Az emberi civilizáció az elmúlt körülbelül tizenegyezer évben, a holocén nevű viszonylag stabil éghajlati időszakban alakult ki. Ebben a szűk hőmérsékleti tartományban válhatott lehetővé a mezőgazdaság és a városi élet fejlődése. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszéke kutatói egy friss tanulmány alapján arra jutottak: az emberiség már elhagyta ezt a stabil klímatartományt, és egy sokkal szélsőségesebb állapot felé halad - számolt be a kutatásról a Másfélfok.
Fotó: Pexels
A Föld múltbeli éghajlatáról különféle közvetett adatok - például faévgyűrűk és jégfuratok - alapján akár hatvanötmillió évre visszamenően is képet alkothatunk. Ezek azt mutatják, hogy bolygónkon voltak a mainál jóval melegebb korszakok is, ám a jelenlegi felmelegedés üteme példátlanul gyors. A kutatások szerint a jelenlegi kibocsátási pálya mellett mindössze néhány száz év alatt olyan hőmérsékleti szinteket érhetünk el, amelyek legutóbb mintegy negyvenmillió éve, az úgynevezett „forró Föld” időszakában fordultak elő.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem pusztán arról van szó, hogy a klíma „melegebb lesz, mint korábban”. A probléma lényege az, hogy kilépünk abból az éghajlati tartományból, amelyre a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az ökoszisztémák működése épül. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát.
A globális felmelegedés üteme ráadásul gyorsul: míg az 1970-es évektől évtizedenként átlagosan 0,19 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, az elmúlt tíz évben ez az érték már 0,41 fok körül alakult. A kutatók szerint a másfél Celsius-fokos küszöb tartós átlépése akár néhány éven belül bekövetkezhet, részben olyan visszacsatolások miatt, amelyeket a korábbi modellek alábecsültek.
A szén-dioxid-koncentráció és a globális átlaghőmérséklet között szoros kapcsolat figyelhető meg. A légköri CO₂-szint jelenleg körülbelül 425 ppm, ami legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas. A földtörténeti adatok alapján minden korszakban magas szén-dioxid-szinthez magas hőmérséklet társult, és a modellek szerint a jelenlegi állapot csak átmeneti: évtizedeken belül a hőmérséklet „utolérheti” a CO₂-szint által indokolt értékeket.
A kutatás kitér a nemlineáris visszacsatolások és az úgynevezett billenőpontok szerepére is. Egyes folyamatok - például a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása vagy az állandóan fagyott talaj felengedése - már viszonylag alacsony, 1,5-2 Celsius-fokos melegedésnél is beindulhatnak. A szerzők szerint a „forró Föld” pálya nem elméleti sci-fi, hanem reális kockázat, amely hosszú évszázadokra meghatározhatja a bolygó éghajlatát, és komoly felelősséget ró a jelenlegi döntéshozókra és a társadalom egészére.
