Az elmúlt hónapokban a győriek elsősorban a politikai vitákon keresztül hallhattak a Győr Projekt Kft.-ről, miközben a háttérben egy sokmilliárdos infrastruktúrát működtető önkormányzati cég próbál egyensúlyozni a napi üzemeltetés, az elmaradt karbantartások és a szűkülő források között. Szombati-Serfőző Eszter, a cég ügyvezető igazgatója az Ugytudjuk.hu-nak adott egy hosszabb interjút.
Szombati-Serfőző EszterSokak számára az EYOF idején lett ismert a neve. Valójában honnan indult a pályája, és milyen út vezetett a Győr Projekt élére?
Én alapvetően sportolóként kezdtem az életemet, profi teniszező voltam, nagyon fiatal koromtól ez határozta meg a mindennapjaimat. A sporton keresztül tanultam meg azt a fajta fegyelmet, terhelhetőséget és rendszerszemléletet, ami később a munkámban is nagyon sokat segített.
Az Egyesült Államokban tanultam, ami meghatározó időszak volt számomra. Teljesen más szemléletet láttam, más működési kultúrát, más gondolkodást. Nagyon sokat adott emberileg és szakmailag is. Ott értettem meg igazán, hogy mennyire fontos a szervezettség, a csapatmunka és az, hogy egy rendszer hogyan tud jól működni.
Amikor hazajöttem, akkor volt bennem egy lokálpatrióta vágy, hogy tenni szeretnék a városomért, először nem a sportesemények világába kerültem, hanem közigazgatási és szervezési területeken dolgoztam a Polgármesteri Hivatalban főosztályvezetőként. Olyan munkám volt, ahol embereket, folyamatokat, projekteket kellett koordinálni. Ezekből az évekből nagyon sok gyakorlati tapasztalatot vittem tovább, hogy hogyan kell intézményrendszerekben működni, hogyan kell különböző szereplőkkel együtt dolgozni, hogyan kell nyomás alatt döntéseket hozni.
Az EYOF aztán valóban egy fordulópont lett az életemben, egy igazi eufória volt. Sportigazgatója voltam az eseménynek, én feleltem a sportszakmai lebonyolításért. Ott találkozott össze minden korábbi tapasztalatom, a sport, a szervezés, a nemzetközi közeg, a városi működés. Mintegy 200 fős csapat munkáját vezettem, koordináltam. Az egy elképesztően intenzív időszak volt, de közben óriási szakmai kihívás és élmény is. Ott tapasztaltam meg igazán, hogy Győr mire képes, amikor minden összeáll, és az egész város együtt tud mozdulni egy közös célért.
Őszintén szólva nekem ott alakult ki az a kötődés is ehhez a világhoz, ami később a Győr Projekthez vezetett. Én mindig is a sport és a közösségi események szakmai oldaláról érkeztem, nem politikai szereplőként. Amikor megkerestek a Győr Projekt vezetésével kapcsolatban, azt éreztem, hogy ez szakmailag egy olyan kihívás, ahol a legjobb tudásom szerint hasznosítani tudom mindazt, amit az elmúlt években megtanultam.
Mennyi idő alatt derült ki, hogy valójában milyen helyzetben van a Győr Projekt Kft.?
Nagyon gyorsan. Az már az első hetekben látszott, hogy sokkal komolyabb problémákról van szó, mint amit kívülről érzékelnek az emberek.
A győriek annyit látnak, hogy működik az Audi Aréna, nyitva van az Aqua Sportközpont, vannak rendezvények, sportesemények, koncertek. Belülről viszont az is nagyon gyorsan kiderült, hogy rengeteg elmaradt karbantartás és műszaki probléma halmozódott fel az elmúlt években, miközben az sem titok, hogy óriási volt az adósságállomány.
Az egyik legnagyobb problémát az állagmegóvás hiánya jelentette és jelenti a mai napig. Ezeknél a létesítményeknél nem lehet éveken keresztül csak működtetni a rendszereket anélkül, hogy komolyabb összegeket fordítanának a karbantartásra és a fejlesztésekre.
Az Aqua Sportközpontban például komoly problémák vannak a légkezelő rendszerrel. Erről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt időszakban szakmai oldalról, mert ez nem egy „kényelmi kérdés”, hanem az uszoda alap működésének része. Ott több százmillió forintos nagyságrendű problémáról beszélünk. Emellett a gépészeti rendszer több eleme is elöregedett, és folyamatos javításokat igényel, az érkezésem előtt ezeket a ráfordításokat a minimumon tartották.
