Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert a testület megítélése szerint a magyar médiaszabályozás és az állami gyakorlat több ponton is sérti az uniós jogot - írta meg a Telex. A vizsgálat középpontjában az újságírói függetlenség, a forrásvédelem, a közmédia irányításának átláthatósága és az állami hirdetések politikailag befolyásolt elosztása áll. A döntés hátterében az a médiaszabadság-rendelet áll, amely 2024 augusztusában lépett hatályba, és amelyre egyedül a magyar kormány - jó szokásához híven - szavazott nemmel.

A rendelet egyebek mellett olyan ördögtől való elvárásokat fogalmaz meg, hogy a közmédia vezetőit átlátható és nem részrehajló eljárásban kell kiválasztani, továbbá uniós szinten tiltja a szerkesztőségi döntésekbe való politikai beavatkozást. Emellett kimondja azt a példátlan skandallumot is, hogy az állami szervek nem kötelezhetik újságírókat forrásaik kiadására, nem kutathatják át az irodáikat, és nem telepíthetnek kémprogramot az eszközeikre.
A Bizottság már a nyári jogállamisági jelentésben is figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon továbbra is fennáll a médiapluralizmust veszélyeztető koncentráció, és nem biztosított megfelelő garancia az állami és piaci szereplők arányos megjelenésére. Arról az abszurd helyzetről nem is beszélve, hogy mennyire kérdőjeles, ha egy - az államhoz ezer szállal köthető - cég egyszerűen felvásárolja az ország egyik legbejáratottabb és független újságíró brandjét, majd a saját - értsd a kormány - arcára formálja, mint tette ezt anno az Index esetében.

A mostani felszólító levélben az EB azt is kifogásolja, hogy a magyar jog nem védi megfelelően az újságírói forrásokat, és nem biztosít hatékony jogorvoslatot azok megsértése esetén. Kritika érte a közszolgálati média működését és finanszírozását, az állami reklámköltések irányát, valamint a médiapiaci összefonódások engedélyezésének gyakorlatát is. A Bizottság szerint mindezek együttesen „korlátozzák a média gazdasági tevékenységét és szerkesztői szabadságát”. A kormánynak két hónapja van választ adni; ha ez nem kielégítő, a testület indokolással ellátott véleményt adhat ki, ami a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza.
A Bizottság lépése nem egyedülálló, hiszen az elmúlt években több nemzetközi szervezet is jelezte, hogy Magyarországon a médiahelyzet súlyosan torzult, és a politikai befolyás elérte a hírpiac alapvető folyamatait. A szakértők szerint a közmédia működése és az állami hirdetések koncentrált elosztása jelentős piaci előnyt biztosít a kormánypártokhoz köthető médiumoknak, miközben a kritikus vagy független szerkesztőségek gyakran kiszorulnak ezekből a forrásokból. Erre volt egy nagyjábóli válasz a hatalomtól a csodálatos Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, aminek „feladata”, hogy meggyőzze a fideszes közvéleményt a kritikus hangú médiumok külföldről való finanszírozásáról, és eme tény bűnösségéről.

Győri szempontból különösen beszédes a nem kevés közpénzből (is) fenntartott Győr+ Média Zrt. helyzete. Csak egy példa: miközben az országos sajtót hetek óta tematizálja a Szőlő utcai botrány, addig a Győr+ egyáltalán nem számolt be a regnáló kormány számára nyilvánvalóan kínos ügyről. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, a Győr+ működése régóta a kormánypárti narratívák kiszolgálása felé billen, rendszeresen a Fidesz–KDNP álláspontjai kapnak prioritást, miközben a várost érintő kellemetlen vagy kritikus ügyeket következetesen mellőzik. Ez a gyakorlat jól illeszkedik az EU által kifogásolt médiarendszer strukturális problémái közé, és rávilágít arra, hogy a helyi sajtóban is súlyos következményei vannak a politikai befolyásnak.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
