Aradi Péter cikke eredetileg testvérlapunkon, az Azonnali.hu-n jelent meg.
Időközi önkormányzati választást tartanak Erzsébetvárosban, miután a DK-s Borka-Száz Tamásról még 2020 őszén kiderült, hogy egy bitcoin-bányászatra használt számítógépet szerzett be a hivatali irodájába, és
az önkormányzattól lopta az áramot a bitcoin-bányászathoz.
Mint emlékezetes, a rendőrség 2020. október 16-án áramlopás gyanúja miatt házkutatást tartott a VII. kerületi önkormányzatnál Borka-Szász pedig azonnal lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, és kilépett a DK-ból.
A kerület polgármestere, a szintén DK-ban politizáló Niedermüller Péter akkor úgy fogalmazott, hogy a párttársa csúnyán cserben hagyta. „Mi azért jöttünk ide, azért akartunk és akarjuk vezetni ezt a kerületet, mert vannak elveink, meggyőződésünk, hitünk. Hogy mi nem olyanok vagyunk, mint a kormány és annak holdudvara,
mi nem lopunk, csalunk, ügyeskedünk. És akkor most a DK egyik tagja, egy önkormányzati képviselő áramot lop hivatali irodájában”
Az eredeti tervek szerint 2021. január 24-én választották volna meg Borka-Szász Tamás utódját, azonban a járvány közbe szólt, úgyhogy csak most, 2022. június 26-án tartják meg a választást.
Az ellenzéknek nem lennének rosszak az esélyei, ugyanis Borka-Száz 2019-ben közel 20 százalékkal előzte a fideszes ellenfelét, Benedek Zsoltot, és Oláh Lajos, az ellenzék jelöltje is majdnem 14 százalékos előnnyel nyerte 2022. április 3-án a választókerületet, azonban akkora a kavarodás, hogy
a Fidesz a végén még nyerheti is a választást.
A DK Jenei Kevint indítja, aki mögé bár hivatalosan is beállt az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik, az ellenzéki összefogás másik, valódi támogatói bázissal rendelkező pártja, a Momentum inkább csak közvetetten, a szomszédos Terézváros momentumos polgármesterének, Soproni Tamásnak a biztató szavaival támogatja.
A DK és a Momentum utóbbi napokban kirobbant csatározása viszont még egy további csavart is tehet a felállásba. Mint írtuk, május 25-én, szerda reggel elmaradt a fővárosi közgyűlés, ahol többek között megszavazták volna Bősz Anett főpolgármester-helyettesi pozícióját. A közgyűlés azért maradt el, mert nem jelent meg kellő számú képviselő,
a háttérben pedig egy Momentum-DK vita áll,
aminek a lényege, hogy nem tudtak megegyezni az újbudai időközi választás jelöltjeiről. A pártok azóta Facebook-posztokban és közleményekben üzengetnek egymásnak. Hogy mi lesz a vége, az egyelőre kiszámíthatatlan.
Aztán külön jelöltet indít a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is, mégpedig Terdik Roland személyében, aki áprilisban országgyűlési képviselőjelöltként 5,57 százalékot szerzett itt, tehát korántsem elhanyagolható a jelenléte. De helyezkedik a Munkáspárt-ISZOMM szélsőbaloldali koalíció is, ők Gál Pétert indítják, és helyezkedik a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is, akik Olajos Jánost indítják, akiről nem mellesleg kiderült, hogy a fideszes kerületvezetés alatt, tehát 2019-ig az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetője volt, és később is lelkes fideszes aktivista maradt. A tavaszi országgyűlési választások előtt például a végül alulmaradó Kovács Balázs Norbertnek gyűjtött aláírásokat.
És még mindig nincs vége, a kerületben aktív Élhető Erzsébetvárosért civil szervezet is indít jelöltet, méghozzá Sima Ákos személyében, aki mögé pedig, talán nem is annyira meglepő módon,
megérkezett a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Ahogy az ATV-nek Márki-Zay elmondta, ő személy szerint nem ismeri a jelöltet, a helyi Kossuth Kör javaslatára viszont beálltak mögé. Megkerestük a belvárosi Kossuth Kört, mégis mi alapján találták Sima Ákost támogatásra alkalmasnak, és mivel tudják támogatni őt.
Mint válaszukban írták, a Mindenki Magyarországa Mozgalom célja megerősíteni a civil jelenlétet és érdekképviseletet a helyi közösségekben. Hiszik, hogy a lakosokat azok tudják legjobban képviselni, akik közöttük élnek, ismerik a közösségüket, és felelősséget vállalnak értük.
Mindez azok után érthető, hogy Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter már közvetlenül a választási vereség után nekiesett Márki-Zaynak, részben őt okolva az országgyűlési választáson elszenvedett történelmi vereségért, mondván, nem lett volna szabad civil miniszterelnök-jelöltet indítani, mert a fecsegésének elvesztett százalékokban mérhető súlya volt.
