A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Farkas Bazsi 2023-02-09 08:55:08
Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van -hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdai közleményében, amelyben emlékeztetnek: az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról.

Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a "fecskepelenkákat". A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra - áll a közleményben.

Az egyesült emlékeztetet arra, hogy a rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek. "Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll" - írják, kiemelve: minden fecske legalább 1 kilogramm muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Az MME számításai szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami azt jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetben.

Mint írják, az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető "fecskepelenkák" felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával segítheti a lakosság.

Szólj hozzá!

Már nem Kondora Bálint a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

Június 15-én jegyezte be a bíróság a változást.

Határérték alá csökkent az azbeszt kiporzás a szombathelyi Oladi Plató közelében

Négy helyen végzett mérést az önkormányzat: a Síp utcában két helyen a Sáfrány és a Márton Áron utcában. A kormány a héten dönthet az azbeszt-helyzet kezeléséről.

Útlezárásokkal jön Szombathelyre a hétvégén a Spartan Race

A belváros, a Kárpáti Kelemen utca környéke és a Dolgozók útja is érintett.

Indul a szombathelyi ebösszírás

Azok is kötelesek ismét bejelenteni kutyájukat, akik ezt már korábban megtették.

Lefejezték a MÁV vezetőségét

Az új Igazgatóság kinevezéséről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fog intézkedni.

Az építőipari szerszámok jelentősége és választása

Az építőipar mindig is az emberiség egyik fő alappillére volt. Az új technológiák és módszerek mellett vannak dolgok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be.

Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat

A költségcsökkentés nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt családi, kulturális, zenei és esti látványelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.

Gulyás Gergely lemond Fidesz frakcióvezetői posztjáról

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az Országgyűlés hétfői ülését.

Emberrablás Győrben

Tartozás miatt tartott fogva egy férfit négy másik.

Volt válogatott sportolóra kér súlyosabb büntetést a győri ügyészség

Elsőfokon a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 2. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy a művelődési házak jövője nemcsak az épületek felújításán, hanem a helyi közösségi szerepük újragondolásán is múlik.