Ha így megy tovább, az ellenzék elveszítheti azokat a városokat is, ahol 2019-ben győztek

Fehér Buda 2022-06-29 07:30:27
Az ellenzéki politikusok véleménye megoszlik arról, hogy mennyire kell komolyan venni a vasárnapi időközi választásokon elszenvedett méretes vereséget. Ám az elemzők szerint mindenképp újra kell gondolniuk működésüket és stratégiájukat, ha meg akarnak állni az egyre meredekebb lejtőn.

Június 26-án, vasárnap olyan sok időköziválasztást tartottak egyszerre, mint még soha: 74 helyen dönthettek a választók arról, ki vezesse településüket, vagy ki képviselje őket a helyi testületben. Országos szempontból ezek közül négy budapesti kerület, öt megyeszékhely és kilenc egyéb település volt értelmezhető, itt ugyanis pártok jelöltjei (is) mérkőztek meg egymással. Az eredmény majd’ mindenhol fideszes győzelem lett, írja a laptársunk, az Azonnali.

A négy fővárosi választásból az ellenzék csak egyet tudott megnyerni a IV. kerületben(ott is jóval kisebb előnnyel, mint 2019-ben), ráadásul elvesztettek két mandátumot Józsefvárosban és Erzsébetvárosban. A kormánypárt elhódított tőlük egy nyíregyházi és egy egri közgyűlési helyet is. (Sőt, valójában egy szolnokit is, hiszen ott egy fideszes támogatást élvező helyi szervezet jelöltje győzött.)

Karácsony Gergely vasárnap esti posztjában „ébresztőt” fújt az ellenzéki pártoknak. Szerinte a választóik megüzenték, hogy „ez az április 3-a óta bemutatott melyikünk a legnagyobb kicsi” játék nem vezet sehova. Megüzenték, hogy nem vezet sehova az az ellenzéki hozzáállás, hogy „ha a Fideszt nem tudjuk legyőzni, hát győzzük le egymást”. Jámbor András József-és Ferencváros országgyűlési képviselője úgy értékelt: Nyilvánvaló, hogy most nem szolgáltuk meg” az ellenzéki szavazók bizalmát, s a jövőben „jobban meg kell szolgálnunk a nép bizalmát”.

Pikó András, VIII. kerületi polgármester ugyanakkor úgy látja, bár „figyelmeztető jelzés a vasárnapi eredmény”, azért „nagyon sokat nem is érdemes beleolvasni”.

Válságálló Fidesz, beárazott ellenzék

Nagy Attila Tibor politológus szerint, mivel önkormányzati választásokról beszélünk, amelyeken szinte mindenhol néhány ezer lakost érintő egyéni mandátumok sorsa dőlt el rendkívül alacsony részvétel mellett, nehéz országos következtetéseket levonni. Néhány tendencia azonban így is látszik. A Fidesz vártnál is nagyobb sikerének egyik fő oka szerinte az ellenzéki szimpatizánsok körében tapasztalható apátia. A katasztrofális tavaszi vereség után nagyon nehéz megmozdítani őket, s ezt pártjaik elmúlt hónapokban mutatott teljesítménye sem segítette elő.

Az elkeseredés és a közöny még ott is érezhető, ahol az ellenzék áprilisban győzni tudott.

Erzsébetvárosban és Józsefvárosban a hatpárti összefogás magabiztosan nyerte az országgyűlési választásokat, most mégis mind a két kerületben elbuktak egy mandátumot – mutat rá. „Legalább Budapesten illett volna jobban szerepelni” – fogalmazott az Azonnalinak.

Kovács János szerint az eredmények mögött elsősorban az áll, hogy „a kormánypártok népszerűsége egyelőre válságálló, az ellenzéki pártok pedig még mindig a tavaszi vereség, illetve a helyi koalíciók törékenységének a hatása alatt állnak”. A politológus szerint az ellenzéki szimpatizánsok passzivitása azt jelzi: a választók a tavaszi választás utáni győzteshez húzással, a nyári uborkaszezon hatása által felerősített érdektelenséggel

„tulajdonképpen beárazták e pártok politikai teljesítményét, illetve a helyi önkormányzati koalíciók eddigi eredményeit”.

Hozzáteszi: az „összefogás” mint hívószó is rengeteget veszített az erejéből.

Összezárás helyett öldöklés

A kormánykritikus szavazók aktivitását Nagy Attila Tibor szerint az is jelentősen csökkenthette, hogy a tavaszi vereség után pártjaik nem csak az országos politikában fordultak szembe egymással, de sokszor helyi szinten is „ölik egymást”. Emlékeztet az egri polgármester és a helyi ellenzéki erők közti, több mint egy éve húzódó torzsalkodásra, illetve a józsefvárosi közös ellenzéki frakció kettéválására.

