A nyár folyamán több mint 200 rákosi viperát engedtünk szabadon két nemzeti park összesen öt élőhelyére. A Rákosivipera-Védelmi Központ és az itt zajló munka a fajmegőrzési program meghatározó részét képezi. A Központban született és nevelkedett kígyók az ivarérett kor elérése után, a számukra létrehozott és fenntartott fokozottan védett élőhelyekre kikerülve az ott élő állományok megerősítésében és genetikai sokféleségének megőrzésében, ezáltal pedig a populációk hosszútávú fennmaradásában játszanak kulcsfontosságú szerepet - írja szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében a Magyar Madártani Egyesület.
A hosszú évek óta zajló tervezett és tudatos munka eredményeként idén összesen 201 rákosi vipera foglalhatta el helyét a természetben. A július és augusztus hónapok során elengedett 95 hím és 106 nőstény a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park összesen öt élőhelyén kezdhette meg önálló és szabad életét.
Fotó: Pellinger Attila
A Hanságban két kibocsátási helyszínen összesen 52 kígyót engedtünk el, melyből 27 nőstény és 25 hím ivarú volt. Közülük 3 egyedet rádiótelemetriás jeladóval is elláttunk annak érdekében, hogy sorsukat az elengedést követően is hétről hétre figyelemmel kísérhessük. A szabadon engedett állatok 4 évesnél idősebbek voltak, és köztük 5 gravid (vemhes) nőstény is volt, melyek pár héttel a kibocsátást követően világra hozták utódaikat, így további nagyjából 50 kisviperával növekedett a területre kikerülő kígyók száma.
A Kiskunságban három élőhely összesen 149 – közülük 3 jeladóval ellátott - rákosi viperával lett gazdagabb. Itt 79 nőstény és 70 hím kezdhette meg az ismerkedést az élőhelyekkel. Ezeken a területeken az elengedett kígyók nagyrésze legalább 4 éves volt, de esélyt kaptak fiatalabb – 1, 2 és 3 éves, valamint az idei évben született - társaik is. Az itt elengedett 8 gravid nősténytől további 80 kisvipera születhetett ezeken a területeken.
A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan a mesterséges üregek fölé idén is védőhálók kerültek, melyek az üreg környékét védik a ragadozóktól. Az üregek környékén vadkamerákat is kihelyeztünk, hogy megfigyelhessük a kibocsátást követő történéseket.
A program indulása óta eltelt közel 20 év folyamán összesen 907 rákosi vipera került 11 természetes élőhelyre, melyekből 4 a Hanság, 7 pedig a Kiskunság védett gyepein találhatóak.
A Kiskunsági Nemzeti Park területén 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központ adja fajmegőrzési programunk gerincét. Létrehozását a rákosi vipera hazai természetes populációjának drasztikus mértékű csökkenése indokolta. A kígyók tenyésztése 10, különböző élőhelyről befogott egyeddel indult, ma mintegy 700 vipera él a Központban.
A Központ elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. Az itt nevelt kígyók nagy száma lehetőséget teremt a faj visszatelepítésére azokba a régiókba, ahonnan az intenzív mezőgazdálkodás miatt kiszorult.
Az idei nyáron 38 nőstény összesen 494 kígyóval (253 hím és 241 nőstény) gyarapította a Központ rákosi vipera állományát. Az idei szaporulattal együtt pedig a Központ működése alatt eddig összesen 4896 rákosi vipera látta meg a napvilágot a tenyésztési program keretein belül.
Idén az átlagos alomméret 13 volt és a kisviperák átlagosan 14,4 centiméteres hosszúsággal és 2,6 gramm súllyal jöttek világra. A megfigyelt és feljegyzett párzások esetében az átlagos vemhességi idő 108 nap volt. Az augusztus első hetében tapasztalt hidegfront és heves esőzések hatására a szülések kb. 1 héttel később történtek az eddigi években megszokottnál.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) sztyeppmaradványok lakója. A nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott.
A jelenleg zajló Rákosi vipera állományok és élőhelyek életképességének fejlesztése a Pannon régióban LIFE18 NAT/HU/000799 projekt keretében a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Parkok munkatársai a meglevő élőhelyeken végzik a viperák számára kedvező élőhelyi feltételeket biztosító kezeléseket, illetve – ahol erre lehetőség van – az élőhelyek kiterjedésének növelését gyeprekonstrukciók révén. Emellett természetvédelmi kutatásokat és monitoring akciókat végzünk: vizsgáljuk a különféle mezőgazdasági beavatkozások hatását, az élőhelyek táplálékellátottságát, a potenciális ragadozók jelenlétét. Nyomon követjük a rádiótelemetriás jeladóval felszerelt, kibocsátásra került egyedeket, valamint széleskörű kommunikációs kampányt folytatunk, melynek célja a faj és a védelmi program megismertetése, a tévhitek eloszlatása.
