Két covidos év után idén újra Könyvfesztivál lesz Budapesten, a Millenárison, a Könyvfesztiválra pedig hagyományosan megjelenik egy sor remek könyv. Ezek közül válogattunk ki párat.
Veres Attila: A valóság helyreállítása (Agave Könyvek)
Négy év telt el azóta, hogy új könyvet vehettünk a kezünkbe a 2017-ben a fantasztikus irodalmat debütáló regényével felforgató Veres Attilától. Bár a közönség úgy tudta, az utóbbi években regényt ír,
most mégis egy újabb novelláskötettel jelentkezik szeptember végén, miközben októberben az amerikai piacon is debütál egy kötettel.
A weird-, illetve horrorirodalom területén alkotó Veres új kötete, A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok.
A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk – vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.
Amerikai kötete, a The Black Maybe a Valancout Books-nál jelenik meg október 4-én.
Maartje Kouwen, Steijn van Schie, Koen Moons: Lopnak-e a szarkák? (Scolar)
Ki ne tudná, hogy a szarkák imádják a fényes holmikat, és el is lopják! Hányszor hallottuk már, hogy jó pár pókot lenyelünk álmunkban, vagy hogy egy hangos kiáltás is lavinát okozhat? Pedig ez a könyv fülszövege szerint legalábbis mind városi legenda, tévhit egytől egyig, csupa olyan állítás, amelyeket soha semmiféle természettudományos kutatás nem igazolt.
Ebben a könyvben három tudományos újságíró esik neki az ismert nép bölcsességeknek, és vizsgálja meg, hogy mennyire valósak.
„A szakmailag kiválóan felkészült szerzők érthető, olvasmányos formában teszik közzé kutatásaik eredményét, és szembesítenek minket a sokszor meglepő igazsággal” – áll a fülszövegben.
B. Szabó János, Uhrin Dorottya (szerk.): Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) (Corvina)
Idén tavasszal volt 780 éve, hogy a Nagy Mongol Birodalom hadai kivonultak Magyarországról, miután kis híján örökre elsöpörték a föld színéről a középkori keresztény Magyar Királyságot.
A kötet elsősorban hazai szerzőgárda segítségével, de a térség országainak saját tudományos irodalmára támaszkodva, a lehető legtágabb eurázsiai kontextusban kívánja bemutatni a tatárjárás eseményeit.
A tanulmányok sora éppúgy átfogó és részletes képet ad a világuralomra törő Mongol Birodalomról, mint a meghódítani kívánt Európa politikai viszonyairól, katonai erejéről és szokásairól is a 13.század derekán, a sajátosságokat egy-egy jelentősebb csata felvillantásával érzékeltetve. A viszonylag jobban ismert magyarországi hadiesemények mellett részletesen áttekinti a többi hadszíntér történéseit is, valamint az 1242. évi magyarországi visszavonulás okait és a mongolok európai támadásának tartósabb következményeit Oroszországban és a Balkánon.
Kertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek (Libri)
Immár a második könyv jelenik meg az egyik legjobb hazai véleményoldal, a Diétás Magyar Múzsa környékéről: tavaly a főszerkesztő Ésik Sándor írt nagyon jó könyvet a demokráciáról és a politizálásról, idén pedig a lap rendszeres szerzője, Panamajack, avagy Kertész Balázs írt könyvet Közgazdaságtan lelkes amatőröknek címmel,
amiben a kapitalizmus és általában véve a gazdaság dolgait boncolgatja belépőszinten.
Azt a szerző munkásságából és a fülszövegből is sejthetjük, hogy a könyv nem lesz kritikus a kapitalizmussal, de az alcíme egyébként az, hogy „Avagy miért nem működik a kapitalizmus Magyarországon?”, és azt ígéri, hogy válaszol a kapitalizmuskritikákra is.
Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság (Open Books)
Kondor Vilmos a történelmi krimi, a kortárs krimi, a kalandregény és a fura kollaborációk után ismét új vizekre evez:
a veterán krimiszerző most alternatív történelmi regényt írt, amelyben Magyarország a második világháborúban különbékét kötött a szövetségesekkel,
és ennek nyomán sem kommunistákat, sem nyilasokat nem találni, de a dunai kikötőket csempészbandák és jampecek uralják, miközben szól a Hungária, és 1966-ban, amikor a cselekmény indul, éppen a Beatles készül fellépni a Népstadionban, pardon, Nemzeti Stadionban.
Csakhogy egy technikust holtan találnak, a gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket. Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut.
Csunderlik Péter: A Galilei Kör története (Napvilág)
Ha elhaladunk az Anker közben a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját – ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható.
Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?
1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek kommunista népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra felesküdő társaságként indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki.
Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körhöz, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építve mutatja be a nemzetközi hírű tudósok sorát adó, mégis démonizált szabadgondolkodó diákegyesület történetét.
Li Kaj-Fu, Csen Csiu-Fan: Mesterséges intelligencia 2041 (HVG Könyvek)
A 21. században a mesterséges intelligencia segítségével a technológiai fejlődés soha nem tapasztalt jólétet teremthet majd: az emberek és gépek közötti szorosabb és összetettebb kapcsolat forradalmasíthatja az egészségügyet és az oktatást, és merőben új kommunikációs és szórakozási formáknak adhat teret. De gazdasági és társadalmi berendezkedésünk újjászervezése kockázatokat is hordoz, például az autonóm fegyverek és az intelligens technológiák területén.