Rámutat: ezek nem egyedi példák, az elmúlt másfél-két esztendőben számos más ellenzéki vezetésű településen is „egymás torkának ugrottak” a hatpárti szövetség tagjai. Nagy Attila Tibor úgy látja, azok a remények, hogy a 2019-ben elnyert ellenzéki önkormányzati pozíciók majd országos és helyi építkezési alapként szolgálhatnak illetve a kormányképesség bizonyítására is lehetőséget adnak „legfeljebb csak részben valósultak meg.” Jellemző példaként említette, hogy közel három év alatt sem sikerült az ellenzéki vezetésű kerületeknek és városoknak „egy alternatív tévét, vagy tévéhálózatot” létrehozni, holott ez már az első pillanattól napirenden volt. „Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy ezt miért nem csinálták meg” – fogalmaz a politológus, hozzátéve: a 2019-ben létrehozott, ellenzéki vezetésű nagyvárosokat tömörítő Szabad Városok Szövetségéről is alig hallani valamit. (A szervezet Facebook-oldalán az utolsó releváns bejegyzés tavaly májusban Dobrev Klára egyik posztjának továbbosztása volt, összesen 125 követőjük van.)

Hangsúlyozza: a járvány és a Fidesznek az önkormányzatokat sújtó költségvetési politikája kétségtelenül komoly nehézségeket gördített az ellenzék elé.

Ám a szövetség pártjai a nyomás alatt sok helyütt nem összezártak, hanem „öldöklő harcba” kezdtek egymással a szűkülő erőforrásokért.

A kudarcos országgyűlési választások után a csökkenő párttámogatások ezt a versenyt tovább élezhetik. Ráadásul számos korábbi sérelem is terheli a viszonyukat. „A szocialisták számára például Gyurcsány Ferenc majdnem akkora ellenség, mint Orbán Viktor” – vélekedik a Nagy Attila Tibor.

Építkezés helyett leépülés

A vasárnapi súlyos vereségek arra is rámutatnak, hogy az ellenzéki pártszervezetek, értelmiségi holdudvar, gazdasági erőközpontok leépülési folyamatának újabb állomásához értünk - mutat rá Kovács János. Ma már nem az expanzió lehetőségeiről, hanem a konszolidáció esélyeiről, mint nyitott kérdésről kell beszélnünk az ellenzéki oldalon - véli az elemző. 

Hozzáteszi:a kormányoldal és ellenzéke között erőteljes erőforrás-aszimmetria érvényesül, és a politikai váltógazdaságot megalapozó, valódi politikai verseny az elmúlt ciklusokban elcsökevényesedett.

Ugyanakkor nehéz nem észrevenni a politikai realitásérzék, a gyors adaptációs képesség és a stratégiai távlatot igénylő gondolkodás hiányosságait az ellenzék részéről.

Ezek nélkül még az időszakos tematizációs képesség, a nyilvánosságnak szóló, figyelemfelkeltő, a pillanat uralását célzó akciók is meddő próbálkozásokként hatnak. még nehezebb helyzetet teremt, hogy az ellenzéki pártok egymás közötti dominancia-harca, erőforrás-szükségletei, országos vitái gyakorta megjelennek a helyi önkormányzati testületekben zajló rivalizálásokban, ahol ideális esetben depolitizáltabb, szakszerűbb munkával hitelességet, presztízst, bizalmi tőkét lehetne építeni - hangsúlyozza. 

Ebből így bukta lesz

Kovács János szerint jelenleg egy pillanatképet látunk, amelyből előre nem következtethetünk a 2024-es önkormányzati választások eredményeire. Ám jelen pillanatban nehezen tudja elképzelni, hogy tartós, negatív gazdasági trendek, a közhangulat radikális változása és a gyászmunka elvégzése nélkül az ellenzéki együttműködés – ha lesz egyáltalán széleskörű összefogás – képes lehet majd 2024-ben megismételni a 2019-es önkormányzati választásokon elért sikereit.

A Fidesz most népszerűsége csúcsán van, ám a most kibontakozó gazdasági válság ezt alaposan megtépázhatja – mutat rá Ngy Attila Tibor. Így az ellenzék számára még nincs minden veszve, viszont, ha nem változtatnak gyökeresen a politikájukon, és a kormány tábora sem csökken a következő két évben drámaian,

könnyen előfordulhat, hogy 2019-ben szerzett önkormányzati pozícióik jelentős részét elveszítik.

Ami a presztízsszempontokon túl nagyon komoly erőforrás-veszteséget is jelentene, és politikai súlyukat a jelenleginél is csekélyebbre csökkentené.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.