A magyarok többsége, 69%-a ért egyet azzal, hogy az LMBT emberek jogai érdekében is lehessen tüntetéseket, felvonulásokat szervezni – találta a Medián választások után felvett reprezentatív közvélemény-kutatása. A támogatók aránya a fővárosiak körében 77%. A teljes népesség 58%-a szerint az iskolai tananyagnak a homoszexualitás és a nemi sokszínűség témájára is ki kell térnie.
Bár a szombati Budapest Pride-ot idén a rendőrség nem tiltotta meg, „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő" gyűléseket tiltó törvényi szabály továbbra is hatályban van, ahogy azok a rendelkezések is, amelyek széles körben tiltják a 18 év alattiak hozzáférését az ilyen tartalmakhoz. E jogszabályok ugyanakkor nem élvezik a magyar társadalom többségének támogatását: mint az a korábban közzétett adatokból kiderül, a magyarok 57%-a visszavonná a Fidesz-KDNP kormányzat által elfogadott, az LMBT emberek jogait korlátozó törvényeket.
A Medián választások után felvett reprezentatív közvélemény-kutatása ugyanakkor nemcsak általában kérdezte meg az emberek véleményét a jogkorlátozó törvényekről, hanem külön-külön is rákérdezett az egyes rendelkezések támogatottságára. A kutatás azt találta, hogy a magyarok 69%-a teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az LMBT emberek jogai érdekében is lehessen tüntetéseket, felvonulásokat szervezni; 60% szerint az állam ne szóljon bele, hogy milyen társadalmi csoportok jelennek meg a napközben vetített filmekben és TV-műsorokban; és 58% szerint a gyerekek az iskolai tananyag keretében életkoruknak megfelelően találkozhassanak a homoszexualitás és a nemi sokszínűség témájával is.
Az, hogy a többség nem támogatja az LMBT témájú gyűlések tiltását, nem újdonság. A Medián már tavaly tavasszal is azt találta, hogy mindössze a teljes népesség 27%-a tiltaná az ilyen demostrációkat. A tiltás elutasítása ugyanakkor nem jelenti a Pride teljes támogatását. A tiltó rendelkezések elfogadásának idején 21% támogatta kifejezetten a Pride-ot; 28% vélekedett úgy, hogy a Pride céljai fontosak, de az esemény túl provokatív; 22% ugyan a Pride céljával sem ért egyet, de azért nem tiltotta volna meg a rendezvényt. A magyarok többsége tehát árnyaltan gondolkodik a kérdésről; ha vannak is fenntartásai az eseménnyel kapcsolatban, megtiltani nem akarja azt.
Az idei kutatás szerint az LMBT felvonulások támogatottsága jelentős demográfiai és politikai különbségeket mutat. Míg a budapestiek és a megyei jogú városok lakói 77, illetve 78%-ban, a kisebb városok és falvak lakói csak 65, illetve 61%-ban támogatják a gyülekezési jog biztosítását. Miközben a 65 évnél idősebbek körében csak 58%, a 30-39 évesek körében 86% a támogatottság. Meghatározó jelentősége van a végzettségnek is: a szakmunkás végzettségűek 53%, a felsőfokú végzettségűek 84% biztosítaná a gyülekezési jogot LMBT témájú gyűlések szervezőinek.
A legnagyobb különbség a pártpreferenciák tekintetében mutatkozik: míg a Mi Hazánk szavazóinak csak 21%-a, a Fidesz szavazóinak pedig 29%-a tartja elfogadhatónak a LMBT emberek jogaival foglalkozó tüntetéseket és felvonulásokat, a TISZA párt szavazóinak körében ez az arány 88%.
A kutatást a Háttér Társaság megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette, 2026. április 27. és május 2. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív nemre, életkorra, lakóhelyre és iskolai végzettségre.
