Két covidos év után idén újra Könyvfesztivál lesz Budapesten, a Millenárison, a Könyvfesztiválra pedig hagyományosan megjelenik egy sor remek könyv. Ezek közül válogattunk ki már múlt héten tízet, és most hozzácsapunk még hetet:
Mariana Enríquez: Ágyban dohányozni veszélyes (Open Books)
Míg Gabriel García Márquez Macondóját az önkényuralom szeszélyes fantomjai kísértették, addig Mariana Enríquez Buenos Airesét a csoda helyett a könyörtelen fájdalom és igazságtalanság itatja át. A fülszöveg szerint Enríquez bravúrosan szűri át az argentin történelem és jelenkor lassú erőszakát a klasszikus angolszász horror hagyományain. Novelláinak metszően valóságos, feminista horrorja olyan témákat olvaszt magába, mint a női test eltárgyiasítása, a radikális társadalmi egyenlőtlenségek, a mindenütt megbúvó toxikus patriarchátus és elnyomás, a népirtás, a migráció vagy épp a környezet kizsákmányolása. A kimondatlan aljasság megcsillan a történetek sötétjében.
Az elveszett és kitaszított szereplők élénkségének és a cselekmény aurájának köszönhetően a szövegek messze túlmutatnak a politikán és a horror zsánerén.
Enríquez erős nőkaraktereit melankólia járja át, nem jönnek rá, mi zúzza össze őket saját gyötrődésük körforgásában, bénultan és magukra hagyatottan állnak a történések előtt. Vigaszt csak a bizarr fétisek, az eltűnt gyerekek utáni nyomozás, a halott popsztár húsa, az okkultizmus és a pirománia nyújthat. Az Ágyban dohányozni veszélyes a gonoszság mély sötétségét festi meg, ám a reményt adó fény miatt olykor az olvasó mégis hunyorgásra kényszerül. Mariana Enríquez művészete finoman szuggesztív, a költői villanásokból és a beszélt nyelv nyerseségéből eszményi irodalmi szövetet képez.
Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa (Rubicon Intézet)
Hunyadi János nándorfehérvári diadala, a mohácsi katasztrófa, Buda török kézre kerülése és a másfél száz éves török uralom vagy az Erdélyi Fejedelemség története a magyar olvasók számára jól ismertek. Ezek az események azonban részei voltak az Oszmán Birodalom európai és közel-keleti hódításainak, valamint a terjeszkedés során kialakult birodalmi vetélkedésnek és diplomáciai sakkjátszmáknak, amelyek jelentőségüket tekintve a hidegháború korszakának amerikai-szovjet rivalizálásához hasonlíthatók.
Ágoston Gábor munkája az oszmán hódítás ezen tágabb összefüggéseit vizsgálja, bemutatva az Oszmán Birodalomnak Európa és a Közel-Kelet történetében játszott, meghatározó szerepét.
Gazdag török és európai források és szakirodalom segítségével bírálja azokat a divatos munkákat, amelyek a multikulturalizmus ideológiájának hódolva az oszmán szultánokban reneszánsz uralkodókat látnak és mindenütt a „kulturális cserekapcsolatokat” keresik. De a szerző elveti azokat a nézeteket is, amelyek a 16-17. század bonyolult geopolitikai játszmáit „a keresztény és muszlim civizációk összecsapására” egyszerűsítik le. Bemutatja például, hogy miért volt Szulejmán szultán legfontosabb európai szövetségese I. Ferenc francia uralkodó, „a legkeresztényibb király”, miért igyekezett Velence, az oszmánellenes Szent Ligák egyik főszereplője gyorsan lezárni háborúit a Fényes Portával, vagy hogy milyen kényszerpályák között kellett a korabeli szerb, horvát, lengyel, magyar és erdélyi uralkodóknak és politikusoknak politizálniuk.
Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok (Prae)
Bizarr gyilkosságsorozat borzolja a kedélyeket Budapesten. Az elkövető szabályos időközönként csap le felnőtt, erejük teljében lévő férfiakra, akiket sportolás közben ragad el. A helyszíneken másnap rejtélyes dobozok tűnnek fel, melyekben a rendőrség nemcsak hamvakat, de testrészeket is talál, sőt tehetséges művészre valló rajzokat, amelyek az eltűnt személyt és halála körülményeit ábrázolják. A nyomozók tehetetlenek, az idő pedig ellenük dolgozik.
Amikor a gyilkos következő áldozata egy olyan rendőr lesz, aki addig elszántan az ügyön dolgozott, Pataki százados úgy határoz, felkeresi Szabó Ágota egykori sztárügyészt, az öt évvel korábbi rókabérci mészárlás túlélőjét, hogy tapasztalatával segítse a munkájukat. Bár Gota épp csak kilábalt a haláltúra sokkjából, beleveti magát a nyomozásba, és a nem hétköznapi arcokból verbuválódott csapat elkezdi a versenyfutást az idővel.
Ahogy Gota megismeri az áldozatok és hozzátartozók titkait, majd egyre jobban elmélyed a rajzolós gyilkos világában, úgy kerül veszélybe ő maga és a környezetében élők is.
