Felháborodás, csapkodás, mutogatás, magyarázás, közös ügyünk. Nagyjából ez Ágh Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő virtuális naplója - persze szigorúan a komment-szekció kikapcsolásával - azóta, hogy kiderült: túlárazások miatt nem fog megépülni koncessziós eljárásban az M86-os és M87-es út, tehát a Kőszeg-Szombathely-Körmend 2x2 sávos - szép emlékű Lázár János exminiszter szerint - autópálya, amivel 2025 januárja óta a fideszes hatalomgyakorlók végighaknizták a megyét.
Fotó: Lázár János Facebook-oldala
“A kampányban koncessziós eljárást írtak ki, melyre két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a Szíjj Lászlóhoz köthető Lumen Magántőkealap és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros és Mészáros. Az egyik 36, a másik 53 százalékkal magasabb koncessziós díjat ajánlott, mint amennyit a korábbi mérnökárbecslések és megtérülési számítások alapján a kiíró, Lázár János korábbi minisztériuma elfogadhatónak tartott.” - írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
"Egész pontosan ez azt jelenti, hogy a 30 évre szóló rendelkezésre állási díj becsült értéke (melyet nem mi, hanem még a Lázár János vezette minisztérium becsült) 1488 milliárd forint volt, ehhez képest a Lumen Magántőkealap 2033, míg a Mészáros és Mészáros 2277 milliárd forintos ajánlatot adott "- összegzett a miniszter.
Vagyis Mészárosék ajánlatát figyelembe véve közel 800 milliárd forinttal volt túlárazva az útépítés. Csak összehasonlításképpen. A paksi atomerőművel kapcsolatban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter elmondta, hogy egy tízmilliárd forintos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a múlt héten bejelentett leállás és a most tízmilliárdos többletköltséget jelentő áramimport elkerülhető lett volna.
10 milliárd az ország áramellátásnak biztosítására sok volt, 800 milliárd forint Mészároséknak túlárazott útépítésre, vagyis felesleges kifizetésre nem lett volna sok.
Itt húzta be a kéziféket a TISZA-kormány és fújta le a projektet ebben a formában.
Fotó: Lázár János Facebook
Lázár 2025 januárjában jelentette be Szombathelyen, hogy megépítik ezt a két utat. Az akkor ismertetett menetrend szerint:
- 2025 decemberére elkészül a Kőszeg-Szombathely-Körmend autópálya terve. Erre 5 milliárd forintot különített el az állam.
- 2026-ban megkezdhetik az építéshez szükséges területek felvásárlását.
- 2027-ben kezdődhet az építés, amennyiben sikerül az ehhez szükséges 200 milliárd forintot előteremteni.
- 2030 tájékára tervezték az utak elkészültét.
7 és fél milliárd forintot el is költöttek az M86, M87-es utak megépítésének előkészítésére idén februárig. Majd 2026 február elején mindkét épülő gyorsforgalmi útra kiírták az koncessziós és kiviteli közbeszerzési pályázatot.
2023 augusztusában egy nagy interjú jelent meg Ágh Péterrel. Mivel az államtitkári kinevezéshez elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, a kovid időszakban pedig eltörölte a kormány a diplomához szükséges nyelvvizsga követelményt, így Ágh végre megkaphatta a 21 éve bent ragadt diplomáját. 2022. decemberében nevezték ki az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárává.
Az interjút így már mint az ÉKM államtitkára adta Kőszeg önkormányzati lapjának. A beszélgetés apropóját természetesen az M86, és M87-es utak adták.
Ágh akkor elmondta, hogy 2017 őszén adta ki az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a „Szombathely és Kőszeg közötti országos közúti kapcsolat fejlesztés előkészítési feladatainak elrendelése” tárgyú dokumentumát a NIF Zrt. felé.” Az akkori mentrend is arról szólt, hogy 2030-2031 körül készülhet el az út.
Úgy látszik tehát, hogy az ütemterv már nem csak 2025 januárjában, vagy 2026 februárjában volt ismert, de már évekkel ezelőtt.
2025 júniusában Lázár János miniszterként járt Szombathelyen. Bár Gulyás Gergely csak ez év decemberében jelentette be, hogy a kormány támogatja az utak koncessziós megépítését, Lázár már ekkor tényként közölte, hogy magántőkét vonnak be, a magyar állam pedig 25 év alatt törleszti vissza a befektetőknek az összeget.
Ez az a matek, amire végül nemet mondtak a mostani döntéshozók.
A korábbi gyakorlat szerint a NER részét képező vállalkozói kör rendre együttműködött az állammal a hasonló beruházások kapcsán. Azt azért lássuk be, hogy ilyen mértékű útberuházást nem gyakorlat és géppark nélkül megépíteni szinte lehetetlen. A kérdés már csak az, hogy Kőszeg-Szombathely-Körmend 2x2 sávosításával az év elején a környékbeli önkormányzatokat végighaknizó Ágh mikor szerzett tudomást, hogy a beruházást mellé milyen piaci szereplőknek van szándéka odaállni, és, hogy mennyire fogott vastagon a ceruza.
Mindez annak összefüggésében fontos kérdés, hogy Lázár már a hivatalos kormányzati bejelentés előtt fél évvel (!) biztos volt benne, hogy ez a megoldás lesz a befutó.
Fotó: Bonyhádi Zoltán/szombathely.hu
A következő kérdéssort küldtük el Ágh Péternek:
- Személyesen mikor szervezett arról tudomást, hogy az utak megépítése a tervezett költségek többszörösébe kerülne a pályázók szerint?
- Amikor 2026 februárjában a szombathelyi közgyűlés nyilvánossága előtt az utak megépítéséről beszélt, annak tényleges megvalósulásáról milyen információi voltak?
- Lázár János korábbi miniszter szerint azért kellett volna koncesszióban megépíteni az utakat, mert a véleménye szerint az államnak egymagának nem volt elég fedezete a kivitelezésre. Ennek tekintetében mi a véleménye arról, hogy a pályázók 36, illetve 53%-kal túlárazottan építették volna meg az utakat?
- Személyes kudarcának érzi-e, hogy az Ön pártjához közeli oligarchák - érezve az út szükségességének súlyát - a központi költségvetésen, így a magyar emberek pénzén szerettek volna nyerészkedni?
A kérdéseinket pénteken küldtük el, választ egyelőre nem kaptunk.