Úgy tűnik, ez betalált
Nem lövünk mellé, ha azt mondjuk, Márki-Zay Péterben komoly nyomot hagyott a kijelentés, már csak azért sem, mert az egykori miniszterelnök-jelölt május 16-án bejelentette, hogy szeretné létrehozni a kissé ellentmondásosan hangzó civilek pártját is. Ez elképzelései szerint egy jobbközép irányultságú néppárt lenne, amiben helye a civilek mellett a konzervatívoknak, a keresztényeknek, a zöldeknek és a liberálisoknak.
A belvárosi Kossuth Kör lapunknak is azt mondta, hogy Sima Ákost
azért találták vonzó jelöltnek, mert maga is lokálpatrióta,
ezért pontosan ismeri a helyi problémákat, pártfüggetlen, és a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz hasonlóan fontosnak tartja a korrupció felszámolását. A 68 éves Sima állítása szerint egyébként évtizedek óta Erzsébetvárosban él, jogászként dolgozik, és három dologban nem fogad el kifogást: rend, tisztaság és a közpénzek átláthatósága.
Márki-Zay pártalapítással kapcsolatos ötletét azonnal tűz alá vették. Az egyik komoly kellemetlenséget az jelenti, hogy bár Márki-Zay azt mondta, a pártalapítással kapcsolatos kérdéseket a Mindenki Magyarországa Mozgalom május végi tisztújításán szeretné lezárni, a HVG cikkéből kiderült, hogy az MMM elnökségi tagjai nem támogatják, hogy a mozgalom párttá alakuljon.
Aztán kiderült az is, hogy az MMM nem számolt el a kampány idején érkezett adományokkal. Előbb Vékás Sándor, az MMM operatív igazgatója, később Márki-Zay is erre reagálva kijelentette, hogy
a mozgalom saját pénzeként tekint az adományokra.
Az ellenzéki pártok részben azért tartják visszásnak a dolgot, mert szerintük, akik az Egységben Magyarországért összefogást támogatták, azok többsége valószínűleg nem az MMM-et akarta támogatni, hanem a kormányváltást, és az azért harcoló politikai erőket.
Ezután Kész Zoltán, aki jelenleg is az MMM vidékért felelős alelnöke, nyílt levelet tett közzé, amiben többek között arról írt, attól teszi függővé a mozgalomban betöltött pozícióját, hogy Márki-Zayék fillérre pontosan elszámolnak az adományokkal, és gondoskodnak róla, hogy a megmaradt pénz visszajut az adományozókhoz. Mint írta, az adományozók által egyértelműen célhoz kötötten adott támogatásokat nem a célra felhasználni (például pártot építeni belőle) lopás.
Vékás Sándor, az MMM operatív igazgatója elmondása alapján az adományszámlán nem maradt különösebben nagy össze, azonban a Telex által megkérdezett ellenzéki politikusok és a közös kampánystáb dolgozói ezt vitatják, szerintük 100 millió forintnál is nagyobb lehet a maradvány.
Márki-Zay később kifejezetten visszautasította Kész Zoltán sejtetését, miszerint pártalapításra használnák a pénzt. Az ő elmondása szerint egyébként 400 millió forintot sikerült mikroadományok formájában összegyűjteni a kampányban.
Mit tudnak bedobni a közösbe?
És bár Márki-Zay lejáratásnak nevezte a dolgot, mi azért kíváncsiak voltunk, a belvárosi Kossuth Kör vajon milyen támogatást tud nyújtani az Élhető Erzsébetvárosért civil szervezetnek. A belvárosi KK az Azonnalinak azt mondta, hogy anyagi támogatást nem terveznek nyújtani, szórólapozással és pultozással kívánnak segíteni.
Márki-Zay már április 11-én kijelentette, hogy egy jobbközép néppártot épít. Akkor úgy számolt, hogy 120 Kossuth Kör, 27 ezer szavazatszámláló és több tízezer aktivista áll mögötte.
Bár a Political Capital – aminek társalapítója, Somogyi Zoltán Márki-Zay szerint Kész Zoltánnál együtt fúrja őt – választási szakértője, László Róbert például kételkedik benne, hogy a civil szereplők épp most szeretnének a pártpolitizálásba közvetlenül bekapcsolódni, az Erzsébetvárosi időközi választás arra is jó lehetőség lesz, hogy meglássuk, most, hogy lerázta magáról az ellenzéki pártok cipelésének a terhét, mennyire jók Márki-Zay megérzései.
Kerestük az Élhető Erzsébetvárosért civil szervezetet is, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Nyitókép: Globetrotter19 / Wikipedia Commons