A mesterségesintelligencia-kutatás, az MI az utóbbi tíz-tizenöt évben vált nagyon trendivé, ma a kvantumszámítások, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR, VR), a robotika és a drónok, az 5G, a 3D nyomtatás és a szervesen kapcsolódó bioprinting, a mostanában éppen gyengélkedő blokklánc/kriptovaluták mellett az infokommunikációs technológiák egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő és leginkább a jövőbe mutató szakterülete, írja a laptársunk, az Azonnali.
Mesterséges intelligencia a fantáziában és a valóságban
Nem volt mindig így. A diszciplína hivatalosan 1956-ban született – ekkor gyűltek össze a New Hampshire állambeli Darthmouth College-ban a gépi értelem témakörével foglalkozó jeles kutatók, köztük Marvin Minsky és John McCarthy, és vitatták meg a teendőket, tűztek ki fényes célokat. Mindeközben kitalálták a tudományág nevét is, ekkortól beszélünk mesterséges intelligenciáról (artificial intelligence, AI). A név sajnos nem a legszerencsésebb, mert óhatatlanul a „természetesre” asszociálunk, és egyből annak ellentéteként gondoljuk, látjuk.
A hipotetikus ellentét későbbiekben hozzá- és főként hozzá nem értők, például hollywoodi rendezők egész sora –Terminátor-filmek, de Stanley Kubrick zseniális mozitörténeti mérföldköve, 2001 – Űrodüsszeiája is –, cyberpunk- és sci-fi szerzők számára jelentett kimeríthetetlen ihletforrást.
Az átlagember tudatában máig ezek a disztópikus képek élnek az MI-ről: öntudatra ébredt gonosz gépek, rendszerek, hálózatok, mind a Homo sapienset akarja elpusztítani, leradírozni a Föld színéről. Ezek az alkotások rengeteget ártottak a szakterület megítélésének, ismeretterjesztő előadásokon az előadóknak még ma is azzal kell kezdeniük, hogy felejtsük el a filmeket, elvileg persze ez is egy lehetőség, de egyrészt távoli még az „igazi” gépi értelem, másrészt az MI mögött mindig emberek állnak, és ha eljön az ő koruk, a két faj szimbiózisban fog fejlődni, harmadrészt, az általános mesterséges intelligencia (artificial general intelligence, AGI) a kutatásoknak csak egy szegmense.
A jelen és a közeljövő nem erről, hanem a „gyenge MI-ről”, egy-egy szűk, jól számszerűsíthető és keretek közé zárható területre, például képfelismerésre vagy az energiafelhasználás előrejelzésére (szélerőművek gazdaságossága stb.) specializált algoritmusokról, szoftverekről, rendszerekről szól.
Az MI a hétköznapok nélkülözhetetlen részévé is vált: okostelefonunkon több app mesterséges intelligenciát használ, a Google keresője és fordítója is az, minden területen ott van. MI-vel persze 1956 előtt is foglalkoztak, az értelmes gép mítosza már az ókori görögöknél megjelent, a 20. század első felében pedig a számítástudomány olyan nagyságai, mint a gépi értelem tesztjét és az univerzális számítógép elméletét kidolgozó, Alan Turing és a sejtautomata alapjait lerakó Neumann János is mélységeiben vizsgálták az akkor még nem nevesített témát.
De mi is tulajdonképpen ez a téma?
Szinte ahány szakkönyv, annyi definíció. Az sem segít, hogy egyelőre az emberi agy működéséről sem tudunk mindent, ezért a gépi másolat elkészítése is bőven meghaladja a tudomány és a technológia jelenlegi állását. Az agy pedig nem azonos az elmével, mint ahogy a tudatosság, az intelligencia és az értelem is ugyan hasonló, de mégis eltérő fogalmak. Mindezt együtt, plusz empátiát, kreativitást, érzelmeket kellene leképezni egy általános mesterséges intelligenciában, aztán én- és öntudat és így tovább, mert ha egy chatbot mosolyog, attól még nincsenek érzelmei. Pont ezek azok az emberi tulajdonságok, amelyekhez a mai gépeknek tényleg lövésük sincs.
Az MI Koalíció workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztésekről.Fotó: Azonnali
Persze ettől még alkotnak, festenek, verset írnak, zenét szereznek, egyik-másik minőségi mű, egyelőre azonban ezen a területen nincs semmiféle áttörés. A mesterséges intelligencia három állapota, evolúciós szintje különböztethető meg: az első, a jelen a „gyenge MI” kora, aztán jöhet valamikor (több kutató szerint soha, de legyünk optimisták) a velünk azonos értelmi szinten álló AGI, majd az abból kifejlődő, emberi tudattal kvázi értelmezhetetlen, felfoghatatlan szuperintelligencia.
