Ambrus Gellért, Vámosszabadi polgármestere is megszólalt a Facebookon a Pannon-Víz ügyében – vette észre az Új Szó Nálunk. Vámosszabadi 0.35 százalékos tulajdonosa a cégnek.
A vámosszabadi polgármester szerint amíg ilyen irreálisan működik a rendszer a hatósági ár miatt, addig vagy az önkormányzatok, vagy az állam finanszírozza a kieső pénzt, és az állam az önkormányzatok által működtetett cégeknek már nem ad pénzt. Szerinte ez a döntés arról szól most, hogy működőképes marad-e a rendszer.
Posztját teljes terjedelmében közöljük:
Tisztelt Lakosok, ahogy az elmúlt napokban sokan olvasták, a Pannon-Vízben tulajdonos településeknek szoros határidővel jelezniük kell az állam felé, hogy kívánnak-e részt venni egy olyan integrációs folyamatban, amely a víziközmű-szolgáltatók működési feltételeit rendezi.
Az augusztus 31-ig meghozandó döntés csak szándéknyilatkozat, szeptember 20-ig kell tényleges döntést hozni arról, hogy az integráció keretében valóban át kívánják-e adni ingyenesen az államnak a települések a Pannon-Víz által üzemeltetett önkormányzati közművagyont.
A közművagyon átadása lehetővé teszi, hogy a jelenlegi irreális üzemeltetési feltételek között is garantált legyen a közműszolgáltatás. Mit értek irreális feltételek alatt: 2012 óta változatlan vízdíj és most megugró energiaárak miatt pótlólagos, az önkormányzatok által befizetendő tőkeemelést igényelne a szolgáltató. A Pannon-Víz változatlan működési feltételek melletti gazdálkodása a jelenlegi, állam által megszabott feltételrendszerben nem lehet eredményes, újabb és újabb befizetéseket kellene teljesíteni a tulajdonos önkormányzatoknak a működés fenntartását biztosítandó. Ehhez jön még az a teher, hogy a hálózatot fejleszteni is szükséges.
Vagy az önkormányzatok vállalják ezt pénzügyi terhet, vagy valaki más (ez esetben az állam). Az állam a már tulajdonába vett víziközmű cégek működését 100mrd Ft feletti összeggel támogatta az elmúlt időszakban, az önkormányzati tulajdonú cégek nem kaptak állami támogatást.
Vámosszabadi tulajdonrésze a Pannon-Vízben 0,35%, ami azt is jelenti, hogy a szükséges tőkeemelésből nekünk ennyit kellene állnunk, ami elérheti a több tízmillió forintot is (ez egyszer még megoldható lenne), de a 61%-os részesedésű Győrnek ez akár milliárdos terhet is jelenthet. A döntés tétje, hogy változatlan működési feltételek mellett (amelynek egyik legfontosabb elemét, a vízdíjat az állam határozza meg) működőképes marad-e a víziközmű rendszer. Jelenlegi szabályozási környezetben ez nem valószínű, még akkor is kérdéses lenne, ha megszűnne a vízdíjra a hatósági ár. Összességében a vagyonátadással az állam átvállalná a ellátási felelősséget, az állam garantálná a működést és a megfelelő vízellátást az általa meghatározott áron.
Csak analógiaként: a helyzet olyan, mintha Önöknek a 2012-es fizetésükből kellett volna évről évre egy működő családi költségvetést összerakniuk. Ha eddig sikerült is, a jelenlegi árakon, elszálló költségek mellett már biztosan nem sikerül. Hangsúlyozom: a jelen helyzetben a közművagyonról hozandó döntés nem politikai döntés, nem az a kérdés, hogy egyetértünk-e az állami tulajdonba kerüléssel vagy sem, hanem az, hogy működőképes marad a rendszer vagy sem.
A Pannon-Víz ügyében még szeptemberben döntés születhet: Szeged, Pécs és Debrecen például nem adja a maga közművagyonát és cégét.
