Orbán Balázs miután levezényelte a Fidesz-KDNP legnagyobb vereséggel záruló kampányát, majd lemondott parlamenti mandátumáról, szeptember 23-án elkezdett dolgozni az Európai Parlamentben. A politikus nem volt rest, egyetlen munkanap elég volt neki ahhoz, hogy eldöntse, levelet ír az Európai Unió valamennyi tagállama parlamenti képviselőinek arról, mi történik Magyarországon. Orbán Balázs szerint politikusokat tiltottak el a választáson való indulástól, alkotmányos intézmények vezetőinek mandátumát szüntették meg, hatóságokat küldtek ellenzéki pártokra, konzervatív intézeteket államosítottak és zártak be. Egyben azt is közölte, hogy ugyan „nem panaszkodni” mennek külföldre, és külföldi segítséget sem kérnek, de számítanak mindazok szolidaritására, akiknek fontos a parlamentarizmus és a szabadság.
Fotó: Farkas Bazsi
Ebben önmagában nem is lenne semmi különös: egy európai parlamenti képviselő nyilván beszélhet külföldön a saját országa belpolitikai viszonyairól, és kereshet hozzá politikai szövetségeseket is. Csakhogy a Fidesz az elmúlt években egészen mást mondott erről, amikor ugyanezt ellenzéki EP-képviselők csinálták. Halász János, a Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese például 2020-ban Donáth Anna brüsszeli tevékenységéről azt mondta, hogy az „gyakorlatilag hazaárulás”. A vád lényege éppen az volt, hogy magyar ellenzéki politikusok külföldön beszélnek a magyarországi állapotokról, és kapcsolatot tartanak Magyarországot bíráló európai politikusokkal.
Az uniós pénzek körüli vitában még keményebbre sikerült anno a szöveg. Az angol nyelv régi barátja, Deutsch Tamás 2020-ban arról beszélt, hogy a DK, a Momentum és az MSZP EP-képviselői azért dolgoznak, hogy Magyarország minél kevesebb uniós forráshoz jusson, tevékenységüket pedig „a saját nemzeti érdekkel szemben következetesen szembeforduló politikának” nevezte. Ez a narratíva később is visszatért, Donáth Anna 2024-ben maga beszélt arról, hogy a Momentum részt vett a jogállamisági mechanizmus kialakításában, amellyel szerinte a NER oligarcháinak pénzcsapjait akarták elzárni. A Fidesz ezt akkor Magyarország elleni brüsszeli áskálódásként aposztrofálta.
Ehhez társult az éveken át épített brüsszeli díszlet, mellyel a Fidesz-kormány folyamatosan negatív színben tüntette fel az Uniót. Orbán Viktor 2023 végén már egyenesen arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben „Soros György által irányított emberek” zsarolják az Európai Bizottságot azért, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó pénzt. Korábban a Fidesz konkrétan „Soros-listának” nevezte az ellenzéki EP-listát, miközben a kormány kommunikációjában Brüsszel rendszeresen olyan külső politikai szereplőként jelent meg, amely Magyarországra akarja erőltetni az akaratát, és amit nem szabad tűrni.
Ehhez képest 2026 szeptemberében, Orbán Balázs első EP-munkanapja után fogja magát, és levelet ír Európa parlamenti képviselőinek arról, hogy szerinte milyen súlyos dolgokat művel Magyarországon a TISZA-kormány. Vagyis külföldi politikusok előtt beszél magyar belpolitikai konfliktusokról, a magyar kormány működéséről, az ellenzék helyzetéről és a jogállamiságról, majd nemzetközi szolidaritást kér hozzá. Hívhatjuk ezt tájékoztatásnak, európai politizálásnak vagy érdekképviseletnek – csak hát nehéz nem észrevenni, hogy amikor ugyanezt Donáth Anna, Cseh Katalin és más ellenzéki politikusok csinálták, a Fidesz szótárában ez minimum hazaárulás volt.
Mi történt azzal a mércével, amely szerint a hazai politikai vitákat nem illik külföldre vinni, Magyarországot nem illik „bemószerolni”, és aki európai politikusok segítségével próbál nyomást gyakorolni az itthoni kormányra, az a saját hazája ellen dolgozik. Ha ugyanis ezt a mércét nem mi találtuk ki, hanem éveken át maga a Fidesz alkalmazta politikai ellenfeleire, akkor adódik a kellemetlen kérdés: a Fidesz régi logikája szerint Orbán Balázs akkor most pontosan mit csinál Brüsszelben? A választ az olvasó fantáziájára bízzuk.