Vajon sikerül megakadályozni a következő gyilkosságot? És mit jelenthetnek a tudatosan elhelyezett maradványok, a baljós mangák, amelyekkel a tettes mintha üzenni akarna valamit? Mészöly Ágnes új krimije, a Megrajzolt gyilkosságok izgalmas folytatása a 2018-ban megjelent Rókabérc, haláltúrának, nem utolsósorban határozott, öntudatos női szereplői révén, akik mindent egy lapra tesznek föl, hogy elérjék céljukat.
Kováts Eszter: Genderőrületek Németországban és Magyarországon (Napvilág)
Magyarországon Kövér László házelnök 2015-ös beszéde révén került be a genderőrület kifejezés a köztudatba. Németországban ez akkor már bevett fordulat volt, az Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországnak (AfD) párt és az új jobboldali Junge Freiheit folyóirat kampányai, valamint Birgit Kelle publicista-aktivista írásai révén. De mi is az a genderőrület? Ha hihetünk a jobboldalnak, egy totalitárius ideológiáról van szó, amely felszámolná a nemek különbözőségét, lerombolná a férfi és nő házasságán és gyerekvállalásán alapuló családformát, terjesztené a homoszexualitást és a transzneműséget, és elbizonytalanítaná a gyerekeket szexuális orientációjukban és nemi identitásukban.
Ez az aggodalom a 2010-es évek közepe óta számos országban, köztük Németországban és Magyarországon is, áthatja a radikális jobboldal beszédmódját a „gender” fogalmával kapcsolatban. De miért került napirendre ez a téma? És van-e ennek az aggodalomnak bármi alapja?
A kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ. Arra kíváncsi, hogy a németországi és magyarországi radikális jobboldal – az AfD, illetve a Fidesz-KDNP és értelmiségi holdudvaruk – miért és hogyan használják a „gender”-t a politikájukban. De arra is, hogy a „gender” válságnarratívába helyezése a jobboldal részéről hogyan függ össze a nyugat-európai és észak-amerikai ún. progresszív szereplőknek a gender fogalmára hivatkozó politikai követeléseivel: legyen szó férfiak és nők, különnemű és azonos nemű párok egyenlőségéről, vagy éppen a 2010-es évek dereka óta szakpolitikai szinten egyre inkább testet öltő transz- és queer-követelésekről. Vajon ezek hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy a jobboldal „genderőrületet” kiált? A kötet ezt a jelenséget igyekszik feltárni, a genderőrületet különféle jelentésekben – vádként, ellenségképző diskurzusként és létező gyakorlatként.
Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret (&)
A kultikus rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman atyja állítólag írásaiban sem hazudtolja meg önmagát – legalábbis a fülszöveg szerint. Mi minden található ebben a könyvben?
Mindenekelőtt kecskék és különböző listák, egy férfi meg egy nő, akik egész életükben a megfelelő alkalomra várnak, hogy megszólítsák egymást, aztán van még benne egy kutya is, aki a szavak jelentéséért felelős, illetve egy tudós, aki egy párhuzamos univerzumba járkál, hogy találkozzon tökéletesebb önmagával (vagyis inkább annak feleségével). Mindezeken kívül az olvasó megismerkedhet még a világ legátlagosabb nőjével, a Tabu szabályaival és New York nevezetességeivel is. No és van még benne egy vers is (egy versről). Összességében tizennyolc humorral, humánummal, szürrealizmussal, kegyetlen őszinteséggel és sorozatos aha-élménnyel teli történet a világ legszebb és legszörnyűbb érzéséről: a szerelemről.
David Petersen: Fekete Fejsze (Ciceró)
Az Eisner-díjas Egérőrség-sorozat harmadik kötetében megismerjük a vénséges és bölcs Celanawe, az egykori védegér történetét,
ahogyan azt az ifjú Lieamnak elmesélte: miként jutott hozzá a hírhedt Fekete Fejszéhez. Celanawe kalandjai akkor vették kezdetüket, amikor egy távoli rokona madárháton felkereste, hogy a tengeren túlra vezesse Farrer, az ősidők híres kovácslegendájának nyomában. Az ismeretlen vidéken, amelyre vetődtek, valóban ráleltek a Fekete Fejszére, ám azt különös nép őrizte…
A Könyvek 4. – Meghalt és feltámadott (Kálvin)
Különleges formában vehetik kezükbe a Biblia szövegét azok, akik csak most ismerkednek a Könyvek Könyvével, és azok is, akik már jól ismerik azt. A hagyományos kiadások vers- és fejezetszámozása, valamint rövidebb szakaszai helyett nagyobb fejezetekben olvashatók a Szentírás könyvei, hogy a magunk tempójában, beosztásában, illetve nagyobb szövegösszefüggésekben olvashassuk az új fordítású Biblia (RÚF 2014) érthető, szabatos és mai magyar nyelven megszólaló szövegét.
A négyrészes sorozat mindegyik kötete olyan, mint egy-egy „nagyregény”, amely együtt rajzolja meg Isten „nagy történetét”.
Ez a teremtéssel kezdődik, és Izráel, Jézus Krisztus, majd pedig az egyház történetén keresztül eljut az új teremtés csodálatos látomásáig, amelyben Isten új eget és új földet ad a hozzá visszatérő embernek. A Meghalt és feltámadott címet viselő, negyedik kötetben az Újszövetség könyveit olvashatjuk: a négy evangéliumot, Az apostolok cselekedeteiről írott könyvet, az apostoli leveleket és A jelenések könyvét.