A mesterséges intelligencia elterjedése feltartóztathatatlan, nekünk pedig érdemes felkészülnünk – a ragyogó lehetőségekre éppúgy, mint arra is, hogy az általunk ismert életre akár halálos fenyegetést jelenthet.
Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és a történeteket kísérő elemzésben mutatja be vízióját arról, milyen lesz a világ 2041-ben, összevetik a technológiai fejlődés valószínűsíthető útját a társadalomra gyakorolt hatásával. Emlékeztetnek arra, hogy még mindig kizárólag az emberiség alakítja saját sorsát, miközben nagyon időszerű betekintést kapunk arról is, hogy miként építhet hidat a mesterséges intelligencia a múlt megoldatlan problémái és a jövő új lehetőségei között.
Virginie Despentes: Vernon Subutex 1-3. (Magvető)
Vernon Subutexnek legendás lemezboltja volt Párizsban, ám az internetes letöltés megjelenésével a forgalma egyre csökkent, és végül be kellett zárnia a Revolvert. Amikor a lakbérét fizető titokzatos rocksztár, Alexandre Bleach meghal drogtúladagolásban, Subutex munka, lakás és pénz nélkül találja magát.
Előbb a régi haverjai kanapéjára kéredzkedik be, majd hajléktalan lesz, és közben számos furcsa figurával találkozik. Pornósztárokkal, alkoholistákkal, neonácikkal, anarchistákkal, mindenható médiamogulokkal, ateista és mélyen vallásos arabokkal, lecsúszott forgatókönyvírókkal.
Subutex egyetlen tulajdona néhány videókazetta, egy hosszú önvallomás Bleach-től. Amikor a párizsi underground tudomást szerez a felvételekről, mindenki csak egyet akar: megtalálni Vernont. Megkezdődik az őrült hajsza a fővároson, majd később egész Franciaországon át, Subutex pedig közben valóságos guruvá válik. Előbb beköltözik a Buttes-Chaumont parkba, ahol hamarosan nemcsak a haverjai és egykori vásárlói bukkannak fel, hanem valóságos szekta szerveződik köré, majd a barátaival különleges bulikat szervez vidéken, ahol a meghívott kiváltságosok Alex különleges hanghullámaira táncolhatják át az éjszakát.
„Virginie Despentes megírta a nagy francia rock'n'roll-regényt, és izgalmas tablót mutat a komplett francia társadalomról. Szex, drogok és rock'n'roll egy olyan Párizsban, amely a turisták elől általában rejtve marad” – áll a fülszövegben.
V. E. Schwab: Gallant (Agave Könyvek)
Olivia Prior egész életében azon tűnődött, ki ő valójában és hova tartozik. Ebben egyedül egy vékony, ütött-kopott napló van a segítségére: az anyjáé volt, tele bejegyzésekkel és képekkel, amelyek arra utalnak, hogy a nő elvesztette az eszét, ráadásul a rajzok alig többek tintapacáknál… amíg Olivia észre nem veszi bennük egy kéz, egy ajtó, egy virág és egy koponya körvonalait.
Nem sokkal később levelet kap, melyben hazahívják Gallantba. A helyre, ahová az anyja naplója szerint soha nem szabad mennie.
Olivia mégis útra kel. Mi mást tehetne? Gallantban aztán rátalál az utolsó élő rokonára és a családi kúriára bálteremmel, szalonnal, dolgozószobával és egy hatalmas, színpompás kerttel, valamint egy málladozó fallal és egy vaskapuval, amit soha nem szabad kinyitnia. Azonban senki nem tud a levélről. És senki nem árulja el Oliviának, mi kísérti az unokatestvérét az álmaiban, mi történt az anyjával és mi rejtőzik a fal túloldalán.
Adrian Tchaikovsky: A Föld szilánkjai (Fumax)
Idris sem öregedett, sem nem aludt, mióta átalakították a háborúban. Az emberiség hőse most egy szabadúszó mentőhajón húzza meg magát, hogy elkerülje a nagyhatalmak figyelmét. Miután a Föld elpusztult, az emberiség harcosokat hozott létre, hogy megmentse faját, olyan továbbfejlesztett emberekkel, mint például Idris. Az űr csendjében közvetlen az elméjükkel kommunikálhattak az ellenséggel. Aztán az idegenek, az Építészek egyszerűen eltűntek – Idris és a fajtája pedig fölöslegessé vált.
Most, ötven évvel később Idris és legénysége egy elhagyatott, furcsa dolgot fedezett fel az űrben. Ez egyértelműen az építészek munkájának tűnik – de vajon tényleg visszatérnek? És ha igen, miért? Idrisre és legénységére maffiózók, szekták és kormányok vadásznak, míg ők válaszokat keresve száguldanak át a galaxison. Mert most valami felbecsülhetetlen értékhez jutottak: sokan ölnének érte, hogy megszerezzék.
