Janes Jansa szlovén miniszterelnök az orbáni rezsim leghűségesebb másolójának számított a málladozó unióban. Támogatta a magyar „nemzeti tőke" szinte korlátlan beáramlását, adókedvezmények sorával ösztönözte a beruházásokat.
Járulékos előnyeként a média egy jelentős része is magyar kézbe került és őt dicsőítette, míg politikai ellenfeleit – közte újságírókat – mocskolta.
Nem csoda, hogy a habonyi emlőkön nevelkedett szlovén kormányzati propaganda már-már magyar „közszolgálati" mélységeket ért el.
A szlovén közszolgálati média megregulázása azonban nem sikerült Jansáéknak, az intézmény végig ellenállt. De így is napi gyakorlattá vált a nekünk oly ismerős szlogen hangoztatása: „Meg kell védenünk magunkat Brüsszeltől!''.
Aztán jött a választás és vele Jansa csúfos bukása. Ellenfele, a Robert Golob vezette balközép Szabadság Mozgalom, amely csupán pár hónappal a választások előtt szerveződött, szétnyerte magát.
A leendő szlovén miniszterelnökA 90 tagú parlamentbe 41 képviselőt juttatott, míg Jansa Demokrata Pártja csak 27-et. A többi helyen kis pártok osztoznak. A nemzetiségi képviselői mandátumot viszont újra a lendvai Horváth Ferenc birtokolja.
Amúgy Golob pártja a Muravidéken szerepelt a leggyengébben. Míg Jansáék országosan csak 23,5 százalékot értek el, addig például Lendván 31,3-at. Az Orbán kedvencnek is számító Horváth pedig fölényesen hozta körzeteit két vetélytársával szemben, 58,3 százalékkal nyert.
Óriásplakát Muraszombaton. Golob óriásit nyertMost egyfajta nyugtalanság érzékelhető a Muravidéken, főleg az ottani magyar nemzetiségű vezetők és a magyarországi, nemzeti tőkével összefonódó üzleti körökben. Jansa távoztával ugyanis változhatnak a dolgot és nem is kicsit.
Veszélybe kerülhet az az orbáni taktika, hogy Magyarország gazdasági hídfőket építsen ki (úgy, mint Erdélyben), majd számára kedvező kormányt „tartson" hatalomban.
Csakhogy a szlovén demokrácia működött.
Több elemző szerint Jansa bukása jobban fájt Orbánnak, mint a francia Le Pen leszereplése. Pedig azon is elúszott jó néhány milliárd.
De miért is forgatták ennyire a szlovén kártyát Orbánék?
Amikor az olasz szélsőséges politikus, Salvini csillaga sebesen emelkedett – még a miniszterelnöki székre is esélyessé vált – a vele barátkozó és szövetkező Orbánék bevásároltak Triesztben. Amint azt lapunk megírta, sok millió euróért egy „döglött" kikötőt vettek. Ez lett volna Kína új, tengeri selyemútjának egyik állomása.
Tavaly Triesztben vásárolt kikötőt a magyar kormány, idén viszont Koper lehet a befutó
Nem kis meglepetést keltett 2019 nyarán a magyar kormány azzal, hogy egy elhanyagolt kikötő részt vásárolt az olaszországi Triesztben, amiért rögvest ki is fizetett 25 millió eurót. Ez nem sokkal később 35 millióra nőtt. A teljes vételár meghaladja a 100 millió eurót, azaz csaknem a 40 milliárd forintot.
Salvini azonban választási vereséget szenvedett, a drága magyar projekt így szó szerint meddő(hányó) maradt.
Ekkor váltottak Szlovéniára, ahol Orbán egyik csodálója, Janes Jansa került a bársonyszékbe. A változásokat jelezte, hogy a lendvai konzulátus élére Afrikából hoztak egy, a gazdasági ügyekben jártas karrierdiplomatát. Szinte azonnal elkezdődtek kormányközi tárgyalások is.
Ezek után nagy erővel jelent meg a Muravidéken, főleg Lendván, a magyarországi nemzeti tőke. Az államilag támogatott befektetők wellness fürdőt, szállodát vásároltak – 9 millió euróért – majd a konzulátust több száz millió forintért felújított épületbe költöztették.
Bőkezűen támogatták a hely civil egyesületeket, pályázatokat írtak ki. A magyar politikusok egymásnak adták a kilincset a muravidéki fővárosban. Legutóbb, március 15-én, Szili Katalin méltatta fogadott kormánya tevékenységét.
Magyar alapítványi pénzekből támogatott muravidéki Népújság címlapjaLendva rövid idő alatt a Fidesz külpolitikájának mintaprojektjévé lett, Szijjártó külügyér például többször is járt a városban. Főnöke, Orbán Viktor úgyszintén. Még meg is tolta Horváth Ferenc kampányát. Aztán jött a MOL is, és felvásárolta a helyi benzinkutakat.
Ezzel szinte egy időben futottak a nagyobb közös kormányzati projektek. Ilyen volt a kikötővásárlás Koperben (ez lassan a magyar vezetés rögeszméje lesz), majd az elektromos rendszerek összekötése. Kissé ironikus, hogy a leendő miniszterelnök, Golob, éppen erről a területről érkezett... Szó volt egy új vasúti nyomvonal kiépítéséről is.
A választások után viszont új kérdések keletkeztek. Sokat elmond a kialakult hangulatról Horváth Ferenc legutóbbi nyilatkozata: „Bízom abban, hogy az eddigi, pozitív trend folytatódik". Horváth szoros együttműködést remél az új szlovén kormánnyal, de már egyetlen szóval sem említi Orbánékat.
Golobék az uniós kapcsolatok erősítésére teszik a hangsúlyt és már ezzel felülírják Jansa „nemzeti" koncepcióját. A környezetvédelmet helyezik előtérbe és átvilágítják a közbeszerzéseket, a külföldi beruházásokat.
Attól viszont nem kell tartani, hogy a muravidéki magyarság érdekei csorbát szenvednek. Ez nem érdeke a leendő kormánynak, ráadásul még szlovén léptékben is elenyésző kisebbségről van szó: mindössze 4-5 ezer a magát magyarnak vallók száma.
Magyar részről nem volt éppen szerencsés az első reagálás a szlovéniai változásokra. A kormánymédia bő terjedelemben hozta le, hogy Jansa bukása után szinte azonnal piaci szintre drágult az addig ársapkás benzin. Azt sugallva, hogy ez Golobék műve. Holott a rendeletet csak a hivatalban lévő kormány vonhatta vissza, ennek élén pedig Jansa állt.
Az ilyen ferdítéseket a jövőben aligha lehet majd büntetlenül elsütni a szlovéniai, „habonyizált" médiában. Ez is változás, méghozzá nagyon fontos változás lehet.
