Ez az isten megfertőz és a bőröd alá bújik

Pintér Bence 2023-08-09 09:16:40
Kleinheincz Csilla új regénye ökofantasyként indul, társadalmi meditációként ér véget.

Elég húzós év van idén a magyar fantasztikus irodalomban, mármint jó értelemben: dömping van jónak ígérkező könyvekből. Csak az ismertebb kiadókat nézve jött vagy jön idén új regény Brandon Hackett-től, Michael Waldentől, Rusvai Mónikától, Puska Veronikától, Baráth Katalintól, Benyák Zoltántól, Gaura Ágnestől, Gabriella Eldtől és némi csúszás után Dyta Kostova is debütál majd regényíróként

Én leginkább Kleinhencz Csilla regényére, az Alvilági szövedékre voltam kíváncsi a teljes várható idei felhozatalból.

Ezt írtam ugyanis pár éve a közismert író, szerkesztő, fordító magyar népmeséket át- és feldolgozó Ólomerdő-trilógiájának harmadik könyve kapcsán:

„A regény végére érve arra gondoltam, hogy ha ezzel a remekül kimunkált nyelvi eszköztárral, és a fantasztikus irodalom áramlatait ismerő világépítési készséggel és empátiával Kleinheincz Csilla legközelebb valami olyan témához nyúl, ami még kifejezetten érdekel is, akkor egyértelműen az év számomra legjobb könyvét fogja lerakni az asztalra.”

Ez a pillanat elérkezett – lássuk tehát, hogy jól jósoltam-e.

Mert ez az én testem

A regény elején két szomszédos, de egymástól mégis teljesen elválasztott közösség életébe csöppenünk bele: az egyik a régi módszerekhez ragaszkodó Cseregő, a másik pedig az iparosodás útján elindult, gyarmatosító Kísértó. A fő különbség a két közösség között az, hogy Kísértóban minden ember egy isten, Mikosz híve, aki nem valamiféle elvont, jelen nem lévő istenség, hanem minden hívében jelen van fizikailag, és bármikor megtestesülhet rövid időre, hogy prófétáljon – egy-egy akalommal elhasználva a folyamat közben pár híve testét.

A cseregőiek mindettől undorodnak és rettegnek, és mindent megtesznek, hogy az ö testükbe ne kerüljön Mikoszból.

De azért kereskednek a kísértóiakkal, és egyre több eszközt vesznek át tőlük, egyre lazul fel a náluk is vallásos dogmákként generációról generációra továbbadott szabályrendszer az föld művelésével kapcsolatban. Ha valakit mégis „megfertőz” Mikosz, annak a szabály szerint el kell hagynia a kommunát; de eközben Kísértóból is hoznak fel néha szülők még nem fertőzött csecsemőket a faluba.

Főszereplőnk a cseregői Gerle, aki maga is ilyen gyerek, és Cseregőben szép jövő vár rá, mostohaszülei nyomdokába lépve várhatan vezető lesz. Aztán egy nap történik valami, amitől – és akkor idézem innentől a fülszöveget spoilermentességért –

„nem csak az ő élete fordul fel gyökerestül: olyan folyamat veszi kezdetét, amelynek során földalatti és emberfeletti erők lépnek működésbe, a tét pedig nem kisebb, mint a jelenleg ismert világ fennmaradása.”

Á, csak ilyen apróságok.

Fantasy, sci-fi és társadalmi meditáció

A regény kapcsán a kedvenc angol könyvajánlós kifejezéseim közül a slow-burner jutott eszembe: komótosan, de tudatosan csordogál ez a történet, szépen, fokozatosan építi fel a világát, mutatja be szereplőin és történésein az egyes csoportok dilemmáit, a finoman egymásnak feszülő társadalmak általuk vélt, illetve valódi problémáit. A regény egyik érdekes kérdése az, hogy hogyan oldunk meg problémákat akár személyes, akár társadalmi szinten, mennyire elfogadható, vagy egyáltalán működőképes az erőszak.

Ez mind társadalmi, mind személyes szinten megjelenik. Egyrészt a Cseregő és Kísértó közötti viszonyban, ami évszázadok óta feszült, de békés, viszont most elindul egy veszélyes irányba. Másrészt Kísértón belül, ahol bár mindenki egyenlő, hiszen Mikosz mindenkiben benne van, mégis van út, hogy egy ilyen társadalomban is legyenek egyenlőbbek – ez pedig nyilván konfliktust szül. Harmadrészt pedig a szereplők közötti viszonyokban, főleg Gerle és vőlegénye, Derkó kapcsolatában.

A szépen felépített személyes történeteken túl a középpontban alapvetően az a kérdés áll, hogy hogyan állunk a természethez,

probléma-e az, hogy az emberiség egyre jobban elidegenedik olyan folyamatoktól és dolgoktól, amelyektől évtízezredeken keresztül nagyban fügött, és amivel többnyire együtt tudott élni, amit megtanult úgy kihasználni, hogy az fenntartható legyen.

Vissza lehet-e térni ehhez? Egyáltalán vissza kell? Ilyen kérdések jártak a fejemben a regény olvasása közben, ami nem ilyen nagyon szájbarágós allegória egyébként jelenlegi helyzetünkre, csak az olvasó agy így működik, köti a témákat a narratívához.

Ilyen szempontból klímafikció a regény, ha ez a címke számít még valamit. Apropó, címkék. Biztos vannak, akik csak fantasyt, meg vannak, akik csak sci-fit szeretnek olvasni, én régen feladtam, hogy ilyen állításokat tegyek magamról. Nagyon szórakoztatónak találom azonban azokat a történeteket, ahol nagyon nehéz megállapítani, hogy mivel is van dolgunk. Az Alvilági szövedéket nyilván fantasynek lövi be az ember, hiszen isten van benne, és a szerzőjét inkább fantasyíróként ismerjük.

A regényben előrehaladva azonban világossá válig, hogy a szerző valójában ehhez az egészhez nem kifejezetten használ mágiát,

és bár tudományosan sem magyarázza el feltétlenül részletesen a dolgokat, egy ponton már nem tudjuk azt mondani, hogy ez egy fantasy. Kifejezetten tetszett ez a vonulata a történetnek, bár nem ez a lényeg, vagy nem jelent ez semmiféle nagy csavart a dologban.

Szóval visszatérve az elejére: empátia, remek világépítés, érzékeny szöveg, és pluszban egy téma, ami kifejezetten érdekelt is. Ahogy korábban gondoltam, Kleinheincz Csilla regénye tényleg erősen esélyes rá, hogy az idei kedvencem legyen, persze mint az elején jeleztem: nagy lesz a verseny.

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.