence 49 százalékos részesedést szerez a Rábát birtokló 4iG SDT EGY Zrt.-ben, ami közvetetten 36,75 százalékos befolyást jelent a győri vállalatban. Az üzlet ipari szempontból komoly lehetőségeket nyithat a Rába előtt, hiszen papíron a CSG és a Tatra nemzetközi programjaiba történő bekapcsolódás végre valódi megrendeléseket hozhatna Győrbe. Ugyanakkor éppen az ilyen hadiipari tulajdon átruházásokat és az ezekhez kapcsolódó állami pénzmozgásokat vizsgálja most a kormány.
Külön kérdés a sokszor megénekelt Gidrán-program sorsa is. Korábban öt év alatt akár 800 páncélozott jármű magyarországi gyártásáról is szó volt, ehhez képest a korábban bemutatott cégadatok szerint a Gidrán Páncélozott Járművek Kft. 2024-ben és 2025-ben is nulla alkalmazottal és nulla árbevétellel működött, utóbbi évben pedig 58,5 millió forintos veszteséget könyvelt el. A CSG beszállása ezért akár valóban új lendületet is adhatna a projektnek, csakhogy most már az is kérdés, milyen következménye lesz a 4iG állami kapcsolatainak átvilágításának a korábban bejelentett hadiipari konstrukciókra.
Fotó: Magyar Honvédség
A márciusban még hurráoptimista, Orbán Viktor által bemutatott vízió, az elmúlt alig fél év alatt alaposan megváltozott. Tavasszal még történelmi távlatokról, új győri hadiipari korszakról és jelentős beruházásokról beszélt a bukott kormány, most pedig ugyanennek a konstrukciónak a pénzügyi és tulajdonosi hátterét vizsgálja az új kabinet. Az átvilágítás eredménye egyelőre nem ismert, ezért abból szabálytalanságra sem lehet következtetni, ugyanakkor Magyar Péter már jelezte: ahol visszaélés vagy bűncselekmény gyanúját találják, feljelentést tesznek és megpróbálják visszaszerezni az érintett közpénzt vagy vagyont.
Győr szempontjából pedig most az a legfontosabb kérdés, hogy mindebből mi vonatkozik a Rába, a Gidrán-program és a korábban beígért győri hadiipari fejlesztések jövőjére, és, hogy a TISZA-kormány a várost érintő fejlesztések kapcsán végre egyenrangú partnerként kezeli-e a Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) féle városvezetést, vagy továbbra is csak utasok leszünk ezen a vonaton.