Az Audi Arénában szintén komoly problémák vannak. A hűtési-fűtési rendszer, az energetikai háttér, bizonyos elektromos rendszerek állapota olyan, hogy nem tűr halasztást a fejlesztés. Ott is több százmilliós nagyságrendű beavatkozásokra lenne szükség. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a pálya burkolatát, a palánk és az eredményjelző vizuális elemeit is meg kellene újítani, amire már az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is utalt, ezen beruházások is, több mint száz milliós beruházást jelentenének cégünknek, csak ennél az egy létesítménynél.
Sokszor az emberek csak a külcsínt, a látványt látják. Hogy szép az épület, működik a rendezvény, megtartják a meccset. A háttérben működő rendszereket senki nem látja addig, amíg nagyobb baj nem történik.
Mennyibe kerülne az akut állagmegóvás és karbantartás ezekben a létesítményekben?
A jelenlegi számításaink szerint körülbelül 1 milliárd 500 millió forintos állagmegóvási hiányról beszélünk, de ezt fontos jól érteni. Ez ugyanis, nem azt jelenti, hogy ha ez nincs meg, akkor egyik napról a másikra bezár egy létesítmény. Inkább azt, hogy nagyon sok olyan munka és fejlesztés maradt el az elmúlt években, amit normál esetben folyamatosan el kellett volna végezni.
Az uszodáknál például komoly energetikai problémák vannak, de ugyanígy több kisebb létesítménynél is folyamatos javításokra lenne szükség. Ezek nem látványos beruházások, ezért kívülről kevésbé érzékelhetők, de hosszú távon ezek döntik el, hogy fenntarthatóan működik-e a rendszer.
Közben pedig napi szinten is működtetni kell mindent. Nem lehet azt mondani, hogy bezárunk egy uszodát vagy leállítunk egy sportcsarnokot, mert oda gyerekek és családok járnak sportolni, egyesületek edzenek, rendezvények zajlanak.
Sokszor valóban tehát tűzoltás történik, és folyamatosan priorizálnunk kell, hogy mire jut pénz és mire nem.
Milyen pénzügyi helyzetben vette át a céget?
Nehéz helyzetben. Már az átvételkor is jelentős volt a hitelkeret kihasználtsága a cégnek, emellett komoly szállítói tartozásokkal szembesültünk. Az nagyon hamar látszott, hogy itt nem egyszerű működtetésről van szó, hanem egy folyamatos anyagi egyensúlyozásról. Az energiaárak, az üzemeltetési költségek, a karbantartások ára is jelentősen megemelkedett az elmúlt években, miközben a forrásaink csökkentek. És akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mögöttünk van egy COVID és egy energiaválság is.
Ki kell emelnünk: egy önkormányzati cég nem működhet piaci logika alapján, hiszen közszolgáltatásokat végzünk, biztosítani kell a sportegyesületek működését, a városi rendezvényeket, a közösségi eseményeket is. Időközben a Művészeti és Fesztiválközpont beolvasztásával cégünkhöz került a város rendezvényszervező üzletága is, ami ugyan egy igazán fontos szakmai feladat, de plusz tevékenységi kör, plusz költségekkel.
Nem mondhatott erre nemet?
Nem szoktam elugrani a feladatok elől. Ráadásul korábbról megvoltak a kulturális és rendezvényszervezői tapasztalataim, és kapcsolatrendszerem.
Ugyanakkor itt még komolyabb gazdálkodási fegyelemre van szükség. Sokszor napi szinten kell döntéseket hozni arról, hogy mi az, ami még halasztható, és mi az, amit már nem lehet tovább tolni.
Hogy áll a Győr Projekt idei költségvetése?
2024. évi kinevezésem óta a 2026-os esztendő volt az-az első év, amikor egzakt számokkal tudtunk kalkulálni. A Győr Projekt 2025-ben nagyjából 3 milliárd 500 millió forintból működött, melyből az önkormányzati támogatás a közszolgáltatások ellátásra, működésre 2 milliárd 266 millió Ft-ot tett ki. Mi az idei évre is körülbelül ekkora összeggel terveztünk, mert szakmai oldalról azt láttuk, hogy ennyi szükséges a létesítmények normális működtetéséhez és a kötelező feladatok ellátásához.
Ehhez képest végül 1 milliárd 400 millió forintos támogatást plusz az állagmegóvásra további 100 millió forintot tudott biztosítani a városvezetés, amire válaszul jeleztük, hogy ez az összeg ilyen működési költségek mellett várhatóan csak kb. augusztusig lesz elegendő.
Ezek után volt egy ötfordulós szakmai tárgyalás sorozatunk a városvezetéssel, így polgármester úrral és alpolgármester úrral közösen, ahol próbáltunk megoldást találni a problémákra. Ezek nem politikai egyeztetések voltak, hanem nagyon konkrét szakmai tárgyalások arról, hogy hogyan tudjuk garantálni a biztonságos működést. Sajnos megoldás azóta sem született, egyelőre augusztusig látunk előre.