Az AGI vagy szingularitással, vagy anélkül valósul meg, de a szingularitás annyira fokozatosan, lépésről lépésre is végbe mehet, hogy észre sem vesszük, csak konstatáljuk, mennyire okos az új személyi asszisztens.
A közelmúlt és a jelen MI-forradalmát, a „gyenge változat” áttörését és szép eredményeit a drasztikusan megnőtt, szinte a végtelenbe tartó számítási kapacitások és az adatrobbanás hatására brutálisan felpörgött gépi tanulás, a mélytanulás (deep learning) tette lehetővé. Ezek a rendszerek szakterületükön, megfelelő tanulással, gyakorlással, következtetéseket vonnak le az adatokból, adatalapú döntéseket hoznak, előrejelzéseket készítenek. Matematikát, logikát, algoritmusokat és tapasztalataikat – a megtanultakat, az átvizsgált felfoghatatlan mennyiségű adatot használva – mintázatokat találnak, információt nyernek ki az adatokból, szimulálják az érvelést.
Fotó: Azonnali
Az inputot nagyon gyorsan és pontosan dolgozzák fel, hozzáadott értéket tartalmazó outputot hoznak ki belőle. Egyre összetettebb feladatokat képesek megoldani, az önvezető járművek rájuk alapulnak, az orvosi diagnosztikában kulcsszerephez jutnak, a teljes automatizációt elhozó ipar 4.0 elképzelhetetlen nélkülük. A mai technológiai motorjai közé tartoznak. Túl a tetszetős elméleteken, a lesz vagy nem lesz AGI dilemmán, a gazdasági növekedés (talán szükséges, talán nem) fokozásához, társadalmi problémák, például az északnyugati félteke lakosságának elöregedésének kezelésében és – sajnos – nem utolsósorban katonai, hadászati célok megvalósításában nagyon konkrét mesterségesintelligencia-alkalmazások segíthetnek.
Cseppet sem véletlen, hogy az USA kormánya, különösen a Pentagonhoz tartozó DARPA már a kezdetektől lelkesen támogatta az ezirányú fejlesztéseket, aztán időnként elzárták, majd megnyitották, aztán ismét elzárták, és megint megnyitották a pénzcsapokat, lásd „MI-tél” és „MI tavasz.” Most dől a pénz, és úgy tűnik, nyár van.
Mesterséges intelligencia a gyakorlatban
Az USA mellett más országok is felismertél a területben rejlő potenciált, igaz, az MI-robbanást látva, nagyon nem is tehettek volna másként, csak lúzerállamok jövőstratégiájában nincs ma mesterséges intelligencia. A következő évek, évtizedek ezen a téren is az Egyesült Államok és Kína versengéséről fognak szólni, a kutatásfejlesztések jelenállapotának figyelembe vételével, Oroszország nem fogja forradalmasítani az MI-t. A két szuperhatalomhoz képest nagy a lemaradásuk, a szintén mögöttük kullogó EU is bőven előttük jár.
Magyarország célja, hogy az MI-fejlesztések és alkalmazások területén az európai élvonalba kerüljön, fontos tagja legyen a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek.
E célok jegyében, a Digitális Jólét Program keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg 2018-ban a hazai műhelyek, ökoszisztémák szakmai és konzultációs fóruma, az MI Koalíció, a témakörrel foglalkozó gazdasági, akadémiai és kormányzati szereplőket összekötő, együttműködő közösségi platform, amely a minisztériummal közösen dolgozta ki a 2020-2030 közötti időszakot lefedő Mesterséges Intelligencia Stratégiát, és meg is kezdte annak ütemterv szerinti végrehajtását.
Fotó: Azonnali
A Koalíció jelenébe szerdai szakmai workshopjukon kaptunk betekintést a BME-n és a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor Innovációs és Demonstrációs Terében. Délelőtt rövid előadásokat hallottunk. Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a kormányzati célkitűzéseket: a teljes foglalkoztatottsághoz egymillió MI-hez értő, képzett munkaerő kell, azonosítani kell az ágazati alkalmazásokat, az MI-nek köszönhető növekedés GDP-ben mérhetően érje el a 15 százalékot. Kiemelte a HPC-k, a nagyteljesítményű számítógépek, szuperszámítógépek szerepét.
