Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol először megjelent!
Nagy utat jártunk be szeptember óta, amikor még polgármesterünk is arról beszélt itt Győrben, hogy homályosak a nagy nemzeti víziközműcég körvonalai, ködösek a feltételek, tárgyalni kell, mert tárgyalni muszáj, de erre nem lehet A-t vagy B-t mondani, majd. Majd decemberben. Majd januárban.
Mi persze semmilyen utat nem jártunk be valójában, mert nekünk egy büdös szót nem mondott azóta se Dézsi Csaba András, se Rácz Attila Pannon-Víz-vezér (vízvezér: Ond, Kond, Tas, Huba, Rácz), hiába lettek megkérdezve a közgyűlésen Balla Jenő (független) és Pollreisz Balázs (MSZP) által, hiába próbáltunk mikrofont nyomni előbbi körszakálla alá, hiába bármi. Szivárogtak a hírek, mint oly sok helyen szivároghatnak most is épp a győri csövek, hogy mit gondolnak a környékbeli kisebb önkormányzatok (semmi jót), de mondás, megmondás, az nem volt.
Most, a keddi közgyűlésen is csak egy egészen érdekes megmondás sikerült az ügyben.
Miközben megy egy ideje a puhítás, hogy jaj, a Pannon-Víznek nincs pénze és mennyi lesz a villanyszámlája, és hogy ó, hát egyébként sem érdekel senkit sem, hogy akkor kinek a kezében is vannak a győri csövek, a közgyűlésnek most azt kellett volna elfogadnia, hogy akkor odaadjuk, vagy nem adjuk. Más kérdés, hogy közben három másik a önkormányzat a Pannon-Víz tulajai közül nemet mondott, és így elviekben bukó az egész, de nekünk is mondanunk kellett volna. Valamit.
Ehelyett megint a nagy semmit sikerült mondani, miszerint: szándékunkban áll odaadni valamit, nem mindet, csak valamennyit. Majd valamikor. Tárgyaljunk!
Mindezt úgy, hogy Rácz vízvezér olyan magas lóról osztotta a közgyűlésen a dolgokat a közmű átadását ellenző Balla Jenőnek, hogy vezértársai (Ond, Kond, stb.) saját nyergükből is az ég felé kellett emeljék szilaj tekintetüket, ha látni akarták. Csak aztán éppen ő maradt hoppon, aki azt mondta, hogy most már dönteni muszáj. Aztán fel sem tűnt neki, miközben az ellenzéki képiselőket köpködte, hogy nem is arról szól a javaslat. Szegény vízvezér.
Na de hogy témánkra kanyarodjunk, fővezér urunk, Dézsi mester legújabb találmánya – Borsi úrral adták elő kalákában –, hogy kit érdekel ki birtokolja ezeket a csöveket, úgysem fognak idejönni, kiásni és elvinni őket. Kinek kellenének a győriek rozsdás, ne adj’ Isten szaros csövei? Ugye? Milyen eszeset, ravaszat tudott megint mondani?
Egy baj van
De éppen ez a lényeg: onnantól kezdve, hogy ezt a vagyont – aminek az árát nem merik megmondani, de több tízmilliárd forintról beszélünk – átírjuk az államra, onnantól kezdve nem mi mondjuk meg, hogy mi legyen vele. Talán kap valami egyeztetési jogot a város, de hát az tudjuk mennyit ér, igen, pont annyit.
Ha Mészáros Lőrinc kitalálja holnap, hogy neki rozsdás és/vagy szaros győri csövek kellenek valamiért, vagy a harmincharmadik akkumulátorgyárhoz kell elvezetni a vizet a Bodrogból, vagy ilyesmi, akkor simán idejöhetnek, kiáshatják, aztán elvihetik – mert az övék. Az, hogy ennek kicsi a valószínúsége, az egy teljesen más kérdés.
Magyarra fordítva tehát elvekről van szó: arról, hogy szerintem például minden olyan dolgot önkormányzati kézben kell tartani, ami jelenleg még az önkormányzaté. Egy jottányit sem szabad engedni, főleg nem ingyen, főleg nem olyan stratégiai dolgot, mint a víziközművagyon. Dézsi szerint meg nem így van
Na de – jön mindjárt kommentben a nyomott áru önkormányzati ingatlanban lakás okán állandóan hamis realista, hatalom féregségeivel szemben elnéző átlagos fideszes okosember – akkor ki fizeti ki a Pannon-Víz plusz forrsáigényét, ha? Hát nem ideális ez, de most ez van, ezt a négymilliárd forintot egyszerűen nem tudja kifizetni a város. És ki tudja mi lesz még?
A kezét figyeljék, mert csal. Induljunk ki onnan, hogy a víziközműtársaságok azért vannak rossz helyzetben, mert az állam befagyasztotta az áraikat. Ez nekünk, fogyasztóknak épp addig volt remek, amíg nem kezdett el végleg tönkremenni a felújítás híján leromló állapotú rendszer, és amíg nem kezdték el nagy vízigényű akkumulátorgyáraknak kiszervezni az einstandolt magyar vízkincset.
De ahogy befagyasztotta, úgy ki is fagyaszthatná az állam a díjakat, ahelyett, hogy széttárt kézzel áll: no barátom, legatyásodtál – tekintve hogy fegyvert fogok rád, és nem emelhetsz árat –, segítek neked, de csak ha szépen nekem adod akkor most mindenedet. A legsúlyosabb uzsorás jótét léleknek tűnik a magyar állam maffiamódszereihez képest.
Másrészt: lehet, hogy nem tűnt fel, de az energiaválságnak nyugaton vége. A piaci kapitalizmus azt csinálta, amire kitalálták, avagy alkalmazkodott az új helyzethez: nix orosz gáz, nix orosz olaj, megoldjuk máshogy. Rajtunk kívül gyakorlatilag mindenhol túllendültek az inflációs csúcson, normalizálódnak az energiaárak, Európa simán túlélte a leválást a borzalmasan káros orosz függésről. Kivéve minket. Ettől függetlenül is igaz, hogy jelenleg inkább arra lehet fogadni, hogy várhatóan nem lesznek hosszú távon ilyen magasak az energiaárak, ki lehet bekkelni ezt az időszakot, főleg, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy tényleg hatmilliárd lenne idén a Pannon-Víz számlája, azt csak így bemondta a vízvezér.
De ha annyi is, Győrnek olyan városnak kellene lennie, amelyik meg tudja oldani a nehéz időszakban a közműcége finanszírozását.
Ehelyett van egy inkompetens, lobbiképtelen városvezetésünk, amely három év alatt olyan mélységekbe vitte a nehéz körülmények között a költségvetést, hogy nem csak hogy a Pannon-Víz megtartását nem tudja finanszírozni, de ugyebár egy uszoda nyitvatartását sem, helyette Patyomkin-módra megy róla a hazudozás szeptember óta. (Nyitva van! Most már tényleg kinyitottunk egy ilyen mellékmedencét mindenkinek! Most meg még egyet! Na ne mondja senki, hogy bezártunk bármit! Szánalom.)
Itt vagyunk most. Egy hosszú távra szóló, rendkívül káros döntést fogunk meghozni azért, mert a város inkább Bécsi kapu téri, milliárdokért felújítandó palotákra költ százmilliókat, meg temetkezési vállalkozásokat vesz gyanús körülmények között homályos indokokkal, minthogy megpróbálja valóban életbe vágó dolgokra költeni a pénzt.
Ők kormányozzák a gályát. De sose feledjük, főleg, ha már Petőfi-emlékév van, hogy azért a víz az úr!
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon!
