A napokban adták át az EO-Park új elemét a burgenlandi Oberwartban (Felsőőr). A beruházás 45 millió euróba került (18-20 milliárd forint). A már meglévő multiplex mozi és pláza mellett építették meg az új kereskedelmi tömböt. Benne egy hipermarkettel, amely több futballpályányi alapterületű és elképesztő az árubősége.
Az új parkban egy étterem, több márkás áruház, parkoló, szolgáltató centrum is helyet kapott. Az építkezéssel egy időben kibővítették a körforgalmat és újabb sávot építettek a városból kivezető, Güssing-Hartberg főúton. Szintén a park eleme a már régebb óta működő töltőállomás, gyorsétkezde, szolgáltatói pontok.
Az oberwarti beruházás-dömping még nem áll le, hiszen „bontják" a közeli dombot, újabb létesítményeket emelnek.
A Szombathely felé vezető út mellett lakópark épül, és egy újabb körforgalmat adtak át.
Ezzel teljesen megváltozott a 7 ezres település déli része.
A változásokból úgy tűnik, jó időre lekerült a napirendről a korábbi nagy közös álom, az uniós pályázatokra épülő, Pannon-térségi együttműködés. Vas megye, különösen Szombathely a nagy vesztesek közé tartozik. Ez azért is fájó, mert a város – néhai Nyugat királynője – gazdasági ereje fogyásával jórészt elveszítette kulturális és turisztikai vonzerejét.
Pedig óriási lehetőségek előtt állt a határmenti térség. Burgenland tartományi vezetése évekkel ezelőtt indította el a Kapu Keletre programot, amely több milliárd eurót szánt a Business, azaz üzleti központok megépítésre. Akkor úgy tervezték, hogy a hatalmas fejlesztésekbe bevonják a térségi, azaz a magyar és szlovén, valamint szlovák tőkét, mégpedig közös uniós pályáztatások révén.
Erős fundamentuma volt ennek, gondoljunk csak az Interreg pályázatokra, amelyek révén sok kilométernyi bicikliút épült, gasztronómiai, turisztikai projektek indultak el (Bortavasz a Vashegyen). De ebből valósult meg a körmendi és a muraszombati várkert felújítása is. A folyamat 2010-el kezdődően lassult le, majd szakadt meg.
A hatalomra került Fidesz meghirdette a keleti nyitást, amely totál csődnek bizonyult.
Sajnos azt gyorsan elérte, hogy a tervezett és alakulgató Graz-Maribor-Szombathely együttműködés elhaljon. Mára pedig a helyreállítás reménye is elszállt, mivel helyébe a Bécs-Pozsony-Graz háromszög lépett.
Vagyis végképp ejtették a magyar szálat. A megyei közgyűlés ugyan tart fenn kapcsolatokat, például a Muravidékkel – de ezek korlátozottak és inkább protokolláris jellegűek. Szombathely vezetésének mozgástere pedig szűk, gazdasági létéért kénytelen küzdeni a szüntelen elvonások miatt.
Ebben az unortodox helyzetben kissé ironikusan hat, hogy az osztrákok a covid járvány ellenére is folytatták a beruházásokat. Bár kissé elvette kedvüket a nemzeti tőke Fertő-tavi dózer-akciója, mivel éppen a tóra építve terveztek Parndorfnál megépíteni egy napi 30 ezer ember fogadására alkalmas, sokoldalú komplexumot.
Kismarton (Eisenstadt), Mattersburg éppen úgy a burgenlandi, fejlesztési tervek között szerepel, mint Müllendorf és a Szentgotthárd melletti Heiligenkreuz. A Keleti kapu vezér szerepét Kittsee töltheti be, pozsonyi irányultsággal. A projekt nagyságát érzékelteti, hogy Müllendorfban a beépítendő terület meghaladja a félmillió (!) négyzetmétert.
Szombathely, Kőszeg térségét ebben a relációban már meg sem említik a beruházók.
Visszatekintve csak csodálkozhatunk rendszerváltó elődeink álmain, merész tervein és naivitásán. Az 1989-es kelet-európai fordulat után, Wagner András polgármestersége idején fogalmazódott meg a „háromtengelyes" együttműködés, amely stratégiai elemeket is tartalmazott.
Közte a rohonci vasútvonal feltámasztását, egy, Kőszeget elkerülő új autópálya megépítését, személyforgalmú repülőteret Grospetersdorfban (Nagyszentmihály), illetve a Bécs-Graz közötti, Koperbe irányuló cargo-vasúti forgalom áthozását a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd viszonylatra.
Mindebből igazán a magyar munkaerő burgenlandi ingázása valósult meg.
A mostani EO-park nyitóval az uniós tőke tartósan letette a bizalom alapkövét – és persze a pénzét – a határ nyugati oldalán. Pedig milyen jól jönne a komoly gondokkal küszködő, inflációt megfékezni képtelen magyar gazdaságnak egy jól prosperáló Nyugati kapu!
De ez nincs, ez el lett szúrva. Nyugat-Magyarországot, és persze lassan az egész országot, egyfajta rozsdafoltként kezeli az uniós centrumtőke. Igaz, a német autógyárak, vagy a keleti akkumulátor üzemek még jelentős bevételeket hoznak, de ez gyorsan megváltozhat.
Ezért lett volna szükséges erős gazdasági-kulturális-turisztikai bástyákat kiépíteni a határmenti térségekben. Mert ha baj van, a segítség is közös. Mellesleg az uniót hasonlóra találták ki, de a magyar vezetés az egyoldalú hasznot, nem pedig a közös hozamot látja benne.
Oberwartba sok szombathelyi jár át. Dolgozni, vásárolni, vagy csak úgy, kirándulni. Őket aligha lehet megetetni a „Tíz év múlva utolérjük Ausztriát!" – féle hagymázas propagandával. Az ilyen hamis szlogenek bizonyítják, hogy rossz lelkiismeretből épül új fal a népek között.
És ezt nehezebb lesz elbontani, mint a Vasfüggönyt.