A tagsághoz 369 szervezet, 999-nél több szakértő tartozik, évi három szakmai napot rendeznek, kiállításokkal, projekttémáik száma száznál több, vannak munkacsoportjaik, van podcastjuk, angol nyelvű heti hírlevelük, folyamatosan bővülnek a nemzetközi kapcsolatok, a Nemzeti Laborokban változatos technológiákat fejlesztenek, gőzerővel dolgoznak az alkalmazásokon, és természetesen támogatják a többi hasonló koalíciót – mondta el Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke.
Levandovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese az évszázadokon keresztüli értékteremtés szemszögéből ismertette az egyetemet. Kiemelte a mesterséges intelligencia és az egyetemi innovációs ökoszisztéma közötti párhuzamokat: belső reprezentáció, tanulás, a tanulás céljától függő optimalizálás, ipari hasznosulás. A digitális kapacitások társadalmi, termelési és üzleti rendszerekkel történő integrálása nagymértékű teljesítőképesség- és életciklus-növekedéshez vezet – emelte ki, majd bemutatta a Műegyetem MI-portfólióját és -értékláncát: mélytanulásos környezetérzékelést és -szabályozást, idegháló-alkalmazásokat, gépi látásos gyógyszeripari kutatást, MI-alapú prediktív karbantartást, és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását a BME működésében.
Benczúr András, az MI Lab szakmai vezetője az ebéd utáni workshopokról (HPC, energetika, nyelvtechnológia, ügyfélkapcsolat-automatizálás) beszélt, chatbot-alapú időpontfoglalással szemléltetve, emelte ki az MI ember-gép kommunikációban betöltött szerepét, röviden bemutatta a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőláncot, koronavírus-járvány és MI kapcsolatát. Ipar 4.0-ról, robotikáról és autonóm rendszerekről is beszélt. Boa László, az MI Koalíció szakmai vezetője célokat és feladatokat ismertetett, majd felvezette a workshopokat. A nemzetközi kapcsolatokról szóló a közvetlen EU-forrásokhoz való hozzáférést volt hivatott bemutatni, a kormányzati, adminisztrációs közegből ismert dodonai rövidítésekkel (MFOI, NKFIH) – praktikus útmutatás pályázóknak.
Joggal tulajdonított kitüntetett jelentőséget az MI egyik leglátványosabban fejlődő területének, a nyelvtechnológiának – egy Google kutató odáig ment, hogy az egyik modellben egyenesen az „öntudatra ébredést” látta –, mások pedig az OpenAI GPT-X rendszerében vélnek hasonlót felfedezni.
Kétségtelen tény, hogy a legfejlettebb modellek a „gyenge MI” mai legmagasabb szintjét képviselik. Egy másik közismert Mi-alkalmazásról, az ügyfélkapu-automatizálástól elmondta, hogy mire jó, mik a lehetőségek és a korlátok. Beszélt még a magyar Komondor szuperszámítógépről és a mesterséges intelligencia egyre inkább kulcsfontosságúvá váló energetikai hasznosításáról.
Az előadásokat és a büféebédet követően, elméleti ismertetés és felvezetés után mindenki átment a SZTAKI-ba, az MI Lab által prezentált konkrét megvalósulásokat nézni. Főként robotkarokat, változatos funkcióban: a talán legeredetibb portrét rajzolt, egy másik az integrált ember-robot együttműködő állomást volt hivatott szemléltetni: a rendszer szerelés közbeni gép-operátor ütközésekre figyelmeztet.
„A robot ikermodelljének megjelenítése kiterjesztett valóságban történhet. Az operátor így zavartalanul láthatja időben a szerelés során esetlegesen előforduló ütközéseket” – áll a projekt ismertetőjében.
Egy harmadik robot présgép kábelsaruval történő autonóm kiszolgálását demonstrálta. A lánctalpakon görgő miniatűr negyedik – nem kar, hanem pici járgány – talán a mozgást, és ha tényleg azt, akkor hibátlanul tette. Volt még holografikus mikroszkóp, valósidejű Lidar-kameraérzékelő fúzió, kronológiai és biológiai életkorbecslő algoritmus, orvosi képalkotással generált adatok 3D-s megjelenítése Hololens-2 szemüveggel, adatvizualizáció, a Lidarral történő drónkövetés viszont elmaradt. Figyelemmel kísérem az MI Koalíció eredményeit, hogy sikerül-e a terveket, célokat valósággá váltaniuk. Az érdeklődőknek ajánlom az MI Kihívás abszolválását.