Fotó: GYAC Facebook
Racionalizáltuk a költségeket, priorizáltuk a feladatokat. De vannak olyan fix kiadások egy ilyen rendszernél – energia, üzemeltetés, kötelező karbantartások –, amelyeket egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Én azt érzékeltem a tárgyalások során, hogy mindenki próbált megoldást keresni, de a mozgástér közben rendkívül szűk lett. Bizakodó vagyok, hogy év közben lesz megoldás, de ahogy említettem ez még nem körvonalazódott.
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb port kavart városi ügye Pintér Bence feljelentése volt, a Győr Projekttel szemben. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Sajnos sok, a közvéleményt megtévesztő állítás hangzott el ezzel kapcsolatban, és én ezt a polgármester úrnak is elmondtam személyesen.
A vita egy vállalkozó tevékenységével és szerződésével kapcsolatban alakult ki. Az érintett vállalkozó tevékenységével kapcsolatban az elmúlt 20 évre visszamenőleg elmondható, hogy ő nyújtja a szolgáltatásokat a város rendezvényeinek 80%-ban. Fel sem merült az, hogy a Győr Projekt Kft. mással végeztesse el ezt a tevékenységet, hiszen a vállalkozó iránt megvolt a bizalom, vele kapcsolatban a pozitív tapasztalat illetve adott a helyismerete, szakértelme és a rendelkezésre álló eszközök ismerete is.
Megvizsgáltuk, hogy a Győr Projekt Kft. beszerzési szabályzata szerint keretszerződés kötésére van lehetőség, pontosan azért, mert egyrészt új feladatként jelenik meg a cég életében a fesztiválszervezés, és az óvatosság elve alapján döntöttünk emellett. Ez azt jelenti, hogy a konkrét teljesítés után történik a szolgáltatások kifizetése. Bizonyos munkákat cégként tudott számlázni, más feladatokat pedig egyéni vállalkozóként. Attól függően, hogy az egyes tevékenységekhez szükséges engedélyt és erőforrást, mely gazdasági társasági formában birtokolja.
A 19 millió forintos szerződés kapcsán is elhangzott sok minden, de ott sem arról volt szó, amit sokan sugalltak. Ez esetben is az óvatosság elve mentén keretszerződést kötöttünk, annak ellenére, hogy azt a szakmai állásfoglalást kaptuk, hogy mivel a szolgáltatás a sportlétesítmény üzemeltetés alapvető tevékenységéhez köthető, ezért az EU-s közbeszerzési értékhatár az irányadó.
Nekem az a véleményem, hogy szakmailag helyesen jártunk el. Én ezt a munkát mindig a legjobb tudásom szerint végeztem.
Hogyan élte meg ezt az egész időszakot emberileg?
Őszintén? Nem volt könnyű időszak. Főleg azért nem, mert nagyon gyorsan minden politikai felhangot kapott. Sokszor azt érzem, hogy egy műszaki vagy gazdálkodási kérdésből pillanatok alatt közéleti vita lett, miközben nekünk ugyanúgy működtetni kell a rendszert.
Szombati-Serfőző EszterA sportolók nem fogják azt mondani, hogy akkor most nem mennek edzésre, mert vita van a városban, az uszodát másnap reggel ugyanúgy ki kell nyitni, a fesztivált meg kell tartani, utána fel kell takarítani. Én továbbra is azt gondolom, hogy ezeket a cégeket szakmai alapon kellene működtetni, én legalábbis így próbálok dolgozni.
Mit szeretne elérni a következő években, milyen célok motiválják?
A legfontosabb az lenne, hogy stabilizáljuk a rendszert és megőrizzük az önkormányzati vagyont, az értékeinket. Fontos az időbeni finanszírozás biztosítása, hogy a működésünk ne folyamatos tűzoltás legyen, hanem lehessen hosszú távon gondolkodni. Győr elképesztő sport- és rendezvény infrastruktúrával rendelkezik. Erre lehetne építeni, de ehhez folyamatos és tudatos fejlesztések kellenek. Sokszor azt érzem, hogy ezekről a szakmai kérdésekről jóval kevesebb szó esik, mint a politikai vitákról, helyette együttműködésre, politikai konszenzusra van szükség.
Én szeretném, ha azt lehetne mondani, hogy sikerült stabilizálni és fejleszteni ezt a rendszert. Mert ezek a létesítmények, rendezvények a sportközösségeket és a győrieket szolgálják. Kollégáimmal, a csapatommal folyamatosan azon dolgozunk, hogy tartalommal töltsük meg a létesítményeket és a napi szintű működést biztonságosan garantáljuk. Köszönet illeti a Győr Projekt Kft. teljes csapatát, hogy a kihívások ellenére is nap mint nap munkájukkal a győrieket szolgálják.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
